Közpénzből vásárolhatnának praxisjogot a háziorvosok

Váratlan „ajándékkal” lendítené fel a háziorvosi praxisok adásvételét a kormány. A parlamenthez benyújtott alapellátási törvény elfogadása után lehetővé válna, hogy közpénzből vásároljanak praxisjogot (vagyis szerezzenek magánvagyont) a háziorvosok - tudta meg a Népszabadság.
 
  Ha a jelenlegi formájában fogadják el az új alapellátási törvényt, akkor a doktoroknak már nem kell előzetesen vagyont gyűjteniük ahhoz, hogy háziorvosi praxishoz jussanak: a parlament előtt lévő jogszabálytervezet szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) a betegek ellátásáért járó összegből is finanszírozható lesz a praxisjog vásárlása, azaz közpénzből lehet majd magánvagyonhoz jutni.
 
  Jelenleg 240 tartósan betöltetlen körzet van, ebből 100-110 helyen több mint egy éve nincs állandó orvos. A többi, mintegy 6000 körzetben dolgozók harmada nyugdíjközeli vagy már nyugdíjas. Ahhoz, hogy az érintettek ki tudjanak lépni a rendszerből, tisztes áron el tudják adni a praxisaikat, a fiatalokat kell helyzetbe hozni.
 
  Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a parlament szakbizottságában szerdán azt mondta: a kormányzatnak az az érdeke, hogy minél több fiatal orvos érezze vonzó pályának a háziorvoslást. Szerinte épp ezt a célt szolgálja majd, ha OEP-bevételből is lehet praxisvásárlást finanszírozni. Az államtitkár hozzátette: a változtatások között a kedvezményes hitelkonstrukció bevezetése is szerepel, ám ennek részletei még nem ismertek. A tervek szerint a patikusokéhoz hasonló hitel- és kamattámogatást is adnának a körzetekbe készülő fiataloknak. Lapunk megjegyzésére, hogy nem találja-e visszásnak, ha a háziorvosok közpénzből szerezhetnek magánvagyont, Selmeczi Kamill, az Alapellátók Országos Szövetségének elnöke azt mondta: joga van az államnak jó célok érdekében a megszokottól eltérő eszközöket alkalmazni.
 
 
  Márpedig az, hogy a lakosságnak legyen háziorvosa, éppen ilyen. Az érdekvédő – aki maga is gyakorló háziorvos – elmondta: most évente 40-50 praxis cserél gazdát, meglehetősen nyomott, 12 millió forintos átlagáron.
 
  Selmeczi Kamill szerint fontos, hogy szűküljön az önkormányzatok beavatkozási lehetősége. Jelenleg ugyanis könnyen előfordulhat, hogy két orvos megköti az üzletet, ám a helyhatóság nem bólint rá a kontraktusra, olykor csupán személyes okból. Az országban most nyolc-tíz olyan körzet van, ahol lehetne ugyan orvos, de az önkormányzattal folytatott vitában az orvos áll vesztésre, és így még dolgozni sem tud a saját körzetében. Selmeczi Kamill elmondta: azt javasolták az államtitkárságnak, hogy ezeket az ügyeket vizsgálják ki, és ahol jogellenesen távolították el az orvost, állítsák helyre az eredeti állapotot.
 
   A praxistörvénnyel kapcsolatos problémák között a kezdetek óta az első helyen szerepel a háziorvosi működtetési jog megszűnésének rendezetlensége. Az elmúlt időszakban ez azért nem jelentett látványos problémát, mert a törvény hatálybalépésekor a rendszerben már bent lévő háziorvosok ingyen szerezték meg a működtetési jogot, és ők nyilvánvalóan másként élik meg annak ellenérték nélküli elvesztését, mint azok, akiknek azt később több millió forintért kellett megvásárolniuk.
 
Szabályozatlan a kártalanítás
 
  Egy korábbi eset kapcsán az ombudsman már jelezte: szabályozatlan a háziorvosi praxisukat pénzért vásárló és azt a későbbiekben akár önhibájukon kívül elveszítő orvosok kártalanítása. Az akkori panaszos Nógrád megyéből Tolna megyébe költözött, de ahhoz, hogy az új helyén is háziorvos legyen, ismét működtetési jogot kellett vásárolnia. Hogy ezt megvehesse, árulni kezdte a régi praxisát, ám a jogszabályok értelmében végül ingyen kellett róla lemondania, mert nem tudta értékesíteni az előírt féléves határidőn belül. Az önkormányzat a megürült háziorvosi praxist helyettesítésekkel töltötte be, és nem volt hajlandó szerződést kötni a vásárlóként jelentkező orvossal.
 
  Az ombudsman megállapította: a praxisjog adásvételét érintő szabályozás több ponton is visszás.

Forrás: Népszabadság