Étkezésre költenek legtöbbet a magyar nyugdíjasok

A magyar nyugdíjasok rezsire (azaz lakásra, vízre, áramra, gázra és üzemanyagra), valamint mindennapi élelmiszerre költenek a legtöbbet, előbbire jövedelmük 27,7 százalékát, utóbbira pedig 24,6 százalékát fordítják - derül ki az Allianz International Pensions 32 európai országra kiterjedő elemzéséből.

 Ugyanez a sorrend az EU átlagában is, ám a rezsi súlya magasabb (32,7 százalék), az élelmiszeré pedig alacsonyabb (17,8 százalék). Az uniós átlaghoz képest viszont a magyar nyugdíjasok arányaiban jóval több pénzt, havi jövedelmük 8,6 százalékát (EU-s átlag: 4,6) fordítják egészségügyi kiadásokra. Ennél csak a lettek, portugálok és a máltaiak költenek többet e célra.
 
  A rezsi, az élelmiszer és az egészségügy után a rekreáció és kultúra következik a költekezési sorrendben, ez a havi kiadásaik 7,1 százalékát teszi ki, kissé lemaradva az uniós átlagtól (8,2 százalék). Az olvasásnál árnyalatnyi az eltérés, hiszen az EU-ban 1,3 százaléknyi a könyvekre, újságokra fordított pénz, míg Magyarországon 1,2 százalék. Ruhavásárlásban azonban nagyon visszafogottak a magyar nyugdíjasok, ebben csak a bolgárok, románok és a lettek költenek kevesebbet bevételeikhez képest.
 
  A brit nyugdíjasok mottója: „az én házam az én váram”, ennek megfelelően egész Európában ők költik jövedelmük legnagyobb hányadát (8,3 százalék) bútorokra, háztartási berendezésekre és otthonuk karbantartására. Magyarországon a havi kiadások 4,4 százalékát teszi ki az otthon szépítése, ami az uniós 5,4-es átlagot közelíti meg.
 
  Az osztrák nyugdíjasok pedig imádják a szervezett üdüléseket, e célra havi jövedelmük 4,3 százalékát fordítják. Ezzel szemben a dán nyugdíjasok inkább önállóan szervezik utazásaikat, vagyis nem szívesen fizetnek az utazási irodák szolgáltatásaiért. Meglepő módon a montenegrói nyugdíjasok költenek legtöbbet ruházatra és cipőre (havi jövedelmük 6,1 százalékát). Őket Málta és Görögország követi a sorban. A magyarok megközelítőleg az európai átlagnak megfelelő arányú összeget adnak ki e célra.
 
  Az Allianz elemzésének eredményei például ellentmondanak annak a közhelynek, hogy a németek számára mindennél fontosabb az autójuk - valójában havi jövedelmüknek mindössze 3,4 százalékát fordítják autóvásárlásra, ami lényegesen alacsonyabb a listát vezető norvég nyugdíjasok által erre a célra fordított 8 százaléknál. A magyarok 2,4 százalékot áldoznak ilyen célra. Biztosításra Hollandia (10,7 százalék), Franciaország (8,4 százalék) és Németország (6,1 százalék) lakosai költenek a legtöbbet.
 
   A KSH által a nyugdíjasok csoportjára számított infláció termék- és szolgáltatáskosara is az eltérő fogyasztási szerkezetet tükrözi. A nyugdíjasok fogyasztásában a jövedelmükhöz viszonyítottan elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia és a gyógyszerek súlya magasabb, így ezen tételek árváltozása erőteljesebben befolyásolja a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexét. Ebben a kosárban - érthető okokból - nem szerepelnek ugyanakkor az iskoláztatással, gyermekneveléssel kapcsolatos szolgáltatások és termékek.