Keveset keresnek, sokat költenek a munkájukra

A körülmények, amelyekben hivatásukat gyakorolják, bizonytalanná és fáradttá teszik őket, miközben rengeteg energiára és kreativitásra van szükségük, hogy feladataikat lelkiismeretesen elvégezhessék. A magyar pedagógusok még kitartanak és a vállukon viszik az oktatást, de nagyon elkeseredettek – és ezt már a gyerekek is érzik. Most hétvégén őket ünnepeljük: köszönjük a kitartásukat! A Vasárnapi Hírek mumkatársai pedagógusokkal, figyelem- és tanulási zavarral küzdő gyerekeket kezelő pszichológussal, oktatáskutatókkal vették fel a kapcsolatot, hogy minél htelesebb képet rajzolhassunk a hazai helyzetről.

  Nemrég nagy felzúdulást keltett, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az RTL Klub Magyarul Balóval műsorában azt nyilatkozta, ő még nem hallott olyan iskoláról, ahol hiányzott volna a papír vagy a kréta (lásd erről például az eduline cikkét). Munkatársainknak ezzel szemben gyakorló pedagógusok elmondták, mi a helyzet.
 
  Egy kis ízelítő:
„Közhellyé vált mára, hogy kréta meg filc csak akkor van a teremben, ha te viszel. Azt pedig nem gondoltuk volna, hogy egyszer ez lesz a legkisebb gondunk, már ami a pénztárcánk terhelését illeti” – kezdi az immár lassan 20 éve pedagógus Imre. Egy vidéki gimnáziumban tanít, matematikát és földrajzot. Az Európa-térkép, amit a táblára szokott kiakasztani, az évtizedes használatot megunva idén februárban szétmállott, mindenkinek ő nyomtatott – otthon, a saját, színes nyomtatójával – térképet, de, ahogy mondja: „kicsire nem adunk, a többit meg lenyeljük”.
„Elromlik a projektorban az izzó? 50 ezer forintos tételről beszélünk, de nem fizeti ki az iskola, ha vetíteni akarok, akkor oldjam meg. Meg is oldottam, saját zsebből, csak ebben a tanévben kétszer. Ha már az elmúlt 25 évben kidolgoztam magamnak azt a körülbelül 3000 PPT-t, amivel kiegészítem a tananyagot, akkor tudjam használni is, nem? Miközben a DVD-t, amit levetítek az órán, szintén én veszem, és a saját videómat hoztam be, amikor kazettáról akartam valamit megmutatni. Azóta is ott van bent” – vonja meg a vállát egy fővárosi gimnázium magyartanára, Endre.
 
  Az összeállításunban nyilatkozó pszichológus egyebek mellett felhívta a figyelmet:
„Tényleg nagy lehet a baj, ha már a gyerek is észreveszi. Az elmúlt hónapokban megannyi tanárral beszélgetve a legtöbbször azt halljuk: „mindenki ki van akadva” – ennek okait már felsorolni sem érdemes. Következményei viszont nem „csak” a pedagógusokra vonatkoztatva vannak, hanem a gyerekek közérzetére, tanulmányi előmenetelére is.”
 
  A magyar pedagógusok helyzete, megbecsültsége nemzetközi összehasonlításban így értékelhető:
„Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak a magyar pedagógusok alulfizetettek, a jövedelmekben nem kényeztetik el a tanárokat szinte sehol a világon. Ugyanakkor még így is, a nyugat-európai bérek négyszer-ötször magasabbak, mint a magyar tanári fizetések, de a környező országokhoz képest is rosszul állunk. Az Amerikai Egyesült Államokban dolgozó tanárok körülbelül hatszorosát keresik magyar kollégáik fizetésének, bár még így is csak az átlagos bérszint középmezőnyébe és a diplomások alsó sávjába tartoznak hazájukban.”
 
  Összeállításunkban egy gyakorló pedagógust is megkérdeztünk rendkívül sikeres videó-előadásáról. Mindenki tudja, hogy gáz van - közli munkatársunkkal, és elmond egy jellemző történetet:
„Volt az iskolánkban egy pályaorientációs nap. Korábban tévés szerkesztőként dolgoztam, így erről beszéltem. Egy kislány a végén azt kérdezte: „a tanárnő tényleg otthagyott egy ilyen szuper szakmát, hogy tanár legyen?”. Megdöbbentem: vajon ők nem látják, hogy tanítani jó dolog, öröm velük dolgozni? De nem csak a gyerekek nem tudják, a felnőttek sem – és sokakat ez tántorít el attól, hogy tanár szakra menjenek az egyetemen.”

Forrás: Vasárnapi Hírek