Szakok és esélyek diplomás pályakezdőknél

Milyen esélyekkel indulnak a különböző szakokon végzett pályakezdők, mennyit keresnek, és mit is tanulnak pontosan? A felvi.hu-n hasznos infókat gyűjtöttek össze felvételi és diplomázás előtt állóknak.
 
  Az Educatio összegyűjtötte, hogy a különböző felsőoktatási képzéseken szerzett diplomával milyen szakmákban helyezkedhettek el, mennyit kereshettek, illetve azt is, hogy pontosan mit tanulhattok az adott szakon. Ehhez igénybe vették a diplomás-pályakövetési rendszer adatait, amelyek a volt hallgatók által kitöltött kérdőíven alapulnak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ePálya portál) foglalkozás-leírásait is, a hivatalos és az intézmények honlapjain található szakleírásokat.

1. gazdálkodási és menedzsment

   A gazdálkodási és menedzsment képzés után elsősorban a hazai és a nemzetközi üzleti életben helyezkedhettek el, amelyhez a szakon a kommunikációtól a társadalomelméleten át a marketingig és menedzsmentig mindent megtanulhattok. A képzés hét féléves, amelyből egy szemeszter általában összefüggő szakmai gyakorlat.

   A végzettséggel elsősorban a gazdasági folyamatokat elemző közgazdászként, gazdasági vezetőként, a tervezést felügyelő kontrollerként, befektetési szakértőként vagy logisztikai tervezőként helyezkedhettek el, a cégek mellett a közizgazgatásban, az EU különböző szerveinél, alapítványoknál, bankokban vagy kutatóintézeteknél is. A szakon végzettek számtalan területen találtak állást, a gazdasági és pénzügyi mellett például a HR, a beszerzés, az ügyfélszolgálat, a logisztika, az értékesítés, a projektmenedzsment vagy az uniós pályázatírás világában.

   A legnépszerűbb alapszakon 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek 2013-ban bruttó majdnem 240 ezer forintot kerestek havonta a pályakezdők által kitöltött kérdőívek szerint. 65 százalékuk dolgozott, 11 százalékuk tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Azok körében, akik dolgoztak, 73 százalék végzett felsőfokú végzettséget igénylő munkát. Százból négy friss diplomás keresett éppen állást. Minden ötödik diák, pontosan a végzett hallgatók 22 százaléka tanul tovább mesterszakon. A hallgatók kétharmada nő.

2. óvodapedagógus

   Az óvodapedagógus szak a 3-7 éves gyermekek óvodai gondozására és nevelésére, lelki, szellemi, fizikai egészségük fejlesztésére, szociális igényeik kielégítésére készít fel. A képzés többek között társadalomtudományi, kultúrtörténeti, művészeti, pszichológiai, kommunikációs, orvos-biológiai, neveléselméleti és pedagógiai kurzusokból épül fel. Tanultok a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteiről is, nemzetiségi óvodapedagógusként pedig az adott nemzetiség történelméről és nyelvéről. A diákoknak nyolchetes összefüggő szakmai gyakorlaton kell részt vennie.
Az óvodapedagógusi munkakör mellett dolgozhattok az ottani munkát segítő dajkaként, csecsemő- és kisgyermeknevelőként bölcsödékben vagy csecsemőotthonokban, nevelőszülőként vagy bentlakásos intézményekben gyermek- és ifjúsági felügyelőként. Ezek mellett voltak olyan pályakezdők, akik bébiszitterként, családi napköziben, családgondozóként, a gyermekvédelem vagy a gyámügy területén, művelődési ház vezetőjeként, óraadó tanárként, óvodai nyelvtanárként vagy pénzügyi, munkaügyi nyilvántartóként helyezkedtek el.

   Az átlagfizetés a diplomás-pályakövetés adatai szerint havi bruttó 138 ezer forint volt. A munkavállaló pályakezdők 82 százaléka diplomás munkakörben dolgozott. A válaszadáskor a friss diplomások 72 százalékának volt állása, 4 százalékuk tanult, ugyanennyien pedig tanultak és dolgoztak is egyszerre. Százból minden hatodik pályakezdő volt álláskereső. A szakon száz diákból mindössze kettő férfi. Mesterképzésben a volt hallgatók három százaléka tanul tovább.

3. gépészmérnöki

   A gépészmérnöki alapszakon a termékek, gépek, berendezéséről, tervezéséről, gyártásáról, értékesítéséről és üzemeltetéséről, a műszaki fejlesztésről, az üzemi munka szervezéséről és irányításáról tanulhattok.

   A végzettséggel elhelyezkedhettek gépészmérnökként, a gépeket működtető és karbantartó gépésztechnikusként. Folyamatoptimalizáló vagy projektfelelős gépészmérnökként az új termékek bevezetését irányíthatjátok, az első tervektől az értékesítésig és termelésig. Dolgozhattok a járműiparban, a műszaki problémákra megoldást kereső gépészeti modellezőként, az épületgépészetben, szakkereskedőként vagy a minőségbiztosítás területén is. A pályakezdők nagy része üzemmérnökként vagy gyártástervezőként dolgozik a gép- és a járműgyártásban, illetve a fémfeldolgozásban.
A gépészmérnöki végzettségű pályakezdők havonta bruttó 285 ezer forintot keresnek, 84 százalékuk pedig diplomát igénylő munkát végez. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzett alapdiplomások 16 százaléka tanult 2013-ban. 64 százalékuk dolgozott, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy pályakezdő volt álláskereső. Az alapdiplomásoknak több mint a negyede, pontosan 27 százalékuk megy tovább mesterszakra. Húszból mindössze egy diák nő.

4. mérnökinformatikus

   A mérnökinformatikus szakon információs rendszerek, szolgáltatások és programok tervezéséről, üzemeltetéséről, fejlesztéséről tanulnak a diákok, a képzés műszaki és informatikai kurzusokból áll. Erre a végzettségre mindenhol szükség van, ahol összetettebb informatikai rendszereket használnak, az elhelyezkedési lehetőségek száma így szinte végtelen.

   Cégeknél különböző munkakörökben helyezkedhettek el: például az alkalmazások, rendszerek használatát támogató, felügyelő programozóként, vagy az adatbázisok karbantartását végző, illetve használatukat oktató alkalmazás adminisztrátorként, rendszergazdaként, szoftver- vagy alkalmazásfejlesztőként. Dolgozhattok webfejlesztőként, grafikai tervezőként, de a híradástechnika vagy az információbiztonság területén is.

   A mérnökinformatikusok átlagfizetése havi bruttó 278 ezer forint. Tízből kilenc munkavállalónak, pontosan 89 százaléknak van felsőfokú végzettséget igénylő állása. 2013-ban a friss diplomások 64 százaléka dolgozott, 14 százalékuk tanult, 9 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. A pályakezdők négy százaléka keresett éppen állást. A mérnökinformatikus szakon a hallgatók hét százaléka nő. Mesterképzésen több mint minden negyedik diák, az alapdiplomások 28 százaléka tanul tovább.

5. jogász

   A jogász szakot végzettek állam- és jogtudományi doktorként dr. jur. címet kapnak. A jogászképzés során a jogrendszerről, a jog intézményeiről, a jogalkotásról és -alkalmazásról tanulhattok, emellett a diákoknak vannak társadalomtudományi és latinóráik is. A hazai jog mellett a tantervben szerepelnek  összehasonlító jogi, Európa-jogi és nemzetközi jogi ismeretek is. Az ügyvédi cím elnyeréséhez három éves jelölti munkára, egy kötelező képzés elvégzésére és három szakvizsga letételére van szükség.

   A diplomával elhelyezkedhettek cégeknél vagy ügyvédi irodáknál jogászként, ügyvédként, a közigazgatásban bíróként, ügyészként, bírósági, ügyészségi titkárként, de dolgozhattok közjegyzőként vagy szociális és gyermekvédelmi ügyintézőként is.

  A jogász osztatlan képzésen végzett pályakezdők havonta bruttó 215 ezer forintot keresnek, 93 százalékuk pedig diplomás munkakörben dolgozik. A 2008-ban, 2010-ben, illetve 2012-ben végzettek 73 százalékának volt állása 2013-ban, százból két hallgató tanult, százból heten pedig dolgoztak és tanultak is. A pályakezdők három százaléka volt álláskereső. A szakon a hallgatók kétharmada nő, egyharmada férfi.
 
 
6. ápolás és betegellátás

  Az ápolás és betegellátás szakon ápoló, dietetikus, gyógytornász, mentőtiszt vagy szülésznő képesítést szerezhettek. A diákoknak egészségtudományt, ápolást, anatómiát, élettant, biológiát, pszichológiát tanulnak. A képzés nyolc féléves, és egy 1-4 hetes, illetve egy 14-15 hetes szakmai gyakorlatot foglal magába.

   Az ápolás és betegellátás alapszakon végzettek átlagosan havi bruttó 202 ezer forintot keresnek, a pályakezdők 92 százaléka pedig diplomás munkát végez. A 2013-as diplomás-pályakövetési felmérés szerint, amelyet a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek által kitöltött kérdőívek alapján állítottak össze, a volt pályakezdők 72 százaléka dolgozott, 2 százaléka tanult, négy százaléka pedig tanult és dolgozott is a válaszadáskor. Munkát százból három friss diplomás keresett. A nők aránya a szakon 91 százalék, mesterképzésen pedig a diákok hat százalék tanult tovább.

7. pszichológia

   A hároméves pszichológia alapképzés utána hivatalosan viselkedéselemző képesítést szerezhettek, a pszichológus megnevezést csak a mesterszak elvégzése után használhatjátok, ezután pedig 3-4 év kell szakmában töltött év a szakvizsgához. A szakterület tárgyai mellett tanulhattok a tanterv tartalmaz többek között kommunikációs, etikai, jogi, statisztikai, informatikai és könyvtárismereti kurzusokat is.
Az alapdiplomával olyan feladatokat láthattok el, mint a pályaorientációs és munkaügyi tanácsadás, csoportfoglalkozások és tréningek vezetése, felmérések és interjúk készítése, pszichológiai asszisztensi munka, illetve mediáció. Ellenőrzés mellett segíthetitek klinikai szakpszichológusok, családterapeuták, gyermek-, iskola- és sportpszichológusok munkáját. A frissdiplomások többsége civil szervezeteknél, munkaügyi központokban, mentálhigiénés intézetekben, nevelési tanácsadókban vagy szociális otthonokban helyezkedik el, de dolgoznak pályakezdők kultúrmenedzserként, munkaügyi központban mentorként és személyzeti tanácsadóként is.

   A pszichológus diplomával rendelkezők havonta bruttó 184 ezer forintot keresnek, a pályakezdők négyötöde pedig felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben helyezkedik el. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzettek majdnem fele, pontosan 48 százalékuk ugyanakkor még tanult 2013-ban - mesterszakra a hallgatók 77 százaléka ment tovább. 16 százalékuk dolgozott, 19 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból három friss diplomás keresett éppen állást. A diákok nagy többsége (86%) nő.

8. turizmus-vendéglátás

   A turizmus-vendéglátás alapszakról kikerülők A diákok a szállásadás, vendéglátás, utazás- és rendezvényszervezés mellett a turisztikai szolgáltatásokról és a vállalkozások működtetéséről is tanulnak. A diplomához egy felsőfokú vagy két középfokú nyelvvizsga a feltétel.
A végzettséggel elhelyezkedhettek szállodai vagy vendéglői üzletvezetőként, utazási tanácsadóként, idegenforgalmi ügyintézőként, recepciósként, de akár közgazdászként, értékesítési vezetőként, éttermi vagy rendezvényigazgatóként vagy művészeti intézmények vezetőjeként is. Van olyan pályakezdő, aki felszolgálóként, barmanként, gazdasági ügyintézőként, irodai adminisztrátorként, értékesítési, kereskedelmi, marketing vagy szállítmányozási munkatársként dolgozik. A pályakezdők többsége az értékesítés, a turizmusszervezés, a regionális fejlesztés, a kulturális örökség kezelése és a rendezvényszervezés területén dolgozik.

   A pályakezdők havonta bruttó 181 ezer forintot keresnek. A volt hallgatók kevesebb mint fele (45%) nem diplomás munkakörben dolgozik. A 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben végzettek körében a munkavállalók aránya 57 százalék, a csak tanulóké 5 százalék, azoké pedig, akik dolgoznak és tanulnak is, 6 százalék. Minden huszadik pályakezdő volt álláskereső. Mesterszakra minden tizedik diák ment tovább. A képzésen a hallgatók négyötöde nő.

9. általános orvos

   Az általános orvosi szakon végzettek orvosdoktorok lesznek, és dr. med. univ. címet kapnak. Két évig rezidensként kell dolgozniuk, utána, egy szakvizsga letételével lehetnek teljes jogú orvosok. A diplomával elhelyezkedhettek az egészségügyben, de szakosodhattok is, hogy 4-5 év után szakvizsgát szerezve szakorvosok lehessetek: belőlük ma hiány van Magyarországon. A szakorvosképzés a rezidensi rendszer átalakításáról itt olvashattok.

   Emellett elhelyezkedhettek mentőorvosként, gyógyszerismertetést végző orvoslátogatóként, házi- vagy üzemorvosként, körzeti vagy szakápolóként, kórházi asszisztensként is.

   Az osztatlan orvosképzésben végzettek havonta átlagosan bruttó 302 ezer forintot visznek haza. A friss diplomások száz százaléka felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik. A végzettek 64 százaléka kizárólag munkavállaló, 6 százalékuk tanul, 9 százalékuk pedig tanul és dolgozik is. Munkanélküli álláskereső a volt diákok egy százaléka sem volt. A férfiak és nők aránya 40-60 százalék.

10. kereskedelem és marketing

   A kereskedelem és marketing alapszak a korábbi kereskedelem, kereskedelmi közgazdász tanár, nemzetközi marketing és a teljes körű minőségirányítás képzések egyesítésével jött létre. A végzettek közgazdászdiplomát kapnak, a tanterv pedig tartalmaz gazdasági és üzleti, a vevői magatartásformákról szóló és fogyasztóvédelmi, értékesítési, üzletkötési, logisztikai ismereteket is.
A végzettséggel elhelyezkedhettek piackutatóként, reklám- vagy marketingszakemberként, üzletkötőként, a külkereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szervezőként, de közgazdászként vagy a cég, szervezet kommunikációját felügyelő sajtófelelősként is. Van olyan pályakezdő is, aki a pénzügy, a HR, a turizmus vagy a pályázatírás területén dolgozik.

   A kereskedelem és marketing alapszakon végzettek havi bruttó átlagfizetése 230 ezer forint, 73 százalékuk diplomát igénylő munkát végez. Az alapképzést 2008-ban, 2010-ben vagy 2012-ben befejezők 60 százaléka dolgozott 2013-ban, 12 százalékuk még tanult, 8 százalékuk pedig tanult és dolgozott is. Százból négy volt hallgató keresett éppen állást. Az alapdiplomások negyede megy tovább mesterszakra. A hallgatók több mint kétharmada, pontosan 68 százaléka nő.

A népszerűség szerinti top 10 képzésről kikerülők fizetése:

Szak	Havi bruttó átlagbér
gazdálkodási és menedzsment	239 132
óvodapedagógus	138 807
gépészmérnöki	285 770
mérnökinformatikus	278 142
jogász (osztatlan képzés)	215 095
ápolás és betegellátás	202 847
pszichológia	184 024
turizmus-vendéglátás	181 502
általános orvos (osztatlan képzés)	302 298
kereskedelem és marketing	230 491

Forrás: eduline.hu