Startlaphoz Csatlakozz!

Szankciók

Az ártatlanság vélelme a munkahelyen

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 02. kedd, 13:09

Lehet-e szankciót kiszabni a munkavállalóval szemben azért, mert büntetőeljárás alatt áll? Kétrészes cikkünkben áttekintjük, alkalmazhat-e valamilyen intézkedést a munkáltató, még mielőtt a büntetőbíróság jogerős ítéletet hozna – írja a munkajog.hu.

 Az Alaptörvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató bizonyos lépéseket ne tehetne meg, ha egyik munkavállalójával szemben büntetőeljárás van folyamatban, noha jogerős ítélet még nincs. Az alkotmánybírósági gyakorlat az ártatlanság vélelmét alapvetően a büntetőeljárás kapcsán tartja alkalmazhatónak, azon kívül azonban ez a védelem korlátlanul nem terjeszthető ki.
 
  Így például az Alkotmánybíróság nem találta ellentétesnek az ártatlanság vélelmével azt a jogszabályi rendelkezést, miszerint a fegyveres testületeknél még a fegyelmi eljárás alatt – azaz az ügy elbírálása előtt – az eljárás alá vontat szolgálati jogviszonyából legfeljebb három hónapra felfüggesszék és ezen időre illetménye felét visszatartsák (183/B/1992 AB határozat).  Nem kifogásolta az Alkotmánybíróság, hogy a pénzügyi szférában egyes vezetői tisztségekkel a törvény szerint összeférhetetlen, ha bizonyos kiemelt bűncselekmény miatt büntetőeljárás volt folyamatban (719/B/1998 AB határozat). Annak sincs alkotmányos akadálya, hogy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagját nem lehet sorosan rendfokozatban előléptetni vagy egyéb soros járandóságban részesíteni azon időszak alatt,  amíg ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás zajlik (26/B/1998AB határozat). Nem látta aggályosnak az Alkotmánybíróság azt sem, ha a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását fel kell függeszteni, amennyiben ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévnél súlyosabb (428/B/1998 AB határozat).
 
  Az alkotmánybírósági határozatok szerint ugyanis a fenti esetekben olyan közbenső intézkedésekről van szó, amelyeksem nem helyettesítik, sem nem előlegezik meg a bírósági vagy a súlyos fegyelemsértési ügyben hozható határozatot. A bűnösség kérdésében hozott jogerős határozat előtti intézkedések pedig valamely más védendő értékkel indokolhatóak. Például, a gyakorlatban az ügyfelek védelmét szolgálja, hogy az az ügyvéd, aki ellen az ügyész súlyos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat,ne vállalhasson ügyvédi megbízást. A felelősség megállapítása iránti eljárásokban tehát közbenső intézkedésre is van lehetőség, amely akár az érintett alapjogait is korlátozhatja. Annak eldöntésekor,hogy az ilyen intézkedés a céljához képest nem jelent-e aránytalan korlátozást,az Alkotmánybíróság szerint elsősorban vizsgálni kell az intézkedés súlyát, jellegét, időtartamát, továbbá azt, hogy alkalmazása befolyásolja-e és milyen mértékben az érdemi védekezésre való képességet, illetőleg fennáll-e az érintett javára szóló döntést követő kártalanítás lehetősége.
 
  A versenyszféra munkajogában a leggyakoribb kérdés, hogy jogosult-e a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkavállalója büntetőeljárás alá kerül. A bírói gyakorlat szerint ez nem automatikus, de bizonyos körülmények mellett elképzelhető. Például, egy konkrét esetben a rendőrség arról értesítette a munkáltatót, hogy két munkavállalója beismerő vallomást tett, miszerint más munkavállalókkal együtt a munkáltató raktárából történő árukiadás, illetve felrakás közben a bizonylatoltnál rendszeresen több árut adtak ki, illetve raktak fel. A többletmennyiséget értékesítették és a bevételen osztoztak. Ezt követően a munkáltató rendkívüli felmondással élt, az indokolás szerint a munkavállalók „alaposan gyanúsíthatók bűncselekmények elkövetésében történő részvétellel a munkáltató sérelmére elkövetett lopásokkal”. A büntetőeljárás jogerős lezárására tehát még nem került sor a rendkívüli felmondások közlésekor, ám a Kúria szerint ez nem tette a munkaviszony megszüntetését jogellenessé. A rendőrségi tájékoztatás ugyanis a munkavállalók megbízhatóságába vetett bizalmat súlyosan megingatta, és miután a kiterjedt bűncselekmények tekintetében a tényállás rövid időn belül nem volt tisztázható, a munkáltató érdekei védelme pedig az intézkedést sürgetővé tette, a rendkívüli felmondások jogszerűek voltak (EBH1999. 147.).
 
  A következő bejegyzésben további esetek alapján vizsgáljuk, hogyan alakul a büntetőeljárásra alapozott rendkívüli felmondás jogszerűsége a büntetőeljárás lezárásához képest.
 
Forrás: munkajog.hu
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Az ártatlanság vélelme a munkahelyen.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector