Bennünket nem ösztönözni kell, hanem megfizetni

A háziorvosi tevékenység mentesítését a helyi iparűzési adó alól, a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, illetve az alapellátási szerződések egységesítését a háziorvosok és védőnők esetében is tartalmazza az új alapellátási törvény tervezete, amelyet napokon belül társadalmi egyeztetésre bocsátanak - mondta Zombor Gábor szombaton egy zalakarosi konferencián.

  Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi államtitkára az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) ülésén közölte: napokon belül lezárul a közigazgatási egyeztetés, ezt követően bocsátják társadalmi vitára az új önálló jogszabály tervezetét, amelyet a tervek szerint május 6-án terjesztenek a kormány elé.
 
  Az államtitkár beszélt arról, hogy az idén az egészségügyi alapellátás számára biztosított plusz 10 milliárd forint mellett a jövő évi költségvetési tervezetben is szerepel 10 milliárd forint erre a célra, de a szándék az, hogy 2017-ben, majd 2018-ban is biztosítsák ezt a többletforrást.
 
Semmiféle államosításról nincs szó
 
  Zombor Gábor kifejtette: a jogszabály nem kíván változtatni a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba.
 
   „Semmiféle államosításról, állami kézbe vételről nincs szó, nem merült fel az, hogy a jelenlegi vállalkozói struktúrát megváltoztassuk” - mondta, kiegészítve ezt azzal, hogy a jogszabály az orvosra és a védőnőre bízza, milyen jogviszonyban kíván dolgozni. Szeretnék megerősíteni az alapellátásnak a megelőzésekben és a szűrésekben játszott szerepét, s ezt a „rendszerszintű programot” a fogászati alapellátásban indítanák el egy, a teljes lakosságra kiterjedő szűrőprogrammal, amelyhez a plusz forrást is biztosítanák.
 
  Zombor Gábor kitért arra, hogy a törvényjavaslat szerint az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokkal, kérésük alapján az egészségbiztosító a jövőben köteles finanszírozási szerződést kötni, és ugyanolyan jogosítványokat kapnának, mint egy szakellátó. Azt is kezdeményezik, hogy a korábbi ötletet megvalósítva - szakmai és pénzügyi érdekvédelmet biztosító - kollegiális szakmai vezetői szinteket alakítsanak ki az alapellátásban, és ezért plusz juttatásban részesüljenek a vezetők.
Az államtitkár utalt arra, hogy a védőnők az egységes feladatellátási szerződés és a jogviszonyuk szabad megválasztása mellett központi szerepet kapnának a gyermekorvosokkal karöltve végzett tevékenységben. Nagyobb szerepet adnának a foglalkozás-egészségügynek is, mégpedig a prevenciós programokban való fokozottabb részvétel biztosításával.
 
Mentesség az iparűzési adó alól
 
  Az államtitkár jelezte: mentességet javasolnak az alapellátásban dolgozó orvosok számára az iparűzési adó alól, ám ebben a legnehezebb előrelépni, mert a gazdasági tárca legfeljebb a helyi önkormányzatokra bízná, adómentességet adnak-e. Kitért arra is, hogy a korábbinál hatékonyabb ösztönző rendszert kell kialakítani a finanszírozásban. Elképzeléseik szerint a háziorvosok beutalásai után évről évre számított költségből adódó megtakarítás egy részét visszakapnák fejlesztésekre, de csak ha az adott körzet egészségügyi mutatói nem romlanak „látványosan”. Ezt az elképzelést a járóbetegek szakellátására is szeretnék kiterjeszteni - említette az államtitkár.
 
  Zombor Gábor arról is szólt, hogy a háziorvosi praxisjog megszerzéséhez a patikusokéhoz hasonló hiteltámogatási rendszert szeretnének biztosítani. Új elem, hogy az egészségbiztosítótól származó finanszírozási összeget a praxis megvásárlására vagy annak fedezeteként is fel lehet majd használni. A rendelőt pedig térítésmentesen és bérleti díj fizetése nélkül kell majd az önkormányzatoknak a háziorvosok számára biztosítani - fűzte még hozzá.
 
„Bennünket nem ösztönözni kell, hanem megfizetni”
 
  Az egyes szakmai, érdekképviseleti szervezetek nevében hozzászólók közül Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy „korszakos jelentőségű” lenne az iparűzési adó alóli mentesség biztosítása. Mint mondta: több mint 20 éve harcolnak ezért, de még nem tudták megértetni a döntéshozókkal, hogy „közpénz újraadóztatásáról van szó”. Kitért arra is, hogy a biztonságos közellátás és a tulajdonhoz való jog érdekében is foglalkozni kell a háziorvosi praxisok fokozott védelmével, ezt a vagyonát kényszerből ne veszíthesse el a tulajdonosa.
 
   Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke úgy fogalmazott: a megerősítés, a hatékonyság növelése érdekében a praxisbevételeket jelentősen emelni kell. Nem elég egy rendelőben egy háziorvos és egy nővér, bővíteni kell a foglalkoztatottak körét, például olyan alkalmazottal, aki az adminisztratív tevékenységet végzi.
  
   Szükségesnek tartotta a gyors, helyi diagnosztikai rendszerek biztosítását a háziorvosoknál, ezzel ugyanis tehermentesítenék a szakrendelőket is. Hangsúlyozta továbbá: a leghatékonyabb prevenció a háziorvosok kezében van, ehhez pedig szükséges lenne prevenciós nővérek foglalkozatására is.
 
   „Bennünket nem ösztönözni kell, hanem meg kell fizetni”, az államnak rendeznie kell a háziorvosok felé fennálló tartozásait, amire eddig csak egyszer volt példa. A kórházakkal szemben a háziorvosok ugyanis nem halmozhatnak fel tartozásokat, azokat maguk fedezik más forrásokból, mert nem veszélyeztethetik a betegellátást - fogalmazott Selmeczi Kamill.
 
„Történelm lépés”
 
   Zombor Gábor az egészségügyi alapellátó orvosokat tömörítő FAKOOSZ közgyűlésén tett említést arról, hogy egy tervezett rendeletmódosítás szerint a daganatgyanús betegnek 14 napon belül időpontot kell kapnia diagnosztikai vizsgálatokra. Az időpontot a háziorvos asszisztense kérné számára a területi egészségügyi szolgáltatótól.
 
  „Történelmi lépés lenne” rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy akinek erre nagy szüksége van, annak európai szintű betegellátást nyújtson hosszas várakozási idő helyett.
 
Elkészült a finanszírozási rendelet módosítása is
 
  Az előadást követő sajtótájékoztatón az államtitkár az MTI kérdésére kifejtette: elkészült a finanszírozási kormányrendelet módosítása, amely a tervek szerint május 6-án kerül a kormány elé. A módosítás egyik legjelentősebb eleme a gyors diagnosztika, ami a betegbiztonságot szolgálja, de ehhez az egészségügyi szakma teljes összefogására van szükség.  Ha a háziorvos a CT-, MR- vagy összetettebb laboratóriumi vizsgálatra nem kapja meg a betege számára a 14 napon belüli időpontot a területileg illetékes szolgáltatótól, azonnal jelzi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Ezt követően az OEP intézkedik, másik szolgáltatóhoz irányítja a beteget.
 
   „A magyar egészségügy sok problémája mellett ez olyan ügy lehet, amiben a szakma irányítói és az egészségbiztosító a betegek érdekében tud összefogni”- jelentette ki Zombor Gábor. Hozzátette azt is, hogy a kormányrendelet módosítása összesen ötmilliárd forint felhasználását biztosítja majd.
  
   A gyorsabb diagnosztizálás mellett szerepel benne az is, hogy „volumenkorlát-mentessé” válik az egynapos sebészeti ellátás, ami átalakíthatja a fekvőbeteg-ellátás egy részének finanszírozhatóságát. Ez főként a kisebb kórházaknak jelent nagyobb lehetőséget, mert kisebb költséggel tudnak korszerűbb ellátást biztosítani.
 
   A várólisták csökkentéséről szóló program jogszabályi leírása is ebben a rendeletmódosításban szerepel, hogy „pozitív ösztönzőkkel inspirálja a kórházakat és kórházi osztályokat a listák csökkentésére”. Már eddig is több mint ötezerrel kevesebben szerepelnek a várólistákon, például a szemlencse-beültetésnél 20 százalékkal, a csípőprotézis-műtétre váróknál pedig ennél is nagyobb mértékben csökkent a várakozók száma - jelezte Zombor Gábor.
 
   Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bejelentés kapcsán a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „nagyon nagy lépés” lenne a 14 napon belüli diagnosztizálás elérése. Összességében az alapellátási törvény tervezetéről pedig azt mondta: nagyon sok kérdésben végre áttörést hozhat az új jogszabály.