Ombudsmanhelyettes: az oktatás legyen esélyteremtő!

Az oktatás legyen esélyteremtő, a cél, hogy a gyerekeknek szociális, családi, etnikai helyzetüktől függetlenül legyen esélyük minél magasabbra jutni a közoktatásban - hangsúlyozta az ombudsman nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese egy szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

    Szalayné Sándor Erzsébet az oktatással és esélyegyenlőséggel foglalkozó kétnapos konferencia megnyitóján, az ombudsmani hivatalban azt mondta: az iskolarendszer esélyegyenlősége meghatározza egy ország jövőjét, a méltányos, szolidáris oktatási rendszer kialakítása nagy kihívást jelent Magyarország számára.

    Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte: a szegénység elleni küzdelem, a társadalmi felzárkózás egyik legfontosabb eszköze a minőségi oktatás, a kora gyermekkori nevelés.

    Hozzátette, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően csökken a társadalmi kirekesztettségben élők száma, de ez a kedvező tendencia a romák körében kevésbé érvényesül. Ehhez hasonlóan bár csökken a munkanélküli, illetve alacsony munkaintenzitású családban élők száma, ez a folyamat is lassabban halad a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek körében - mondta a szakember.

    Kitért arra: az iskolarendszer nem képes megfelelő mértékben csökkenteni a hátrányokat, az oktatási rendszer felsőbb szintjein egyre kevesebb a roma.

    A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár közölte, az alacsony végzettségűek körében újratermelődő szegénység ördögi körét próbálja a kormányzat megtörni több ponton, így például a hároméves kortól kötelező óvodáztatás idei szeptemberi bevezetésével, 23 hátrányos kistérségben 112 úgynevezett Biztos Kezdet Gyerekház létesítésével, amelyek nem bölcsőde vagy óvoda jellegűek, hanem a szülő és kisgyermek közös foglalkoztatására épülnek - ismertette a szakember.

    Hasonló célt szolgálnak az iskolai felzárkóztatást segítő különböző programok, a hejőkeresztúri modell terjesztése, a tanodák létrehozása, az iskolák mellett működő, személyes segítségnyújtásra épülő kisközösségek létesítése, a roma szakkollégiumi rendszer, továbbá az Út a diplomához program, amely a 2014-2015-ös tanévben 40 intézmény 816 tanulóját segítette. Orvosi, sporttudományi, műszaki és természettudományi területen sokan vettek részt a programban, művészeti képzésben kevesebben, informatikai területen pedig egyáltalán nem volt résztvevő - fűzte hozzá.

    A szaktárca munkatársa hangsúlyozta: minden modellben kiemelkedően fontos a szülők, családtagok bevonása. Hozzátette: a programokban a résztvevőknek bizonyos elvárásoknak eleget kell tenniük, de ehhez kapnak mentori segítséget. A szegregáció problémaköréről szólva a helyettes államtitkár az integrált oktatás fontosságát emelte ki.

    A gyerek tanuljon együtt azokkal, akikkel együtt fog élni - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a készülő antiszegregációs rendelet vitákat váltott ki, egyesek szerint az éppenséggel lehetőséget teremthet a szegregációra. Nem ez a szándék, a rendelet csak akkor lép életbe, ha biztos nem lesz ilyen hatása, a szegregációt semmiképpen nem segítheti - szögezte le a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár.

    Szüdi János oktatási szakértő előadásában a közoktatás államosításáról szólva kijelentette: az iskoláknak nincs mozgásterük, az állam mondja meg az oktatási intézményeknek, hogy mit csinálhatnak, a pedagógus is az állami elvárásoknak kénytelen megfelelni.

    Az iskolákat nem lehet kiszakítani társadalmi környezetükből, csak annyira lehetnek esélyteremtőek, amennyire a társadalom - jegyezte meg.

    Szüdi János, aki 2002 és 2010 között az oktatási tárca államtitkára volt, előadásában megjegyezte azt is: ma már jobban látja a 2010 előtti közoktatás hibáit, mint amikor benne volt.

    Berényi Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének kutatója arra hívta fel a figyelmet: a kisgyermekkori szabad iskolaválasztás tulajdonképpen a középosztály érdekérvényesítése által működtetett társadalmi szelekció, amely erősíti az egyenlőtlenséget és hozzájárul a rossz hatásfokkal működő iskolarendszer konzerválásához. Kérdés, hogy ebben a rendszerben ki képviseli az alacsonyabb státusú, gyenge érdekérvényesítési képességgel rendelkező családok gyermekeinek érdekeit - vetette fel a szakember.

    Zolnay János szociológus elmondta: miközben a fejlett országokban a tanulók kevesebb mint 5 százaléka kerül ki a közoktatásból legfeljebb alapfokú végzettséggel, addig ezt az arányt Magyarországon a rendszerváltás óta nem sikerült 15 százalék alá szorítani. Ez a helyzet pedig a tankötelezettség 16 éves korra való leszállításával tovább fog romlani, miközben az alapfokú végzetséggel rendelkezők elhelyezkedési esélye a legkedvezőtlenebb Magyarországon.