Startlaphoz Csatlakozz!

A fiatalok 11,8 százaléka csupán alapfokú végzettséggel rendelkezett

Nőtt a korai iskolaelhagyók aránya

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. máj. 17. vasárnap, 14:35

Bár az ezredfordulót követő első évtizedben csökkent, 2010 óta meredeken nő a korai iskolaelhagyók aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből. Jelenleg a 18–24 évesek 11,8 százalékának csak alapfokú végzettsége van és nem tanul semmit, ezzel az európai uniós rangsor utolsó harmadában szerepelünk. 2009 óta jelentősen nőtt a rosszul olvasó gyerekek aránya is – írja az mno.hu.

  Az Európa 2020 uniós fejlesztési stratégia a legfontosabb célkitűzések között említi a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését. Magyarországon e tekintetben nagyon felemás a kép: bár 2000 és 2013 között 2,1 százalékponttal csökkent a 18–24 éves, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalok aránya, a kedvező tendencia csak 2010-ig tartott. Azóta – az uniós folyamatokkal ellentétesen – újra emelkedni kezdett az iskolát korán elhagyók, az úgynevezett leszakadók aránya. Míg az ezredforduló és 2010 között 13,9 százalékról 10,5 százalékra javult a mutató, 2011-ben újra 11,2 százalékra emelkedett az érték, majd tovább romlott, folyamatosan távolodva az uniós céltól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rámutatott: 2013-ban a 18–24 év közötti fiataloknak a 11,8 százaléka csupán alapfokú végzettséggel rendelkezett, és semmilyen képzésben nem vett részt.
 
   A nemek között is jelentős különbség van a leszakadók arányában: a nők között hosszú évek óta kevesebb a korai iskolaelhagyó, mint a férfiaknál. 2013-ban a férfiak között a leszakadók aránya 12,5, a nőknél pedig 11,4, százalék. A régiókat vizsgálva 2013-ban a korai iskolaelhagyók aránya Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 7,6 százalékos. Ez 2,4 százalékponttal jobb volt, mint az unió által kívánt célérték (10 százalék). A Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön az országos átlagnál szintén kedvezőbb volt a helyzet, de így is elmaradt az uniós célértéktől. A korai iskolaelhagyók aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (19 százalék), de 15 százalék feletti a leszakadók aránya a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is.

A kormány is hibás lehet

  Az elemzés szerint a korai iskolaelhagyók számának alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az, hogy mennyien hagyják el az iskolarendszert alacsony iskolai végzettséggel, másrészt pedig, hogy milyen arányban vesznek részt a fiatalok a felnőttoktatásban. 2010 után mindkét mutató kedvezőtlenül alakult hazánkban. A KSH szerint ez több okra vezethető vissza, részben a családok kedvezőtlen anyagi helyzetére, a szülők tartós munkanélküliségére, de többek között az iskolarendszer területi hiányosságaira és a tudás értékének csökkenésére is. Az arányszám növekedésének ugyanakkor köze lehet ahhoz is, hogy 2012 őszétől a kormány 18 évesről 16 éves korra szállította le a tankötelezettség korhatárát, így a középiskolákból, szakiskolákból könnyebbé vált a lemorzsolódás.
 


 Az Európai Unióban 2013-ban Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban volt a legkedvezőbb helyzet, 6 százalék alatti mutatóval. Ezeket követi Luxemburg, Litvánia, Szlovákia, Svédország és Ausztria, 6 és 8 százalék közötti értékkel. A rangsor végén főleg mediterrán országok találhatók: a korai iskolaelhagyók aránya Olaszországban, Romániában, Portugáliában és Máltán több mint 17 százalék, Spanyolországban pedig meghaladja a 23 százalékot is. Magyarország a 28 ország rangsorában a 21. helyen áll, ami a 2010-es 12. helyhez képest 9 helyes rontást jelent.

Rengeteg az analfabéta

  A korai iskolaelhagyók arányának növekedésével párhuzamosan nőtt a rosszul olvasó tanulók aránya is az utóbbi néhány évben. Az ezredfordulótól 2009-ig fokozatosan csökkent a mutató (23-ról 18 százalékra), ám a legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés szerint azóta újból jelentősen romlott a helyzet. 2009-ről 2012-re 2 százalékponttal nőtt, és így majdnem 20 százalékra emelkedett a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. A két nem között óriási az eltérés: a fiúk 27, a lányok 13 százaléka nem érte el a 2. szintet, ami azt jelenti, hogy a 15 éves fiúk több mint negyede, míg a lányok nyolcada gyakorlatilag funkcionális analfabéta. A felmérés hat képességszint segítségével írja le a tanulók teljesítményét. A második szint elérését vízválasztónak tekintik, mert ez az a készségszint, ami minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez.
 
  Az Európai Unió tagállamai közül Észtországban és Írországban a legkedvezőbb, 10 százalék alatti a rosszul olvasó kamaszok aránya. A lista másik végén Bulgária és Románia található, ahol 37–39 százalékos ugyanez a mutató. Magyarország a 18. a rangsorban.
 
Forrás: mno.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector