Jöhet a sztrájk az egészségügyben?

Folytatódik az egészségügyi dolgozók demonstrációja. Eddig példátlan összefogás jött létre az ágazatok között. A béremelés mellett emberibb munkafeltételeket is szeretnének. A tiltakozók nem hagyják abba, amíg a kormány érdemben nem foglalkozik velük. A jövő évi költségvetési tervezetből viszont úgy tűnik: még sztrájk is lehet az egészségügyben – olvasható a 168 órában.

   „Szállj el, kismadár” – száll a Republic a hangszórókból. Feketében és fehérben hömpölyög Budapest: újra demonstrálnak az ápolók, az Értetek, Értünk, Veletek – Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség.
 
  – Bizakodunk. Végre elindult valami, ami reményt adhat a változásra – mondja az ápolók menetében Fabók Ferencné, Ica nővér a 168 Órának.
 
  Sándor Mária, a „fekete ruhás mozgalom” arcának beszédét éljenzés fogadja a Parlament előtt: „Én értetek szólaltam meg, nagyra becsült kollégák és betegek, és ti megértettétek, és most itt vagyunk. Összefogtunk, mert senki nem állt ki értünk. Soha nem jutott el a hangunk a parlamentig.” A tömeg az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé vonul, itt csatlakozik a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szintén sok ezer fős demonstrációjához. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke lép a szónoki mikrofon mögé. A tömeg elhallgattatja: „Hagyd abba!” A véleménynyilvánító szólam azt jelzi: az egészségügyieknek elegük van a régi szakszervezeti lózugunkból. Csak akkor halkulnak, amikor Zombor Gábor egészségügyi államtitkár kér szót. Meglepő, amit mond: „Senkinek nem kell semmitől félnie, mert önöknek mindenben igazuk van.” Hozzáteszi: segít, amiben tud, és képviseli a szakdolgozók érdekeit azokban a kérdésekben is, amelyek nem az ő hatáskörébe tartoznak.
 
  A tüntetés végén a tiltakozók közösen eléneklik a Himnuszt.
 
  – Már eddig is nagy eredményt értünk el: létrejött a szakszervezeti összefogás, amelyben több ágazat együtt lép fel. Tőlünk nyugatabbra ez természetes, nálunk ez sajnos még egyedi jelenség – összegez Ica nővér a 168 Órának.
 
  Valóban: a MESZK demonstrációjához minden jelentős szakdolgozói és orvosi szervezet csatlakozott, kivéve a Cser Ágnes vezette társaságot és a Magyar Orvosi Kamarát, amelyet még mindig Éger István elnököl. Igaz, ő közleményt adott ki: „A Magyar Orvosi Kamara szolidáris minden beteggel és egészségügyi dolgozóval, aki a helyzet javításáért küzd, ahogy ezt saját eszközeivel köztestületünk is rendületlenül teszi.”
 
  Hogy milyen „eszközökkel”, ezt szerettük volna megtudni Éger Istvántól. Föl is hívtuk. Éger azt mondta a telefonban: el kellene döntenünk, a tüntetés vagy az egészségügyi dolgozók helyzete érdekel-e minket, mert a kettő szerinte nem függ össze. És különben is, látni akarja azt a pár sort, amit idézünk tőle, viszont nem ér rá megnézni napokig. Éger kioktató hangneme miatt a 168 Óra úgy döntött: nem idézzük véleményét. De vajon az egészségügy helyzetén is így próbál segíteni az orvosi kamara elnöke?
 
  Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke viszont rögtön válaszolt kérdéseinkre: sokan csatlakoznak hozzájuk, a tüntetések kezdete óta újabb és újabb FESZ-alapszervezetek alakulnak. És egyre elszántabbak. A FESZ a ciklus végéig százszázalékos béremelést szeretne. De első körben, 2016 elejétől a jelenlegi alapfizetésükhöz képest ötven százalékkal magasabb fizetést.
 
  – Ami a legfontosabb: biztonságos betegellátást akarunk. Ez sok mindent jelent: megfelelő szintű munkaerőt, utánpótlást, képzést, korrekt munkafeltételeket – teszi hozzá a szakszervezeti vezető.
 
  Az egészségügyi szakdolgozók követelései között szerepel az önálló minisztérium is, mivel az ágazat társadalmi súlya indokolná, hogy ne egy mamutminisztérium részeként foglalkozzanak velük.
 
  Ica nővér hangsúlyozza is: nem politikai pártok, hanem a méltatlan munkakörülmények ellen tiltakoznak.
 
  – A kórházakban sosem politizáltunk. Huszonnyolc éves pályafutásom alatt voltak olyan időszakok, amikor mi, nővérek megengedhettük magunknak, hogy az egészségügyi miniszter nevét se tudjuk. Most is csak egyetlen dolog érdekel minket: nem bírunk többet méltatlan körülmények között, ennyire silány fizetésért dolgozni. Nem akarok többé kiállni a betegek elé, és elmagyarázni: miért nekik kell mindent otthonról hozniuk és miért kapnak a sajátjuknál sokkal olcsóbb gyógyszert a csőd szélén álló kórházakban.
 
  Az ápolók, ha kell, a sztrájkig is elmennek. Bár ez nehezen összeegyeztethető azok lelkiismeretével, akik a betegellátásra tették fel az életüket. Mindenesetre Kiss László azt is mondja: addig nem hagyják abba, amíg érdemben nem foglalkozik követeléseikkel a kormány.
 
  És most úgy tűnik: folytatásra kényszerülnek. A már megjelent költségvetési törvénytervezetben nincs fedezet követeléseik teljesítésére.
 
  Ami a büdzséjavaslatból tudható: jövőre nominálisan mintegy 52 milliárd forinttal jutna több az egészségügynek. A kormány korábban beígért béremelésére plusz 15,3 milliárd forint szükséges, illetve a háziorvosok 10 milliárd forinttal kapnának többet. Ezenkívül mindössze 30 milliárd forint marad a többletfinanszírozásra. Nagyon úgy tűnik: a Zombor államtitkár által többször is említett 60 milliárd forintos kórházi adósságrendezésre sem lesz keret.
 
  Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 168 Órának minderre úgy reagált: a 15,3 milliárd forint nyújt fedezetet arra, hogy jövőre a korábban adott bérkiegészítés bekerüljön az alapilletménybe, ezáltal a mozgóbérek (készenléti, ügyeleti és túlóradíjak) is emelkednek. És: „Az államtitkárság a szakmai szervek bevonásával továbbra is arra törekszik, hogy kidolgozzon egy olyan hosszú távú tervet, amely magába foglalja, hogyan lehet eljutni egy kiszámítható, életpálya-jellegű modell kialakításához az egészségügyben.”
 
  Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász két hete nyilatkozta lapunknak: a kormány helyében első körben körülbelül 20-30 milliárd forintos gyorssegélyt különítene el az egészségügyi dolgozók béremelésére, ez mintegy húszezer forinttal magasabb fizetésre elég. Több lépésben, összesen mintegy százmilliárd forintos többletkiadással rövid távon már érdemi javulás érhető el az egészségügyben. Ebből – egyebek mellett – fedezhetnék a szakdolgozók összesen ötvenezer forintos béremelését is.
 
  De a kormány ennek töredékét sem szánja a célra. Úgyhogy az ápolók szlogent váltottak: „Nem hagyjuk abba!”
 
  Bodrogi József egészségügyi közgazdász szerint viszont ez nem is lehetséges: szerinte a 100 milliárdos pluszkiadást még több lépcsőben sem tudja kigazdálkodni a büdzsé. Emlékeztet: a legutóbbi, a 2012–13-as béremelésre több lépésben összesen 60 milliárd forintot tudott áldozni az állam. Hangsúlyozza: ekkora összeget tudtak akkor félretenni a gazdaság teljesítőképessége mellett, s most sincs lehetőség ennél többre.
 
  – Idén már biztosan nincs erre költségvetési keret. Viszont látok esélyt arra, hogy a kormány a tiltakozók mögé álljon, és január elsejétől elkezdjen kidolgozni egy bérstratégiát – véleményez Bodrogi.
 
  Ugyanakkor Kincses Gyula egészségügyi szakértő emlékeztet: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éppen a napokban jelentette be, hogy a kormány tervei szerint 16 százalékról 15 százalékra csökkentenék az szja-t. Ez 100-120 milliárd forint bevételkiesést jelentene a büdzsének.
 
  – Az egy százalék senkinek nem jelent érdemi változást: ahhoz nem elég, hogy a szegények jobban éljenek, a gazdagok viszont könnyen le tudnak mondani az egyszázalékos többletről, amit a módosítással nyernének. Ha a kormány szerint 100 milliárd forint eleve nélkülözhető a költségvetésből, és más forrásból előteremthető, akkor sokkal célravezetőbb lenne, ha változatlan szja mellett ezt az összeget az egészségügy fejlesztésére fordítanák – magyarázza Kincses. Úgy véli: nettó 100 milliárdból már érdemi, érezhető béremelés lehetséges.
Hozzáteszi: az összeomlás szélén álló rendszert már csak a szakdolgozók és orvosok áldozatos munkája tartja egyben. S bár nem kevés pénzbe kerül az egészségügyi dolgozók itthon tartása, ha nem költenek erre, és még nagyobb méreteket ölt a kivándorlás, akkor az összeg többszörösét kell majd az orvosok és szakdolgozók hazacsábítására, illetve a szétesett rendszer újraépítésére fordítani.

Forrás: 168 óra