Tisztítanák a diákmunkát

Benyújtotta kedden azt a törvénymódosító javaslatot Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf, amely a többi között garanciákat tartalmaz a diákmunkáért fizetendő minimum összegre. A tervezet valójában a tisztességtelenül versenyző iskolaszövetkezetek között tenne rendet – írja a Világgazdaság.

  Czomba Sándor , a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn jelentette be: mivel jelenleg az iskolaszövetkezetek gyakran nyomott árakkal dolgoznak, és „nem is teljesen csak a legális szektorban”, a kormányzat módosítaná az eddigi szabályozást.
 
 Kedden Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf valóban benyújtotta módosító indítványát, amelynek az indoklás szerint Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer tanuló és hallgató vállal valamilyen alkalmi munkát, közülük legalább 130 ezren iskolaszövetkezetekben dolgoznak. Tapasztalati tény, hogy az iskolaszövetkezetek fenntartásához legalább a nettó árbevétel 15 százaléka szükséges. Azaz a szövetkezetek a tagoknak – a diákoknak – legfeljebb a nettó árbevétel 85 százalékát tudják kifizetni. A tervezet most meghatározza számukra a megbízók, megrendelők által kifizetendő minimális szolgáltatási díjat, hogy az iskolaszövetkezeti tagok mindenképpen megkaphassák a rendeletben meghatározott kötelező minimálbért vagy a garantált bérminimumot órabérben megállapítva.
A Meló-Diák hálózatában évente mintegy 30 ezer diák vállal munkát, közülük 7-8 ezren Budapesten. A társaság vállalkozási igazgatója, Marosi Zoltán lapunknak azt mondta, a tervezet elsősorban nem a diákokat védi, hanem a tisztességtelen vállalkozási ár küszöbét határozza meg.
 
  Jelenleg a betanított diákmunka minimálbére óránként bruttó 604 forint, a közbeszerzési pályázatokon azonban nettó 650 forintos ajánlattal is nyernek cégek vagy szövetkezetek. Azaz a vállalkozónak az óránként 46 forintos különbözetből kellene fenntartania magát, ami a szakember szerint képtelenség. Felmerül a gyanú, hogy az adott iskolaszövetkezet valamit nem csinál szabályosan, vagy piacot akar szerezni, ezért valaki finanszírozza kívülről – magyarázta.
 
 Az ötletgazda a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) volt. A szervezet javaslatára került be idéntől a fordított áfakörbe az iskolaszövetkezeti szolgáltatás is. E lépés célja szintén a szektor megtisztítása volt.
 
  Ami az idei szezont illeti, a tanulók ebben az évben is elsősorban egyszerűbb adminisztratív munkákra, gyorséttermi és áruházi ajánlatokra számíthatnak például pénztárosi, árufeltöltő munkakörben. Gyakoriak a promóciós feladatok (hostesskedés, szórólapozás), a nyelvtudást igénylő munkalehetőségek, vidéken pedig a mezőgazdasági idénymunkák is. Marosi Zoltán szerint a fővárosban jellemzően 25-30 százalékkal több diák dolgozik nyáron, mint az év más hónapjaiban, míg vidéken ez az arány akár 40-45 százalék is lehet. Az órabérek a minimálbér (azaz a 604 forint) szintjéről indulnak, de nyelvismerettel, a cégek szakmai elvárásainak teljesítésével akár 800-1000 forintos vagy ennél magasabb órabér is elérhető.

Krízisben a minimálbér is nyerő volt

  „A válság átrendezte a diákmunka piacot is. A krízis kirobbantása után mindenki spórolni kezdett, a vállalási árak lejjebb csúsztak, a hallgatók pedig az otthonról kiesett pénzmennyiséget munkával pótolták, ami Budapesten a korábbi gyakorlattól eltérően azt eredményezte, hogy a fiatalok minimálbér körüli összegért is vállaltak munkát” – mondta a Világgazdaságnak a Meló-Diák vállalkozási igazgatója. Marosi Zoltán szerint ugyanakkor mára a helyzet igencsak megváltozott: a kereslet a cégek részéről most is nagy, a diákok munkavállalási kedve azonban megcsappant. A Meló-Diák hálózatnak például jelenleg Budapesten több mint száz betöltetlen pozíciója van, de az ország más városaiban, megyéiben is küszködnek diákhiánnyal.
 
Forrás: Világgazdaság