Jogalkotással okozott kár miatt pert indít a magyar állam ellen a MASzSz

Pert indít a magyar állam ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) jogalkotással okozott kár miatt, mivel a munka törvénykönyvének 2012 és 2014 között érvényben lévő rendelkezései miatt csökkent a kivehető alapszabadság mértéke, és emiatt számos munkavállalót kár ért - mondta Kordás László, a MaSzSz elnöke szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.

    Bár a parlament törölte a törvénykönyv érintett - az alapvető jogok biztosa szerint alaptörvénybe és uniós irányelvbe is ütköző - részét, arról nem született döntés, hogy akiknek 2012 és 2014 között elvették a szabadságát, hogyan kapnak kártérítést - idézte fel a szakszervezeti vezető.

    A munka törvénykönyvének 2012-es módosítása kimondta, hogy a betegállományban töltött idővel arányosan csökkenteni kell a munkavállaló által kivehető alapszabadság mértékét - ismertette.

    Kordás László megkereste az illetékes államtitkárokat az ügy közös rendezése érdekében, azonban érdemi választ nem kapott, így június végén precedens értékű pert indít a szövetség az állam ellen. "Elfogadhatatlan, hogy a parlament hoz egy jogszabályt, ami kárt okozott, majd a károkozás tényét elismerve módosítja azt, azonban a kárt nem téríti meg" - mondta. A dolgozóknak is van kártérítési felelősségük, így jogos igény, hogy ha őket éri kár, akkor is álljon helyt valaki - tette hozzá.

    Eredménytelenül zárultak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tárgyalásai a bérekről és a korhatár előtti nyugdíjakról, a felek megállapodás nélkül álltak fel az asztaltól május végén – idézte fel a szakszervezeti vezető. A szakszervezeti konföderációk abban egyetértenek, hogy nagyobb arányú béremelésre van szükség, az eszközökről viszont eltérnek álláspontok – mondta Kordás László. Alapvető stratégiai cél, hogy a minimálbér nettója elérje az egyfős egykeresős létminimumot – szögezte le.     A MASzSz bérfelzárkóztatási programot javasol a dolgozói szegénység felszámolására. A "4-szer 9" elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér emelést kellene elérni, valamint szorgalmazzák az szja-kulcs csökkentését 9 százalékra az alacsony keresetűek esetében – ismertette Kordás László.     Emlékeztetett: öt év alatt 31 500 forinttal nőtt a minimálbér bruttója, azonban ebből csak 8500 forintot kaptak meg a dolgozók, „a többit elvitte az állam”. Olyan megoldás kell, ami nem jár jelentős többletkiadással a költségvetésnek, de javítja a munkavállalók nettó pozícióját – mondta.     Megvan a közös szakszervezeti szándék, hogy ősszel nyomásgyakorló akciókat készítsenek elő, ha a munkavállalóknak  fontos ügyekben nem sikerül előrelépni – mondta.