Közmunka helyett az aktív munkaerőpiaci intézkedések finanszírozását javasolja Brüsszel

Fiskális kiigazítást, a különadók csökkentését, közmunka helyett az aktív munkaerőpiaci intézkedések finanszírozását is javasolja Magyarország számára Brüsszel,

  További intézkedések szükségesek a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez az Európai Bizottság szerint. Az uniós testület szerdán tette közzé a 2015-16-ra vonatkozó országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait, amelyekben tagállami intézkedéseket sürget a foglalkoztatás bővítése és a növekedés ösztönzése érdekében.
 
 A mai csomag részeként a bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktummal kapcsolatos, egyes tagállamok államháztartási helyzetére vonatkozó ajánlásokat is elfogadott. Összességében a szerdán elfogadott dokumentumok ambiciózus uniós gazdasági iránymutatás- és prioritáscsomagot képviselnek - derül ki az uniós testület közleményéből.
 
  A brüsszeli elemzés a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) vonatkozásában Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy van egyensúlyhiány, amely határozott szakpolitikai intézkedéseket és nyomon követést tesz szükségessé, viszont továbbra sincs szó túlzottdeficit-eljárásról. Érdekesség, hogy az EB Németország esetében is ugyanezt mondja.
 
  Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.
 
  A bizottság emellett egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
 
  Az Európai Bizottság 26 ország, valamint az euróövezet egésze számára fogadott el ajánlásokat, amelyek négy prioritást tükröznek.

• Egyrészt a beruházások növelését a jövőbeli növekedés elősegítése érdekében - ez szükségessé teszi a finanszírozást és a beruházási projektek megindítását gátló akadályok felszámolását, valamint az EB 315 milliárd eurós európai beruházási tervének gyors végrehajtását.
• Másrészt a termelékenységet, a versenyképességet és a beruházásokat fokozó, ambiciózus termék-, szolgáltatás- és munkaerő-piaci szerkezeti reformok végrehajtását.
• Harmadrészt a stabilizáció rövid távú és a fenntarthatóság hosszú távú szempontját egyensúlyban tartó felelős költségvetési politika érvényesítését. Utóbbival kapcsolatban a bizottság kiemeli, hogy a magas hiánnyal vagy adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük mérlegeik rendbetétele érdekében, míg a nagyobb fiskális mozgástérrel rendelkező tagállamokban intézkedéseket kell hozni a termelő beruházások előmozdítására. Az államháztartás belső szerkezetét érintő változásoknak a növekedés támogatását kell szolgálniuk.
• A negyedik prioritás a foglalkoztatáspolitika és a szociális védelem megerősítése a polgárok egész életen át tartó foglalkoztathatósága, támogatása és védelme, valamint az erősebb társadalmi kohézió - mint a fenntartható gazdasági növekedés kulcseleme - biztosítása céljából.