Nem lesz jobb a szakképzés

 A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényről folyt a vita tegnap a parlamentben, az oktatási kormányzat szerint az új rendszer sokkal több lehetőséget biztosít a diákoknak. A Népszava által megkérdezett oktatási szakértő szerint viszont nem sok jó olvasható ki a kormány elképzeléseiből – írja a Népszava.

  A szakképzés és a gazdasági érdekek összehangolása egyenesen közérdek a köznevelésért felelős államtitkár szerint. Czunyiné Bertalan Judit a parlamentben tegnap elmondta, mi vár a jövőben azokra a fiatalokra, akik valamilyen szakmát tanulnának. Bár a kormányzati kommunikációban a terveket már megvalósításuk előtt sikerként könyvelik el, az elképzelések gyakorlati megvalósulásának lehetőségeiről továbbra sem hallani sokat, a közoktatás jövőjét a leginkább érintett pedagógusok és diákok szerint továbbra is homály fedi. Czunyiné elmondta: az egyik legfontosabb változás, hogy 2016 szeptemberére a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká, alakulnak, és érettségi mellett OKJ-s végzettséget is adnak. A jövőben a jelenlegi szakiskolák lesznek a szakközépiskolák, amelyek 3+2 évfolyammal működnek majd. Az államtitkár hangsúlyozta: az átnevezések mögött friss tartalom is megbúvik, az új rendszer pedig nagyobb átjárhatóságot teremt majd az intézmények között.
 
  - És mégis hogyan? - tette fel a kérdést Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a köznevelési és szakképzési törvényt jelenlegi formájában nem lenne szabad elfogadni. Mendrey továbbra is sérelmezi, hogy a kormány nem folytat valódi egyeztetéseket, hiába nyilatkozzák, hogy „ahogy eddig is”, nyitottak a tárgyalásokra. - Ahogy eddig is, úgy inkább ne tegyék, mert az a jelenlegi helyzethez, utcai megmozdulásokhoz, oktatási káoszhoz vezet. Egyeztetésnek álcázott figyelemelterelések helyett valódi párbeszédre lenne szükség, ennek azonban továbbra is híján vagyunk - mondta a PDSZ elnöke, aki szerint érthetetlen, hogy a minisztérium miért nem áll szóba azokkal, akik ellentétes véleményen vannak.
 
  Az átalakításokról szóló parlamenti vitában Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka hangsúlyozta: nem szeretnék, ha a szakiskolás gyermekek végtelenségig ki lennének szolgáltatva a piacgazdaságnak. A politikus kifogásolta, hogy a kormányzat drasztikusan csökkentette a közismereti órák számát a szakképzésben. Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka ugyanakkor kijelentette: az átalakítások nem a közismereti tárgyak rovására történnek majd. Mendrey szerint ez egyszerűen hazugság hiszen a kerettantervek egyértelműek: a szakiskolások heti egy közismereti tárggyal számolhatnak. - Így nincs reális lehetősége annak, hogy ezek a gyerekek majd érettségizni tudnak, hiszen az első három évben nem tanulnak tulajdonképpen semmit - erről már Szüdi János beszélt a Népszavának. Az oktatási szakértő úgy véli, hogy az új rendszer egyáltalán nem teszi majd jobbá a szakképzést, az iskolák közötti jobb átjárhatóság ígérete pedig szerinte egyenesen hazugság, szerinte az iskolák átalakítása és átnevezése is csak még nagyobb zavart okoz.
 
  Hoffmann Rózsa ex-oktatási államtitkár tegnapi felszólalásában jelezte: az átnevezésekkel nincs semmi baj. A politikus szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a szakközépiskolák a 3+2 éves struktúrában hogyan lesznek képesek az idegennyelv oktatásra, s a „szakképzési centrumoknál” - vagyis azoknál a nagyobb szakképzési intézményeknél, melyek tagintézményeiként működik majd a többi iskola - szintén számos kérdés vetődik fel. - A szakképzési centrumok ötletét nem is értem. Az viszont világos, hogy ha a felsőoktatásba történő bekerülést is nyelvvizsgához kötik, a fiatalok oda csak a gimnáziumokból kerülhetnek majd be - mondta Szüdi János, hangsúlyozva: jobb helyeken a diákok a szakképzést is a felsőoktatásban fejezik be.
 
Az egyház szegregálva integrálna
 
  Életszerű és megnyugtató döntést hozott a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola ügyében a Kúria a Hajdúdorogi Metropólia érseke és Nyíregyháza polgármestere szerint. Kocsis Fülöp érsek ugyanakkor elismerte: a Kúria három bírája a korábbi ítéleteket és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pereinek sorát megakasztva „merész” ítéletet hozott. Kovács Ferenc, Nyíregyháza fideszes polgármestere ugyancsak örömét fejezte ki amiatt, hogy tovább működhet a szegregáló iskola. Mint mondta, az egyházi gettóiskola az elmúlt években komoly eredményeket ért el, ehhez járultak hozzá az önkormányzat által a Huszár-telepen elindított komplex munkahelyi, lakhatási és oktatási programok. Kovács Fülöp leszögezte: az egyház továbbra is elkötelezett az integrációs oktatás és a társadalmi folyamatok ilyen irányú kezelése mellett,s szerinte az integráció iskolapéldája az, amit a Huszár-telepen megvalósítanak. Szőke Judit, a Polgár Alapítvány igazgatója a Népszavának elmondta: elég lenne megnézni, hogy egy ilyen iskolából mennyi roma gyermek képes továbbtanulni, később integrálódni. Hazai és nemzetközi tanulmányok százai bizonyították: integrált oktatás - és az ahhoz szükséges anyagi és szakmai feltételek - nélkül alig van kiút a gettóból.
 
Dokumentumokra várnak a hallgatók
 
 Közérdekű adatigényléssel fordulnak az Emberi Erőforrások Minisztériumához azok a hallgatók és oktatóik, akik a múlt heti demonstrációkat szervezték a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban. Múlt szerdai tüntetésük végén hétfő éjfélig adtak ultimátumot az Emminek azért, hogy hozza nyilvánosságra az új stratégiák hatástanulmányait, ám miután azokat nem kapták meg, jogi lehetőségekhez nyúltak. A minisztériumnak 15 napja van arra, hogy közzé tegye a dokumentumokat. A „Ne szűnjön meg az ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink” nevű Facebook-oldalon azt írták, továbbra is akciókat is terveznek, tiltakozásaikat pedig addig folytatják, amíg nem teljesülnek a követeléseiket. Lapunknak az egyik szervező hangsúlyozta: valóban folytatják, de egyelőre úgy tervezik, hogy a 15 napot kivárják, hiszen „amit ígértek, ahhoz tartják magunkat”.Ennek jegyében vesznek részt a szerdai Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett fórumon, ahol az egyetemi autonómia és a konzisztórium lesz a téma. A hallgatók nem mint vitapartnerek, hanem csupán mint megfigyelők lesznek jelen az eseményen, ugyanis a felszólalók listája kissé egyoldalúra sikeredett: Palkovics László államtitkár, Bódis József, a Magyar Rektori Kamara elnöke és Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke fog – remélhetőleg valódi - vitába bocsátkozni.
 
Forrás: Népszava