Bénító BKV-sztrájk lesz júniusban Budapesten

A nyári fővárosi útfelújítások, illetve forgalomkorlátozások közepette jelentős nehézséget, sőt káoszt okozhat a júniusra meghirdetett kétnapos BKV-sztrájk. A közlekedési cég dolgozói magasabb bért követelnek. Ha addig nem egyeznek meg a cégvezetéssel, júniusban leállnak trolik, HÉV-ek, villamosok, buszok és metrók is - írja az Origo.

  Öt éve nem látott káoszt okozhat a budapesti közlekedésben a BKV szakszervezeteinek kétnapos sztrájkja június közepén. Sőt az is lehet, hogy előtte még egy rövidebb, figyelmeztető munkabeszüntetéssel is nyomatékot adnak követelésüknek: az idei bértárgyalásokon a BKV menedzsmentje által ajánlottnál nagyobb béremelést követelnek.
 
Két napra leáll szinte minden
 
  Június 11-én a megszokottnál jóval kevesebb járművel indulhatnak majd munkába a fővárosiak. Csütörtökön hajnalban kezdődik ugyanis a BKV szakszervezetei által meghirdetett sztrájk, amit a magasabb idei béremelésért hirdettek meg.
 
  A sztrájk június 12-én, pénteken is folytatódik, tehát kétnapos lesz, ami azt jelenti, hogy ilyen hosszú munkabeszüntetés a legutóbbi, 2010. januári, hatnapos sztrájk óta nem volt a BKV-nál - mondta az Origónak az egyik legnagyobb szakszervezeti szövetség, a sztrájkot hirdető Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke.
 
  A 2010. januári, hat napon át tartó BKV-sztrájk óta nem volt ekkora munkabeszüntetés - pontosabban azóta egyáltalán nem sztrájkoltak a közlekedési cégnél
 
  Gulyás Attila hozzátette: a sztrájkban a metró, a HÉV és a troli ágazatok dolgozói vesznek részt, a sztrájktörvény szerint pedig a fővároson belül 66 százalékos, a közigazgatási határon kívül 50 százalékos szolgáltatási szintet kell nyújtani a munkabeszüntetés ideje alatt.
 
  A sztrájk azonban nem csak a troli, a HÉV és a metróvonalakra terjed majd ki, hanem a villamos- és buszhálózatra is, miután a VTDSZSZ által meghirdetett nyomásgyakorló akcióhoz csatlakozott egy másik érdekképviselet, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is - tudta meg az Origo Nemes Gábortól, az EKSZ elnökétől.

3,5 százalékos emelést akarnak
 
  A sztrájkkal a hónapok óta tartó bértárgyalások lezárását kívánják kikényszeríteni az érdekvédők, akik a BKV menedzsmentjének legutóbbi, áprilistól ajánlott 2,4 százalékos béremelési ajánlatával szemben 3,5 százalékos emelést követelnek - mondta az Origónak Gulyás Attila.
 
  Nemes Gábor hozzátette, hogy az ő szövetségük még ennél is többet, januárig visszamenőleges 3,5 százalékos emelést követel. Abban azonosak a követeléseik, hogy a munkáltató az ajánlott éves 135 ezer forintos cafeteria összegét emeljék 200 ezerre, valamint a dolgozóknak járó törzsgárda jutalom fix összegét helyett inkább minimálbérhez igazítsák.
 
  A BKV adósságának átvállalása után lenne fedezet a magasabb bér kifizetésére, mert nem kellene a hitel után kamatot fizetni
 
 A követelések teljesítése az Origo számításai szerint egy teljes évre 1,7-1,8 milliárdos pluszkiadást jelentene a BKV-nak. De lenne rá fedezet, ha például a BKV állami adósságkonszolidációja után a cég erre használhatná fel azt az évi 3,4 milliárdot, amit eddig az 52 milliárdos adósság kamataira költött.
 
  Gulyás Attila közölte azt is, nem kizárt, hogy a júniusi sztrájk előtt tartanak még egy kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést is követeléseik nyomatékosítására. Nyilatkozott az Origónak Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti (BTDSZ) vezetője is, aki az anyagi követelések mellett szakmai aggályokat is említett, mondván: rövid időn belül már a negyedik vezető áll a trolis divízió élén.
 
A BKV nem érti a fenyegetést
 
  A BKV vezetése értetlenül áll a sztrájkbejelentés előtt, hiszen mindent megtett azért, hogy elfogadható ajánlatot tegyen a béremelésre - reagált közleményében a BKV. Azt írták, folyamatosan tárgyaltak és keresték a lehetőséget, hogy kielégítsék a dolgozók béremelési igényeit. A korábbi nulla helyett legutóbb már 2,4 százalékos emelést ajánlottak.
 
  A BKV szerint az érdekvédőknek belátással kell lenniük, hogy "a realitás talaján maradva, a társaság anyagi helyzetének mérlegelésével fogalmazzák meg igényeiket, és ne hajszolják bele a munkatársakat értelmetlen elégedetlenségbe és sztrájkfenyegetésbe, miközben jó néhány vállalatnál semmilyen bérfejlesztés nem történt".

Forrás: Origo