Mennyien leszünk Magyarországon 2050-ben?

 
2050-re a teljes hazai lakosság várhatóan 5,5 százalékkal, a munkaképes korú lakosság pedig 19 százalékkal fog csökkenni. Ez a nyugdíjak jelentős csökkenéséhez és az egy főre jutó államadósság növekedéséhez vezethet. A gazdasági következményeket rövid távon valószínűleg a bevándorlás ösztönzésével lehet a leginkább orvosolni - olvasható az index.hu ma megjelent elemzésében, amelyet az Eurostat adataira alapoznak – írja a Világgazdaság.

  Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Az index.hu Defacto nevű blogja utánajárt annak, hogy a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár. Egy ország lélekszámát a születések és halálozások száma, valamint a bevándorlás és a kivándorlás különbsége határozza meg. Mivel az ilyen demográfiai mutatók trendje időben lassan változik, az Eurostat több évtizedre szóló hivatalos előrejelzései viszonylag megbízhatónak tekinthetők.

  Az adatok elég borús képet festenek a jövőről. Bár hazánk lakossága az elmúlt három évtizedben fokozatosan csökkent, az aktív korúak száma ez idő alatt még viszonylag stabil maradt. A következő néhány évtizedben azonban már mindkét csoportban csökkenésre kell számítani. 2013-hoz képest 2050-re a teljes lakosság 5,5 százalékkal, a munkaképes korú lakosság pedig jóval nagyobb mértékben, 19 százalékkal fog csökkenni. Az EU egészében alig jobb a helyzet: bár a teljes népesség egyelőre még nő, az aktív korú lakosság mostanában tetőzött, és gyorsan csökkenni fog.
 
  A jelenség komoly gazdasági kihívásokat is jelent. Az egyik nagy probléma az államadósság. Ha a munkaképes korú lakosság létszáma csökken, akkor unokáinknak fejenként nagyobb összeget kell az államadósság törlesztésére fordítaniuk.
 
   Egy másik komoly probléma a nyugdíjak alakulása. Ma két eltartó jut egy eltartottra. 2050-re azonban már 60 százalék alá csökken, vagyis akkor már kevesebb mint másfél eltartó jut egy eltartottra. Kiszámolható, hogy a változás – ha nem nő meg az eltartók átlagos hozzájárulása – az egy eltartottra jutó összeg drasztikus, 35 százalékos csökkenésének felel meg. A nyugdíjak szempontjából az EU sokáig még nálunk is rosszabb helyzetben lesz. - vázolják a lehetséges következményeket az index.hu elemzői.
 
   Hogyan lehetne a népességcsökkenést hatékonyan lassítani? Az Eurostat előrejelzések a fentebb bemutatott alapeset mellett négy „alternatív szcenáriót” is közölnek: magasabb várható élettartam, alacsonyabb születésszám, alacsonyabb bevándorlás, illetve nulla bevándorlás. Az előrejelzésekben alkalmazott főbb feltevések elérhetőek itt. A születések számára és a várható élettartamra vonatkozó feltevések változtatása a vizsgált időtávon alig van hatással a népesség alakulására. A bevándorlás hatása jelentősebb, de itt is csak az alapesettől lényegesen eltérő feltevésnek – nulla bevándorlás – van komoly hatása: ez körülbelül 15 százalékkal kevesebb aktív korút eredményezne 2050-re.

Forrás: Világgazdaság