Startlaphoz Csatlakozz!

Nem egyeztettek a szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíjról

Újabb ígéretét szegte meg a kormány

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. máj. 29. péntek, 08:01

Amikor tavaly aláírták az idei évre szóló bérmegállapodást, a szakszervezetek – cserében azért, hogy elfogadták a korábban kevésnek tartott 3,4 százalékos emelést – alkut kötöttek arról, hogy április 30-ig megegyezés születik egyebek mellett a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak számára biztosítandó kedvezményekről, tehát a korkedvezményes nyugdíjról. A határidő eredménytelenül letelt – írja a Népszabadság.

 Feltételeket szabtak a szakszervezetek, amikortavaly decemberben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban aláírták az idei évre szóló bérmegállapodást. Kikötötték, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tárgyalni kell a munka törvénykönyve (Mt.) és a sztrájktörvény módosításáról, valamint a szervezetre fokozott igénybevételt jelentő munkakörökben foglalkoztatottak számára biztosítható kedvezményekről. Akkor április 30-i határidőben állapodtak meg, megegyezés azonban máig nincs, és csupán egy munkaanyag született. Pedig az alku úgy szólt, hogy a kormány a tavaszi ülésszak végéig beterjeszti a parlamentnek a szükségesnek tartott törvénymódosító javaslatokat is.
 
  A birtokunkba került dokumentum szerint a munkavállalói és a munkáltatói oldal között az elmúlt év végén megszüntetett korkedvezményes nyugdíj ügyében van a legtöbb vitás pont. Nagyjából csak abban tudtak megegyezni, hogy olyan biztonságos munkahelyeket kell létrehozni, amelyek esetén felmerülnek egészségi kockázatok, és akkor nincs szükség az előrehozott nyugdíjra. Ez viszont teljes mértékben nem valósítható meg, ezért egyes munkavállalók védelme érdekében változatlanul kell speciális rendszert működtetni.
 
  A felek között nagyjából teljes az összhang a tekintetben is, hogy a szóba jöhető munkahelyeken egységes szakmai szempontok alapján kell vizsgálni a kockázatokat. De hogy mi történjék az eddig megszerzett korkedvezménnyel, s miként biztosítsanak védelmet azoknak, akik egészségkárosító körülmények között dolgoznak, abban nincs egyetértés. A munkaadói oldal elutasítja, hogy az érintett embereket rövidebb munkaidőben foglalkoztassák, vagy legalább adjanak nekik pótszabadságot, esetleg biztosítsanak rekreációs lehetőséget. Azt sem fogadják el, hogy a három műszakos munkarend önmagában többletterhelést jelent, miközben kétségkívül felborul a szervezet biológiai ritmusa.
 
  A szakszervezetek álláspontja ugyanakkor, hogy a munkáltatónak kell viselnie az átképzés költségét, ha valaki eredeti beosztására alkalmatlanná válik. A munkaadói oldal szerint viszont az ilyen kiadásokat az államnak kellene állnia. De annak sem akarnának fizetni, aki a megváltozott munkavégző képessége miatt csak olyan állást vállalhatna, ahol jóval kevesebbet keres. Arra a helyzetre pedig valamilyen biztosítási konstrukciót dolgoznának ki, amikor valakinek a továbbfoglalkoztatása a nyugdíjkorhatár betöltése előtt egyáltalán nem lehetséges. Azt pedig kizárólag a társadalombiztosításra bíznák, ha valaki foglalkozási betegséget szedett össze.
 
  Az Mt. kapcsán viszont igazán lényeges kérdések fel sem merültek, bár a szakszervezetek korábban a jogszabály számos pontját támadták, mert az a munkavállalók számára kedvezőtlen változásokat hozott. Most mégis csak azt hozták fel, hogy a köztulajdonban levő cégeknél a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések ne térjenek el az általánostól. Vagyis: a kollektív szerződésben állapíthassanak meg állami vállalatoknál is a törvényben rögzítettnél kedvezőbb feltételeket például a felmondási időre és a végkielégítésre. Ebben a két oldal között nincs vita, miként abban sem, hogy a hazai szabályozást hozzák összhangba az EU és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáival.
 
  A sztrájktörvény kapcsán egyetértés van abban, hogy kötelező legyen bejelenteni a munkabeszüntetés kezdetének és várható befejezésének időpontját. Miként abban is, hogy a még elégséges szolgáltatásról a felek által választott döntőbíró, s ne bíróság határozzon. Ám abban nincs összhang, hogy a munkáltatót szankcionálják-e – amit a szakszervezetek javasolnak –, ha sztrájktörőket alkalmaz, esetleg a munkabeszüntetést más módon akadályozza. A munkaadói oldal meg azt vetette fel, hogy a sztrájk szervezői tartozzanak szigorúbb kártérítési felelősséggel, és ezt az érdekképviselet nem támogatják.
 
Még egyszer sem ültek össze
 
  A VKF legfőbb konzultációs fóruma a testületi ülés, amelynek tagja a miniszterelnök, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, valamint a munkáltatói szövetségek és az szakszervezeti konföderációk vezetői. Ebben a formában ez a grémium 2012. februári létrehozása óta még soha nem ült össze. A kormányoldal a most folyamatban levő egyeztetéseken sem mutat különösebb aktivitást.
 
Forrás: Népszabadság
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Újabb ígéretét szegte meg a kormány.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector