Szakszervezet-ellenes légkör Baranyában?

Kirúgott szakszervezeti vezetők, rémes hangulat, megalázottság és sztrájkbizottság. Több baranyai vezető szerint egyfajta szakszervezet-ellenes légkör alakult ki a megyében. Van, aki szerint a Honsa büntetlensége az oka, más úgy látja: önkormányzati cégeknél sem különb a bánásmód, mit várjanak hát egy külföldi cégtől. Abban azonban teljes az egyetértés: nem igazán kedvelik a megyében az érdekvédelmi szervezeteket – tudta meg a pecsistop.hu.

Ha a Honsának lehet, akkor másnak is?

  Benke Norbert, az MSZOSZ baranyai vezetője szerint nagyon rossz tendencia indult el a megyében, és ezt nehéz függetleníteni az emlékezetes Honsa-esettől.

  A német tulajdonú pécsi Honsa azzal hívta fel magára a figyelmet 2013 novemberében, hogy hét szakszervezeti vezetőt és hangadót bocsátott el egyik napról a másikra. Mint kiderült: 2013 nyarán alapítottak a cégnél szakszervezetet, mert szerintük a munkáltató semmibe vette a dolgozókat. Miután elkezdték a tagtoborzást, felhívták a titkárt az irodába, és felmondtak neki, majd még aznap a szakszervezet másik hat tagjának is. Ezután elkezdték kiléptetni a szakszervezeti tagokat.
Az ügyből először tiltakozás, a cég telephelye előtti tüntetés, médiafelháborodás majd nemzetközi botrány lett: az IG Metall, a német vasas szakszervezet sem nézte jó szemmel, hogy mi történik a cégnél, amely többek között germán társaságok beszállítója is. Az ügy érintettjei munkaügyi bírósághoz és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak. Ám az előbbi ügy csigalassúsággal halad, az utóbbit, bár nem áll jól a szénája, bíróságra vitte a cég.

  És éppen ez a baj.

  - Főleg a hasonló profilú cégek HR-esei között folyamatos a párbeszéd, ezt tudjuk - mondta Benke Norbert. - Ha pedig a cégek azt látják, hogy legalább másfél évig következmények nélkül lehet szakszervezeti tagokat kirúgni, az aláássa az érdekvédelem tekintélyét, és azt üzeni: ha a Honsa megtehette, nekem ugyan mi bajom lehet belőle? Kirúgtak hét embert, nagy részük azóta sem tudott máshol elhelyezkedni, és mi történt eddig? Semmi.

  Az elmúlt időszakban elharapózott a szakszervezeti vezetők kirúgása. Nagy port kavart, hogy ismét eltávolították a pécsi buszos cég, a Tüke Busz Zrt. mellett működő szakszervezet vezetőjét, Hofekker Ferencet. Ennél csendesebben, de szintén kirúgták februárban a pécsi dohánygyár szakszervezeti titkárát, Benke Norbert ismeretei szerint érdemi vizsgálat nélkül. Mindkét esetből bírósági ügy lett vagy lesz.

 - A napi munkánk során is érezhető egy nagyon rossz tendencia, egyfajta szakszervezet-ellenes hangulat kialakulása, és ezt nem nagyon értem - így Benke Norbert. - A szakszervezet már csak azért is hasznos, mert ha van a cégemnek bármennyi munkavállalója, egyszerűbb, ha nem egyenként mennek a HR-eshez, hanem képviseli őket valaki. A fékek-ellensúlyok, köztük a szakszervezetek intézménye ahhoz is elengedhetetlen, hogy a dolgozó elkötelezett legyen, kell egy „másik fél”, ez nem a középkor. Az Európai Unióban ez fontos elv, annak kellene lennie nálunk is, de láthatóan nem így van.

   Benke Norbert szerint a rendezett munkajogi viszonyok, a munkabéke a munkáltató és a dolgozó érdeke is, ez Pécsen is számos alkalommal bebizonyosodott korábban, ahogy az is: az értelmes párbeszéd még soha nem volt egy cég kárára sem. Hozzátette, a szakszervezeti vezetőket érezhető, hathatós munkajogi védelemmel kell felvértezni, enélkül elvéreznek, olyan, mintha puska nélkül löknék őket a lövészárokba. Ez megy most Baranyában is.

  Fontos lenne az is, hogy elfelejtsük végre a nyolcvanas évek szakszervezeteit, és más szemmel tekintsünk rájuk - így Benke.

A probléma gyökere a politika, a múlt és a vezetés

  Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője szerint a probléma éppen a nyolcvanas években, vagy inkább az előző rendszerben gyökerezik, a szakszervezetek ekkor vesztettek a legtöbbet hitelükből a politika kinyújtott kezeiként. Részben ebből fakad a mai bizalmatlanság, részben pedig az alkalmatlan vezetőkből, akikből Nagy szerint jó pár van. Ha ezt felszorozzuk a kis létszámú tagsággal, szerinte meg is van, hogy mi a rákfenéje a szakszervezeteknek.

  Nagy véleményét például a LIGA vezetéséről mi sem tükrözi jobban, mint hogy 2013 őszén nem vette át a szövetség neki megítélt aranyjelvényét. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy már a kitüntetés odaítélése sem volt méltó egy demokratikus szervezethez. Valamint azzal, hogy nem kívánta magát és a PDSZ-t kompromittálni. - Úgy éreztem, hogy ha tőlük elismerést veszek át, a PDSZ-ben végzett több mint húszéves munkám hitelessége kerülne veszélybe - érvelt Nagy Erzsébet.

  - A Honsa-ügy egy kicsit más, itt inkább arról van szó, hogy amint a német munkáltató kitette a lábát az anyaországból, azonnal máshogy kezdett viselkedni - mondta Nagy. - Ez egyfajta kettős mérce, megkockáztatom, hogy ezzel a mentalitással Németországban nem nagyon rúgna labdába a társaság.

  Arra, hogy a szakszervezeti vezetőkkel való csuklózás nem új keletű, éppen Nagy és kollégája a legjobb példa. A PDSZ pécsi ügyvivőjét, valamint az egyik itteni középiskola bizalmiját szinte egy időben próbálták kitenni munkahelyükről. Nagy Erzsébetet négy bírósági per után helyezték vissza, állásáért 2002 és 2004 között küzdött. - A bíróság megállapította, hogy retorziószerű volt a kirúgásom és bosszúból történt - így Nagy. - Ez idő alatt volt, hogy az egyetemi tanári diplomámmal, amivel egyébként is általános iskolában tanítok, az uszodában szárítottam a gyerekek haját. Majd mikor minden pert megnyertem, összeválogatták a csoportomba az iskola minden tekintetben legrosszabb tanulóit, de ez sem jött be a munkáltatónak: sok akkori diákommal a mai napig baráti viszonyban vagyok.

  Kollégájának az óráit vették el, naphosszat ült a tanáriban, de végül nem bírta idegekkel, megvárta az ítéletet, amivel visszahelyezték az állásába. Jellemző, hogy ugyanez a kolléga újra veszélyben érezte az állását a napokban, bő tíz évvel a történtek után, és újra Nagynak kellett közbenjárnia.

  - Sokan kérdezték, hogy miként lehet a történtek után ugyanott tanítani - mondta Nagy. - Kellenek hozzá idegek, ez alkati kérdés, de mindenkinek azt mondtam akkor és most is: nem az igazgatót tanítom, a gyerekekkel meg nincs itt semmi baj.

„Ha ezt csinálja a város cége, mit várjunk egy Honsától?”

  Hofekker Ferenc, a pécsi buszos cég, a Tüke Busz mellett működő Független Demokratikus Szakszervezet elnöke kis túlzással kétévente testközelből éli meg: milyen az, ha valahol terhes a határozott szakszervezeti vélemény. Előbb a minden pécsi előtt - nagyjából - ismert 2012 decemberi események után távolították el a pécsi tömegközlekedési társaságtól, majd pár hónapja ismét. A 2012-es ügy vége a nagy városi lejárató sajtókampány és a kirúgás után egy rövid sajtóközlemény lett, amiben leírták, hogy „félreértések sorozata” miatt történt mindez. Hofekkert visszavették, ezzel mintegy beismerve a jogtalan kirúgást, és ezzel együtt sok mindent. Rejtélyes módon az nem került soha nyilvánosságra, hogy milyen eredménnyel zárult a vizsgálat, amelyet személyesen Páva Zsolt rendelt el az üggyel kapcsolatban. Hofekkert „rehabilitálták” - persze a nyilvánosságot szinte teljesen kizárva -, így ha utólag is, de a munkavállalóknak volt igaza. Már csak az a kérdés, hogy mennyibe is került ez a kaland a városnak.

  - A 2012-es ügyekben három ember volt érintett, azok, akik felismerték és el is mondták a problémákat - így Hofekker. - A nagy buszleállás előtt fél évig naponta szajkóztuk, hogy milyen bajok vannak, hogy balesetveszélyesek a buszok, de nem hallgattak ránk.

   Ahogy azóta sem, pedig az elnök szerint hasznos ötleteikkel nem csak a dolgozók munkakörülményei javultak volna, de megtakarítást is eredményeztek volna a cégnek, úgy, hogy az utasok is jól járnak.

  - A szakszervezet alapvetően hallgat, leginkább akkor szól, ha segítő, jobbító szándékú javaslata van - mondta Hofekker. - Ezen felül csak a törvénytelenségért emeli fel a hangját, a megromlott munkakörülmények, illetve a szerződések, a Munka Törvénykönyve be nem tartása miatt. Ezért a szakszervezet-ellenes magatartás az közvetve munkavállaló-ellenes magatartás is. Sajnos azt látjuk, hogy a munkáltató erőből gyűr le mindent, nem tárgyal.

   Hofekker szerint a munkavállalók a cégnél már félnek hangot adni véleményüknek. Ezen nem sokat segített az sem, hogy amikor felhívta a tulajdonos figyelmét olyan törvénytelenségekre, amelyeket azóta bíróság is megállapított, mondvacsinált ürüggyel kirúgták őt és a szakszervezet egy másik hangadóját is. Miközben felvette a város a pécsi tömegközlekedés felügyeletét végző céghez azt az ex-civilt, aki korábban nyilvános fórumon kijelentette, hogy megnehezíti a buszsofőrök életét. Árki Sándor is maradt a tömegközlekedés élén, csak egy másik cégnél, annak ellenére, hogy a munkavállalók túlnyomó többsége egyenesen a polgármestertől kérte a menesztését egy levélben. Hofekker Ferenc szerint mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a városvezetés szemében mennyit ér a munkavállaló, vagy ha úgy tetszik, a pécsi polgár.

   - A félelem és a megalázottság az úr a dolgozók körében, de ez talán nem is furcsa a fentiek fényében - mondta Hofekker Ferenc. - Felállt az üzemi tanács, és a kirúgásunk óta nincs munkavállalói képviselő a cég felügyelőbizottságában. Azok után, hogy a bíróság is megállapította a törvénysértést, és hogy aki ezt jelezte, kirúgták. Nagy kérdés, hogy azóta helyreállt-e a törvényes rend a társaságnál.

  Hofekker szerint hosszú út vezetett odáig, hogy nemrég felállt a szakszervezet sztrájkbizottsága. Mint mondta: ezek mellett aligha lehet csodálkozni azon, ami a Honsánál történt. - Ha egy önkormányzati cég így jár el a munkavállalóival, akkor ugyan mit lehet várni másoktól - tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető.
 
Forrás: pecsistop.hu