A munkát keresők nem ide jönnek, hanem innen mennek el

Egyszerűen nincs annyi, nem magyar anyanyelvű bevándorló Magyarországon - illetve olyan nehéz őket elérni -, hogy bármiféle, statisztikailag megalapozott, határozott kijelentést lehessen tenni például arról, elveszik-e bárkinek a munkáját. Az viszont biztos, hogy amennyiben munkavállalási célú migrációról beszélünk, az jelenleg Magyarországról kifelé irányuló folyamatot jelent, vagyis a munkát keresők nem ide jönnek, hanem innen mennek el.

  Egy évvel ezelőtt vizsgálta a KSH a 15-64 éves népességben a migránsok helyzetét, demográfiai jellemzőit. Első generációs migránsnak a hazai népesség Magyarország jelenlegi határain kívül született részét tekintették, második generációsnak pedig az előző csoport gyermekeit. A migránsok 82 százaléka volt magyar anyanyelvű, vagyis áttelepülő, tehát nem klasszikus értelemben vett migráns.
 
 A „valódi” migránsok, vagyis a hazánkban élő, ám magyar állampolgársággal nem rendelkezők kb. 140 ezer fős táborával szemben a KSH adatfelvétele mindössze 33 ezer fős létszámot becsült. E jelentős alulszámlálás egyik oka a Magyarországon élő külföldiek sajátos területi koncentrációja, amit a statisztika általános mintakijelölési gyakorlata nem tud figyelembe venni, de szerepet játszott benne a külföldiekre jellemző, az átlagot lényegesen meghaladó meghiúsulási arány is. Éppen ezért migránsok eleve kicsi sokasága és az alulszámlálás miatt a migránsfelvétel adataiból levonható következtetéseket a szokásosnál is óvatosabban kell kezelni - hangsúlyozza a KSH.

• Az első generációs migránsokra enyhe nőtöbblet jellemző, azonban ezen belül a nem magyar állampolgárságúak esetében az arány kiegyenlített.
• A magyar állampolgárságú első generációs migránsok életkor szerinti összetétele hasonlít legjobban a teljes népességéhez, de esetükben a 40-49 év közöttiek aránya érdemben nagyobb.
• Az első generációs nem magyar állampolgárok között viszont a fiatalabbak - a 25-39 éves korosztályba tartozók - erősen felülreprezentáltak.
• A második generációs migránsok kor szerinti megoszlása sajátos, a teljes népességre jellemzőt jóval meghaladó a 15-19 évesek (ők lehetnek a 40-es éveikben járó első generációs migránsok gyermekei), illetve az 50 éven felüliek aránya.
• A kormegoszlás különbsége, a fiatalok (elvileg még középiskolába járók) magas aránya részben magyarázatul szolgál arra, hogy miért magas a második generációs migránsok között a legmagasabb végzettségként alapfokot megjelölők aránya.
• Az első generációs migránsok átlagos iskolázottsági szintje állampolgárságtól függetlenül meghaladja a teljes népességét. A nem magyar állampolgárságú migránsok 33, a magyar állampolgárságúak 29 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett, szemben a teljes népesség 20 százalékos arányával.
• A nem magyar állampolgárságú első generációs migránsok 67 százalékát Közép-Magyarországon (jellemzően Budapesten) írták össze, de a magyar állampolgárságúak 44 százalékának lakóhelye is ebben a régióban található, szemben a teljes népességre jellemző 30 százalékos átlaggal.
• Az életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlástól nem függetlenül az első generációs migránsok foglalkoztatási rátája érdemben magasabb, a munkanélküliségi rátája kisebb a teljes sokaságra jellemzőnél.

   A KSH adatfelvételéből az is kiderült, hogy több mint 190 ezer Magyarországon született magyar állampolgár élt már külföldön az elmúlt 10 évben, közülük 152 ezren ott is dolgoztak, 110,5 ezernek több mint hat hónapig tartó folyamatos munkája volt. Utóbbiak közel fele, 46,6 ezer fő az adatgyűjtés időszakában is külföldön dolgozott. A külföldön dolgozók/dolgozottak háromnegyede férfi, döntő többségük 25-45 év közötti, körükben alulreprezentált a szellemi foglalkozásúak aránya.
 
  Mindez azt jelenti, hogy az ezredfordulót követő évtized végétől lendületet vett munkavállalási célú migráció jelenleg még alapvetően csak kifelé irányuló folyamat.