Fiatalok előnyben a munkaerőpiacon?

Egy mezőgazdasági munkákat végző szövetkezet az előzetes ígéretek ellenére nem alkalmazta az 57 éves munkavállalót, mivel megítélése szerint a kínálkozó munkalehetőséget fiatalabb munkavállaló tudta volna csak elvégezni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálta az esetet – írja a munkajog.hu.

  Kérelmező panasszal fordult a Hatósághoz, melyben előadta, hogy az egyik munkaerőpiaci szolgáltató Kft. által, X. önkormányzat területén meghirdetett mezőgazdasági munkára - málnaszedésre - jelentkezett csoportvezetőnek. A munkát hirdető cég képviselőjével két alkalommal találkozott, először egy tájékoztatás, majd később egy terepbejárás keretében, és ezt követően a személyes adatait is felvették a munkaszerződés megírásához.
 
  Kérelmező szerint ekkor azt közölte vele S. R. a mezőgazdasági munkát hirdető cég nevében, hogy „amint indul a szezon, telefonon értesítik”. Később a kérelmező telefonon érdeklődött, amikor is a munkát hirdető cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy „még nem indult be minden csoport, de nyugodjon meg, számítanak a munkájára”. Több hét elteltével a kérelmező ismét érdeklődött – ez alkalommal e-mailen keresztül –, amikor is azt a választ kapta S.R.-től, hogy „mivel egész nap sokat kell talpalni, inkább egy fiatalabb kollégára volna szükség”.
 
  Kérelmező a panaszához csatolta a munkát hirdető cég ügyintézőjével történt levélváltását, melyben S. R. elkérte a személyes adatait, majd kérelmező érdeklődésére később az eljárás alá vont cég nevében (az eljárás alá vont cég e-mail címéről) azt írta, hogy „mivel iszonyat sokat kell talpalni egész nap, ezért fiatalabb kollégára lenne szükség, és ezt kérlek, nehogy bántásként vedd” valamint „nem kaptam veled kapcsolatban felsőbb utasítást”.
 
  Kérelmező panaszában tehát azt sérelmezte, hogy őt - aki 57 éves - meg sem kérdezték arról, hogy tudná-e vállalni a meghirdetett munkát, és pusztán az életkorára hivatkozva kizárták egy számára megígért munkalehetőségből.
 
  A hatóság a fentiek alapján eljárást indított a Kft-vel szemben, és az eljárás alá vontat nyilatkozattételre hívta fel. Válaszában az eljárás alá vont cég képviselője arról tájékoztatta a hatóságot, hogy a kérelmező által hivatkozott mezőgazdasági munkára semmilyen szerződéssel nem rendelkezett, így munkavállalókat sem alkalmazott, illetve keresett. Kifejtette továbbá, hogy a félreértést az okozhatta, hogy a társaságuk biztosítja az irodahelyiséget és az informatikai infrastruktúrát az Y. Szövetkezet részére, amely a mezőgazdasági munkát meghirdette és a toborzást végezte. Az eljárás alá vont cégnek van ugyan S. R. nevű alkalmazottja, ugyanakkor - mivel a cégnek nem volt szerződése a munkára - S. R. a cég nevében releváns nyilatkozatot sem tehetett.
 
   Az Y. Szociális Szövetkezetet 2014. október 15. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy X. Önkormányzata számára a szövetkezetük nem végzett mezőgazdasági munkát, illetve ezzel kapcsolatos szervezést vagy toborzást. Nyírlugos területén a Z. Kft.-vel álltak szerződéses viszonyban mezőgazdasági idénymunkára, mely munkát a szövetkezetük szervezte és végezte, ideértve a munkaerő toborzását is. A Kft. kizárólag a működéshez szükséges infrastruktúrát – irodahelyiséget, telefont, internetet – biztosította a szövetkezetük részére, egyéb szerződéses jogviszony alapján.
 
   A hatóság határozatában megállapította, hogy hogy az eljárás alá vont a bizonyítási kötelezettsége körében a védett tulajdonság és a személyes, konkrét sérelem közötti ok-okozati összefüggést nem tudta megcáfolni, sőt maga szolgáltatott az ok-okozati összefüggés meglétére megcáfolhatatlan bizonyítékot. A becsatolt iratokból tehát megállapítható volt, hogy S. R. munkavállaló „releváns nyilatkozatot” tett kérelmező felé a meghirdetett állás vonatkozásában, egy munkáltató pedig felelősséggel tartozik azon munkavállalói nyilatkozataiért, akik a nevében eljárnak.
 
   A hatóság ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmezőt életkorára tekintettel kizárták az eljárás alá vont társaság által szervezett mezőgazdasági munkából.
 
  A fentiek miatt a hatóság megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvános közzétételét – a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan – a hatóság, valamint az eljárás alá vont weboldalán, valamint az eljárási költség megfizetésére kötelezte az eljárás alá vont céget.

Forrás: munkajog.hu