Ezért nem lesz nyugdíjunk

A költségvetés részeként a kormány benyújtotta a nyugdíjalap 3 éves gazdasági és 50 éves demográfiai előrejelzést. Míg az előbbi kedvező képet fest, az utóbbi rávilágít a magyar nyugdíjcsapdára – elfogynak a járulékfizetők, így hosszú távon a nyugdíjkiadások csökkentése az egyetlen járható út.

   Rövid távon kiegyensúlyozott a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése, a 2019-ig tartó előszámítások szerint az évtized végéig az alap nem szorul költségvetési támogatásra a folyó nyugdíjkiadásokat fedezik az aktívak járulékbefizetései.
 
  Az utóbbi jelentős részben tavaly beindult korhatáremelésnek is köszönhetően: az öregségi nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedik évente egy fél évvel - így viszont csökken a nyugdíjba vonulók száma. Így jövőre tényleges nyugdíjkorhatár már 63 év lesz. Ugyanakkor továbbra is vannak kivételek, folytatódik a 40 év jogosultsággal rendelkezők nők nyugdíjazása - ők továbbra kérhetik nyugdíjazásukat a korhatár elérése előtt.
 
  A kormány négyéves prognózisa szerint a nyugdíjkiadás így a jövő évi 3041,7 milliárd forintról 2019-re 3398,1 milliárd forintra emelkedik - miközben a nyugdíjalap nullszaldós lehet a tervezési időszak végéig. Az alap kiadásai már számolnak a jövő évi nyugdíjemeléssel - amely az inflációval megegyezően 1,6 százalék lehet - a mostani tervszámok szerint. A nyugdíjtörvény szerint a reálnyugdíjak emelésre nincs lehetőség, így a következő években a - a kormány inflációs előrejelzése szerint - 2017-2019 között 2,5, majd 3-3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak - így a kiadások.
 

  Jóval sanyarúbb képet fest a magyar társadalomról, így a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról az 50éves - 2060-ig előretekintő - demográfiai előrejelzés, amely 2011-es népszámlálás adatai alapján készített a KSH Népességtudományi kutatóintézet.
 
  A 2010-es kiinduló évben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a magyar társadalomban még 20,2 százalék volt, ez az arány jövőre várhatóan 21,3 százalék lesz, amely a vizsgált ciklus végére vagyis 2060-ra 30,3 százalékra emelkedik. Igazából nem is a nyugdíjaskorúak táborának növekedése aggasztó, hisz míg 2010-ben 2 millió nyugdíjassal számoltak a KSH demográfusai, addig ez 2060-ben sem lényegesen magasabb, hisz akkorra 2,385 milllió nyugdíjassal számolnak - vagyis a növekedés nem éri el a négyszázezer főt.
 
  A gond az csökkenő születésszám: míg 2010-ben a munkaképes korúak - vagyis a 16-62 évesek - száma 6,397 millió volt ez a szám már 2020-ban hatmillió alá csökken, 2045-re pedig ötmillió alá.
 
  További kérdés a foglalkoztatás mértéke, amely uniós összehasonlításban alacsony Magyarországon - igaz ez az utóbbi években érezhetően emelkedett, bár a közmunkában foglalkoztatottak nem válnak érdemi járulékfizetőkké. A nyugdíjrendszer problémára adott volna adott - igaz csak részleges válasz - lett volna a magán-nyugdíjpénztári rendszer beérése - amely a felhalmozás révén részben csökkentette volna a nyugdíjalap 2020-2030 utáni terheit.
 
  A jelenlegi becslések szerint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig még finanszírozható, ám a 2020-a években újabb reformokra lesz szükség; amennyiben a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem emelkedik, akkor, csakis a kiadások szűkítése kerülhet szóba - vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése.