Startlaphoz Csatlakozz!

Ígéretek földje

A társadalmi mobilitás esélyei

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 01. hétfő, 07:23


Nincsenek Magyarországon hivatalos adatok arról, hogy a mélyszegénységben élők milyen eséllyel léphetnek feljebb a társadalmi ranglétrán. A lapunknak nyilatkozó ifjúságszociológus állítja, a nehéz sorsú gyerekek helyzete kilátástalan, mivel az iskolarendszer képtelen ellátni feladatát. Az Egyesült Államokban közben áttörést hozott a témában egy kutatás, a kérdés a következő választási kampány fő témája lehet – írja a Magyar Nemzet.


  Hányan kerültek föl a tiszta, szabad levegőre, a szabad gondolkodás világába, hogy hírt vigyenek a lent maradtak életéről? Talán senki. Ahogy a béres szava elakad a birtokos előtt, és csak karját lebbenti, ha lebbenti, azonmód a társadalmi rétegek is csak dadogva és különböző váll- és ökölmozdulatokkal tudnak egymással valamit érthetően közölni. Nagy ritkán előfordult, hogy a pusztáról valaki felsőbb szellemi körbe emelkedett; a puszta szelleméből semmit sem vitt magával. Nem is vihetett – Illyés Gyula ír így a magyar társadalom átjárhatóságáról a Puszták népe című önéletrajzi szociográfiájában.
 
  Az 1930-as évek Magyarországának szegénységével foglalkozó mű sorait olvasva jogosan tesszük fel a kérdést: jobb-e a helyzet most, nyolcvan évvel Illyés kora után?
 
 Az olyan unalomig ismételt hívószavak, mint a romaintegráció, szegregáció vagy felzárkóztatás arra utalnak, hogy a kérdéskör kitartóan tematizálja a közvéleményt. Miközben a szegénysorba született emberek kitörési lehetőségeit biztosító társadalmi mobilitást nemcsak meglépni nehéz, de még kutatni is.

A nyelvi nehézségekkel kezdődik

  N. Kollár Katalin a Pszichológia pedagógusoknak című egyetemi tankönyvben veszi sorra a társadalmi mobilitás korlátait. A problémák a nyelvi nehézségekkel kezdődnek: az iskolázatlanabb szülők gyermekei ugyanis nem rendelkeznek társaikhoz hasonló nyelvi készségekkel, melyeket azonban az iskola már tanulmányaik kezdetekor minősít. A Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi tanszékének kutatói a hetvenes években foglalkoztak a készségek és képességek kutatásával. 1976-ban kiadott elemzésük szerint az aluliskolázott szülők gyermekeinél jelentkező „nyelvi deficit” kimutatható hatással van továbbtanulási esélyeikre. Az általános iskola első osztályában beszéd- és íráskészségükre kapott értékeléseik ugyanis előrevetítették felsőoktatási karrierjüket: akik rossz jegyet kaptak, felnőttként nem szereztek diplomát.
 
  Alapvetően tehát – miként azt N. Kollár írja – a család társadalmi helyzete határozza meg legerőteljesebben a gyermek jövőjét, ezt a pszichológus más, kapcsolódó szempontokkal is alátámasztja. Probléma például, hogy a szegénységben élő szülők kevéssé képesek motiválni gyermekeiket, mivel többségük személyes tapasztalata az iskoláról negatív. Ezt a képet ráadásul hajlamosak gyermekük felé vetíteni, s nincsenek átörökíthető tanulástechnikai tapasztalataik. Ebből adódik, hogy a hátrányos környezetből induló gyerekek jövőképe is korlátoltabb lesz, s a hosszú távon kifizetődő tanulást rendezettebb családi háttérrel bíró társaiknál kevesebbre tartják.

Hatalmas emberkísérlet

 – Kutatásunk egyértelműen bizonyítja, hogy a rossz környezet a probléma, s nem azok az emberek, akik abban élnek – mondja megkeresésünkre Nikolaus Hildebrand, a Massachusetts Institute of Technology doktorandusza. A híres amerikai agytröszt közgazdásza a Harvard Egyetem kutatásához csatlakozott, melyben azt vizsgálták, hogy a kedvezőbb környezet mennyiben segíti a szegényebb néprétegek számára a társadalmi mobilitást. A nagyszabású program 1994-ben kezdődött. Ekkor 4604 szegény környezetben élő családot választottak ki a kísérletre, belőlük három csoportot alakítottak. Az első csoportba eső családok anyagi támogatást kaptak, mellyel meghatározott, tíz százaléknál nem magasabb szegénységi rátával bíró lakókörnyezetbe kellett átköltözniük. A második csoport szintén kapott támogatást, számukra azonban a letelepedést nem kötötték szegénységi rátához, a családok szabadon választhatták új lakóhelyüket. A harmadik kör eredeti környezetében maradt, s a kísérlet kontrollcsoportjaként szolgált.
 
 A kutatás első fázisa 1998-ban zárult le, ekkor az elemzések felemás eredményeket mutattak. Ahogy azt a Harvard kutatócsoportja írja, a környezetváltozás pozitív hatással volt a családok fizikai és mentális állapotára, növelte a jóléti és családbiztonsági statisztikákat. Az első csoportba válogatott szülők azonban kiváló környezetbe költözésük után sem jutottak jobban fizető munkához, s a vizsgált családokban a munkanélküliség sem csökkent. Az anyagi szempontból eredménytelen statisztikák ezért évekig nemcsak a közgazdászok, de a szélesebb közönség látószögéből is kiszorították a költséges kísérletet.

A gyermekek élete jóra fordult

  Csakhogy akkor még nem tudhatták, hogy a kétgyerekes kísérleti családok összes adóbefizetése később 22 400 dollárral haladta meg a kontrollcsoport azonos szerkezetű családjaiét – mondja Nikolaus Hildebrand. A Harvard kutatócsoportjának májusban megjelent elemzése ugyanis a családok adózásait vizsgálva megállapította: a fiatalon, tizenhárom év alatt átköltöztetett gyerekek élete többségében jóra fordult. Az első csoportba került családok gyermekei húszas éveikre átlagosan közel 3500 dollárral kerestek többet a rosszabb környezetben maradt társaiknál, ami 31 százalékos fellendülést jelent évente. A felsőoktatásban is növekedett részvételi arányuk, 16 százalékkal többen folytatták tanulmányaikat.
 
  Szerényebb javulást mutattak azonban azok a második csoportba tartozó családok, amelyek szabadon választhattak új lakóhelyet. A kutatás megmutatta, a választáskor tartózkodtak a gazdag környezettől, új otthonuknak a nyomornegyedeknél jobb, de nem fényűző területeket választottak. A statisztikák szerint az idetartozó gyerekek fiatal felnőttként jobban kerestek a kontrollcsoportban maradt társaiknál, de csak 1720 dollárral nőtt jövedelmük. A friss elemzés tehát cáfolja azokat a korábbi kutatásokat, melyek szerint a drasztikus környezetváltozás még a fiatalkorban áthelyezett embereknél is maradandó károsodást okozna.

Kampánytéma lehet az USA-ban a társadalmi mobilitás

 Más volt viszont a helyzet a kilencvenes években serdülőként átköltöztetett gyerekek esetében. Ők akár veszíthettek is a kísérlettel, hiszen szociális kapcsolataik megszakadása jobban befolyásolta személyiségüket.
Zárszóként ezért a kutatás kimondja, ha a szegénységben született gyermek minél előbb s minél magasabb minőségű környezetbe kerül, a jövőben annál jobb eséllyel tud kitörni az alacsony társadalmi rétegből. Hildebrand kérdésünkre hozzátette, a környezeti mobilitás ráadásul az adófizetőknek is jó üzlet – a kísérlet családonként átlagosan 3780 dollárba került, amit a sikeres felnőtté váló gyerekek visszatermeltek. A tanulmány akkora hatást váltott ki a Baltimore s Ferguson nyomornegyedeiben történtek miatt sokkolt amerikai társadalomban, hogy a jövőre esedékes választások kampányának egyik sarokpontja lehet.
 
  – Több politikus is érdeklődött az eredményeink iránt, a kutatást vezető Chetty személyesen is konzultál Hillary Clintonnal – írta Hildebrand, mikor programjuk politikai visszhangjáról kérdeztük. Hozzáteszi, Barack Obama is kért tájékoztatást.
– Kutatásunk egy szélesebb vitának vált részévé, az Egyesült Államokban nagy hangsúlyt fektetnek a társadalmi mobilitásra – folytatja –, az amerikaiak ugyanis továbbra is az „ígéret földjének” tartják országukat. A mi kutatásunk pedig megmutatja, az Egyesült Államokon belül hol találni az ígéret földjét – teszi hozzá a fiatal kutató.

Nem telepítik át a Bronxot

  Megkérdeztük, amennyiben a kutatást a demokrata párt felkarolja, a többségi jómódú lakosok lakókörnyezetükben számíthatnak-e a jövőben szegény családok tömeges betelepítésére. Hildebrand szerint azonban erről szó sincs, a kutatásnak ugyanis nem ez a célja.
– A kritika természetesen megállná a helyét, ha a kutatási modellt széleskörűen kiterjesztenénk – ismeri el a közgazdász, azt azonban hozzátette: éppen ezért olyan módszerek, politikák kidolgozásához szeretnének hozzájárulni, melyek biztosítják a szegénységgel sújtott területeken élőknek a társadalmi mobilitás esélyét.
– Bronxot áttelepíteni New York elit negyedeibe persze nem járható út. De például ha elérnénk, hogy a szociális lakásokat a városvezetés jobban szétterítené, máris több embernek adatna meg a lehetőség a kitörésre – teszi hozzá.

Mit old meg a szegregáció?

   Egy liberális gondolkodású ember erre azonnal rávágná: a kísérlet fasiszta államot idéz – ezt már Bauer Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának ifjúságszociológusa mondja, mikor a kutatásról kérdezzük. Bauer szerint a modell igazságtalan és káros, hiszen alapgondolata, hogy kiszakítja az egyént saját kultúrájából, miközben nem biztos, hogy az, amit kap, a javát szolgálja majd.
 
  – Gondoljunk bele, hogy egy cigány putriból kiemelünk valakit egy időre, majd elengedjük a kezét. Nem valószínű, hogy megállja a helyét az új környezetében, s még kevésbé valószínű, hogy visszatér eredeti környezetébe – mondja Bauer, és hozzáteszi: az amerikai modell a szociológusok számára nem ismeretlen. A huszadik század első felében alkotó tudós,
  Mannheim Károly már korábban figyelmeztetett a társadalmi rétegek közötti irányított ugrásokban rejlő veszélyekre. Az ugyanis nemcsak az egyénre nézve kockázatos, de a szegénysorban élő közösség kultúrájában is maradandó károkat tesz. Bauer szerint ezért a bajt a problémás közösség szintjén kell kezelni, s a szegénységbe sodródott kultúrának kell megkeresnie a hasznos helyét a társadalomban. Az ELTE munkatársának gondolatairól megkérdeztük Nikolaus Hildebrandot is.

„A nyomorhoz nem köthető kultúra”

  – Határozottan elutasítjuk, hogy a nyomorhoz bármilyen kultúra társulna – válaszolta Hildebrand. Azt ugyanakkor elismerte, módszerüknek vannak negatív hatásaik: ilyen például a meglévő társadalmi kapcsolatok elvesztése, ami gyerek- vagy felnőttkorban hosszú távon is problémát okozhat.
– Kutatásaink azonban azt támasztják alá, hogy e negatívumok mellett hangsúlyosabban jelennek meg a kísérlet kedvező hatásai, mint az élettartam látványos meghosszabbodása – felelte a közgazdász. Azt azonban elismerte, valóban ideális megoldás a probléma helyi kezelése, az eddigi kutatásaik szerint viszont a jobb módú többség és a szegénységben élő kisebbség számára a kutatott modell lenne a legkedvezőbb kompromisszumos megoldás.
 
  Bauer szerint Magyarországon már csak azért is nehéz értelmezni a jelenséget, mert a társadalomban teljes a fogalomzavar. Ha a mélyszegénység fogalmához azt a társadalmi csoportot rendeljük, amely nem tudja garantálni, hogy a következő télen lesz miből fűtenie, akkor a magyar lakosság döntő többsége mélyszegénységben él – mondja az ifjúságszociológus, s hozzáteszi: amíg nem tudjuk, mivel állunk szemben, abból nem is tudunk kitörni. A kutató a társadalmi mobilitást illetően nem bizakodó. Szerinte a rendszerváltozás után az egész magyar társadalmon értékrendi káosz lett úrrá, ezért nincs stabil alap, amelyre a lecsúszott tömegeket ki lehetne emelni.
 
  – Elég ránézni a közoktatásra – mondja Bauer, a szociológus szerint ugyanis hagyományosan az iskola a társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája. – Körülbelül a két világháború között töltötte be maradéktalanul ezt a szerepét, kiegészülve az egyházzal és a hadsereggel – folytatja –, jelenleg azonban ez a rendszer széthullott.
 
  Bauer szerint a liberális oktatási rendszerben elfogadottá vált az iskolakerülés, ezzel a korábban működő szabályrendszer leépült. (Közben történtek kormányzati lépések ennek visszaszorítására, ilyen a segély kifizetésének a gyerekek iskolába járásához kötése.) Azóta sem alakult ki azonban egy új, működő rendszer, vagyis a közoktatásban ugyanaz az értékrendi hiányosság észlelhető, ami az egész magyar társadalomra jellemző.

„A magyar cigányság a szegénység kultúrájában él”

  Mindez a romák felzárkóztatásának esélyét is ellehetetleníti. A szociológus szerint ugyanis a magyar cigányság jelenleg a szegénység kultúrájában él, pedig saját közössége szintjén kellene megtalálnia a kiúthoz szükséges feltételeket. Ehhez pedig az ideális környezet éppen a (pozitív jelentéstartalommal megtöltött) szegregáció lehet, s pozitív példaként a pécsi Gandhi Gimnáziumot említi: az intézetben a rendes tananyagon túl a roma identitást is próbálták átadni. A szociológus szerint mindez nem vonja maga után az emberi jogok korlátozását, a szegregálás miatt sokat támadott egyházi iskolákba például magas a túljelentkezés.
Bauer szerint bár a romokban lévő közoktatási rendszer a társadalmi mobilitás erősítésére alkalmatlan, a közmunka viszont olyan intézmény lehet, amely részben átveszi ezt a funkciót.
– Nem mindegy, hogy halat adunk vagy hálót – mondja –, utóbbi esetben ugyanis bár lassabb folyamatról van szó, ha tömegek kapnak esélyt rendszeres munkára, megindulhat a társadalmi rétegek közötti mozgás.
Igaz, még legalább tíz év, mire a program feltételezett pozitív hatásai beigazolódnak, kérdés, hogy a politika képes-e a kivárásra.
 
  Ha sikeres lesz is a közmunkaprogram, a statisztikai különbségeket nehéz lesz nyomon követni. Megkerestük ugyanis a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), a magyar társadalom átjárhatóságáról azonban hiába kértünk adatokat – a jelenségről rég nem készült felmérés. Kincses Áron, az életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály vezetőhelyettese levélben adott tájékoztatást. A KSH-ban nagy hagyományai vannak a mobilitás vizsgálatának, 1992-ben volt azonban az utolsó nagyszabású tematikus felmérés a témához kapcsolódóan – írta. Arra vonatkozóan azonban legalább ígéretet kaptunk, hogy a magyar mélyszegények helyzetével jövőre már szándékoznak foglalkozni.

Forrás: Magyar Nemzet
 
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A társadalmi mobilitás esélyei.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector