A fizetésemelésnél is többen választanák a rugalmas munkavégzést

A magyar alkalmazottak többségének nincs módja az irodán kívüli munkavégzésre, bár szeretnének rugalmasan dolgozni.

  A Telenor és a Microsoft 2012 óta szervezi a Dolgozz Otthonról Napot Magyarországon. Eddig több száz szervezet és cég, valamint több ezer munkavállaló csatlakozott a mára mozgalommá fejlődött kezdeményezéshez. A Telenor a rugalmas munkavégzést népszerűsítő kezdeményezése kapcsán 2300 fő részvételével végzett online kutatást.

  A felmérésből kiderült, a magyar szellemi munkavállalók közel negyven százaléka soha nem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig több mint fele – ha tehetné – szívesen dolgozna otthonából vagy más, irodán kívüli helyszínről, rugalmas beosztásban.

Az ügyintézéshez szabadságra megy vagy csúsztat a magyar

 A dolgozók több mint negyven százaléka fizetett szabadnapjait áldozza fel azokra az esetekre, amikor személyes elfoglaltsága miatt nem tud bemenni a munkahelyére. Közel negyedük otthonról dolgozik, vagy átcsoportosítja aznapi munkaidejét – korábban kezd, vagy tovább marad az irodában. A megkérdezettek mintegy 25 százaléka válaszolta azt, hogy a váratlan teendők miatt utólagos túlórázással hozza be a lemaradását. Fizetés nélküli szabadságot csupán a válaszadók hat százaléka szokott kivenni ilyen esetben, öt százalékuk pedig saját bevallása szerint betegszabadságért folyamodik megoldásképpen.

A briteknek bejött, és a magyarok is vágynak rá

  A nem kizárólag az irodában történő, rugalmas munkavégzést az ENSZ is támogatja a munka-magánélet optimális egyensúlya érdekében. A világszervezet által hivatkozott tanulmány szerint ugyanis azok, akik magánéletüket és a munkájukat egyformán fontosnak tartják, sikeresebben teljesítik céges feladataikat, és kevésbé érzik stresszesnek mindennapjaikat, azokhoz képest, akik karrierjüket minden más elé helyezik.

  Az Egyesült Királyságban már 2014-ben törvénybe iktatták, hogy minden munkavállalónak joga van a rugalmas munkavégzéshez, annak lehetőségét a munkáltatók nem tagadhatják meg. Szakértők becslései szerint a rugalmas munkarendnek köszönhetően javul az üzleti hatékonyság és a munkavállalói elégedettség is, ami tíz év alatt 475 millió font értékű hasznot jelent az ország gazdaságának.

  A rugalmas munkavégzés lehetősége a magyar munkavállalók érdeklődését is felkeltette, csupán közel nyolc százalékuk számára volt ismeretlen ez a lehetőség. A dolgozók több mint negyven százaléka számára a rugalmas munkavégzés már egy új munkahely kiválasztásánál is kiemelt szempont. A válaszadók harmada számára még egy esetleges előléptetésnél, közel harminc százalékának pedig céges autó használatánál is hatásosabb ösztönző eszköz. A megkérdezettek kétharmada egy öt százalékos béremeléssel szemben is a rugalmas munkavégzést választaná.

 Azon szerencsés munkavállalók 21 százaléka, aki időnként otthonról dolgozhat, kéthetente vagy ritkábban él a lehetőséggel. Hetente akár több napon 15 százalék végzi munkáját az irodán kívül, hetente egyszer pedig hét százalék választ alternatív helyszínt feladatainak elvégzéséhez.

  Azok közül, akik nem dolgoznak otthonról, hetven százalék véli úgy, hogy munkája jellege nem teszi ezt lehetővé. A válaszadók közel 15 százaléka el tudná végezni otthonról a munkáját, de a munkahely nem támogatja ezt a lehetőséget. Az alkalmazottak nyolc százaléka sosem gondolt az irodán kívüli munkavégzésre, és csupán a munkavállalók elhanyagolható része nyilatkozott úgy, hogy bár lenne lehetősége rá, mégsem vonzza az otthoni munkavégzés, vagy már kipróbálta azt, de nem tetszett neki.

Az internet és az okosmobil nélkülözhetetlen

  A rugalmas, esetenként otthonról történő munkavégzéshez a megkérdezettek döntő többsége szerint internetkapcsolat és laptop, megfelelő adatbiztonságot garantáló szoftverek, vonalas vagy mobiltelefon, okostelefon, mobilinternet szükséges. Az olyan hagyományos irodai eszközöket, mint a telefax vagy a fénymásoló már csak nagyon kevesen igénylik munkájukhoz.

Mi dolgoznánk másnál, de idegen ne jöjjön hozzánk

  Az idei Dolgozz Otthonról Nap fókuszát egy Svédországból elindult kezdeményezés, a Hoffice adta: melynek lényege, hogy a csatlakozók otthonában eltérő szakmák képviselői verődnek össze ideiglenes csapatokba. Ehhez hasonló közösségi módon a válaszolók 22 százaléka dolgozott már életében, a többség számára azonban ismeretlen volt ez a lehetőség.

  Valamivel több mint negyven százalék jelezte, hogy bizonyos kollégáival szívesen dolgozna együtt hoffice-ban, közel húsz százalék pedig a barátaival töltené szívesen munkaidejét. A hoffice-ozástól a megkérdezettek valamivel több mint negyede azért idegenkedik, mert nem szeretne idegeneket beengedni a lakásába, derült ki a Telenor felméréséből.