Kivéreztetett munkanélküliek országa vagyunk

A munkavállalók döntő része volt már munkanélküli, ötödük már háromszor volt álláskereső. Miután komoly tartalékokkal nem rendelkeznek, ezért a korábbi megtakarítások felélése után nőnek a fizetési késedelmek a hiteleknél, a rezsinél. Ilyen helyzetben meglehetősen nagy gond, hogy a megkérdezettek 82 százaléka nem is hallott a jövedelempótló biztosításokról – olvasható a Privátbankár oldalán.

 A képzett álláskeresők 25-29 év közötti korosztálya átlagosan már kétszer volt álláskereső – derült ki a BNP Paribas Cardif Biztosító, a Scale és a Medián közös felméréséből. A képzett álláskeresők egyötöde harmadszor keres munkát, s egy-egy alkalommal az átlagos munkakereséssel töltött idő 15 hónapra rúg. Ugyanakkor beszédes, hogy a dolgozók 21 százaléka legutóbb maga kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését, a kilépők harmada a jövedelmével nem volt elégedett.
 
Nem túl innovatív és kockáztató az álláskereső
 
  Az új munkahely keresésében a legtöbben családtagokra vagy ismerősökre támaszkodnak – amiben persze visszaköszönnek a korábbi munkahelyi kapcsolatok is. Az állást keresők 61 százaléka regisztrál a Munkaügyi Központokban, az érintettek 57 százaléka nézi is az ottani ajánlatokat, ám például az ottani tanfolyamokat nem tartják hasznosnak – a megkérdezettek tizede inkább saját költségre végez el tanfolyamokat.
 
  Az új állásért a pályájuk elején járók 41 százaléka költözni is hajlandó, a kor előrehaladtával ugyanakkor ez az arány zuhan, a 40-49 éves korosztályban már csak 21 százalékos a mobilizálhatók aránya.
 
Feketemunka helyettesíti a tartalékot
 
  Az álláskeresés mellett a magyarok több, mint tizede tudott nem hivatalosan dolgozni, ráadásul az érintettek 40 százaléka legalább 3 hónapot tudott nem bejelentett munkával enyhíteni pénzügyi helyzetén.
 
  Miközben viszonylag magas a munkanélkülivé válás aránya, a megkérdezettek csak 16 százaléka ké0szült arra, hogy esetleg munkanélküli lesz. Esetükben a a felkészülés főleg a más munkalehetőségek figyelését (47%) és pénz megtakarítását jelentette (9%). Az érintettek közül pénzügyi tartalékkal a munkanélküliség előtt csak 35 százalékuk rendelkezett, ráadásul ezeknek harmada azóta már felélte a tartalékait a felmérés időpontjában. A kényszerű takarékoskodás elsősorban a ruházkodási és a bevásárlási költségek csökkentését jelenti. Ennek ellenére a megkérdezettek 44 százaléka tartozik közös költséggel, 34-35 százalékuk víz- és áramszámlájával van megcsúszva, de hasonló, egyharmadot meghaladó a hiteltörlesztéssel, vagy a biztosítási díjjal megcsúszók aránya is a Cardif adatai szerint.
 
  A fentiek fényében igen érdekes, hogy a megkérdezettek 82 százaléka még csak nem is hallott arról, hogy az átmeneti időszak pénzügyi nehézségeit jövedelempótló biztosítással is lehet enyhíteni. Ez a Cardif számára - amely e terület biztosítási szakértőjeként aposztrofálja magát - komoly lehetőségeket rejt. Ami óvatos alapot adhat a bizakodásra az az, hogy a diplomás álláskeresők harmada legalább már hallott a „munkanélküliség biztosításról”.
 
Optimisták?
 
  A tájékoztatón bemutatták a BNP Paribas Cardif Munkavállalói Bizalmi Indexet, amelynek értéke a 2014. novemberi 60 pontról 62 pontra emelkedett, azaz – mondta el Bernáth Tamás, a biztosító vezérigazgatója – az emberek szerény mértékben bizakodóak saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatban. Az index egyértelműen rámutatott arra, hogy a tanultabbak nagyobb biztonságban érzik magukat, esetükben a februárban mért 72 pontos indexérték már komoly tételnek számít. A felmérés az országrészek fejlettsége közötti különbségeket is visszaigazolta : míg az Észak-Magyarország régióban az index 47 ponton nyitott, addig a Dunántúlon 66-67 pont volt az érték.

Forrás: Privátbankár