Cégröntgen-kalauz

 Számtalan híradásban olvasható, miként nyomoznak, kutatnak – legális és/vagy jogsértő, illetve az ezek közötti szürkezónás, határeseti módszerekkel – a vállalatok a leendő, valamint jelenlegi alkalmazottaik, üzletfeleik, tárgyalópartnereik (s persze versenytársaik) után. Arról már kevesebbet lehet hallani, miszerint az információszerzés decentralizálódásának és digitalizálódásának köszönhetően már a kisember, a munkavállaló is lenyomozhatja jövőbeli (vagy jelenlegi) munkaadóját. Akár otthonról, a monitor előtt ülve is kiderítheti: fizetőképes-e a cég? Tényleg nem tud béremelést adni a főnök, vagy csak nem akar? Nem egyszerű, de valamennyi időráfordítással és odafigyeléssel hasznos információkhoz juthatunk.
 
   Azt sejtjük, (de akár faktumként is kezelhetjük) hogy a munkáltatók jelentős része leguglizza az állásra jelentkezőket. Sőt, ennél jóval komolyabb módszereket - online háttérkutatást, biztonsági cégek által végzett konspiratív ellenőrzést – is bevetnek. Annak dacára, hogy: „Az adatvédelmi törvénnyel és az alkotmánnyal is szembe megy, ráadásul milliós bírságot is kockáztat az a munkaadó, amelyik a munkára jelentkezőket személyiségteszttel vagy közösségi médiás profiljaik elemzésével szűri […] a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak (iwiw, Facebook) tartalmának elemzését is.” Ugye nehéz afenti hírt röhögés nélkül végigolvasni? Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy ilyen tiltás bárkit is visszatart. Pláne, hogy az „állam az államban” óriáscégeket elrettenti. Meg hogyan is lehetne egy ilyen jogszabályi korlátot ténylegesen betartatni? És ugyan mi értelme lenne?

A cikk a HR Portal oldalán olvasható.