Havi 70 ezret ér egy mozgássérült élete

Tavaly 14 százalékkal több baleset történt a magyar munkahelyeken, ezekben 78-an meghaltak. Kiss József is tavaly szenvedett olyan súlyos sérülést, hogy kerekesszékbe került. Munkahelye nem kötött rá biztosítást, ezért havi 70 ezer forintból kellene megélnie. Ráadásul a cég megpróbálta eltussolni a szerencsétlenséget – írja az Origo.
 
  Én vagyok a faluban az egyetlen kerekesszékes, mondja Kiss József. Felesége, Tündi azt mondja, József a balesete előtt valóságos örökmozgó volt. A középkorú pár a Nógrád megyei Csőváron él, ahol kerekesszék nélkül is nehéz a közlekedés. A buszok Vácig járnak, onnan vonattal tud Budapestre utazni, ha valamit el kell intéznie. 
 
 Kiss József tavaly szeptember 18-án – úgy, mint a többi napon – elindult dolgozni. Az építőiparban segédkezett, kollégáival egy házépítésén dolgoztak Csőváron. 
 
  Egy erkély aládúcolását akarták lebontani. Kiss József azt mondja: A kollega adott egy stafnifát, hogy üssem meg a táblát.” Ekkor történt a baleset: három méter magasból zuhant a betonra. Kiss József semmire sem emlékszik a balesetből, csak arra, amikor a piros ruhás mentők beszéltek hozzá: Egyszerűen nem tudom, hogyan történhetett a baleset. Nagyon bosszant, hogy nem emlékszem semmire. Korábban mindig én mondtam a kollegáknak, hogy semmi gond, megyek a magasba dolgozni, bírtam a magasságot.”
 
  A zuhanás miatt összetört az állkapcsa, a gerincvelő elszakadt, 13 csavar tartja a gerincében az implantátumot. „Köldöktől lefelé nem érzek semmit” – mondja. A legnagyobb bánata, hogy pelenkázni kell. 
 
Havi 70 ezer forint 
 
 Kiss Józsefre sem kötött külön felelősségbiztosítást a cége, az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól ezért mindössze havi 70 ezer forintot kap. A férfinak lakáshitele van, és nem csak az ő, de az egész családja élete megváltozott azóta, hogy ő kerekesszékbe került.
 
  A munkabalesetek száma Magyarországon tavaly 14 százalékkal nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly 19 661 munkahelyi baleset volt, ebből 78 halálos. 
 
  A legtöbb munkahelyi balesetet 35–45 év közötti férfi szenvedi el, míg a legtöbb halállal végződő munkabaleset a 44–54 év közötti férfiakat érinti.
 
  Tavaly a 19 661 balesetből 3518 Budapesten történt. A második legveszélyesebb hely Pest megye, majd Győr-Moson-Sopron következik. Budapesten 10-en haltak meg tavaly munkabalesetben, Pest megyében 12-en, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 4-en vesztették életüket munka közben.
 
Mást jelentettek le
 
  Kiss József cége megpróbálta eltussolni a balesetet, 8 napon belül gyógyuló, enyhe munkahelyi balesetként regisztrálta, így, azaz egyes kóddal jelentette a munkaügyi felügyelőségnek, miközben a baleset a súlyossága miatt valójában 5-ös fokozatú volt. Az Origo többször kereste a céget, de senkit sem értünk el, a megadott számon nem veszik fel a telefont. 
 
  „Ami vesztenivalónk volt, azt elveszettük” – mondja Kiss József felesége. 
 
  „A férjem ott ül a székben, csak annyit szeretnénk, hogy jobb legyen az élete, ezért fordultunk ügyvédhez.”
 
  Ikanov Gábor ügyvéd először peren kívül próbált megegyezni Kiss József munkaadójával, de nem sikerült. Az első tárgyalási nap július elején lesz. Kiss József azt mondja, a cégénél azt vágták a fejéhez, hogy azért megy perre ellenük, mert „velük akarják megnyerni a lottó ötöst”.”A faluban mindenki azt hiszi, hogy engem a cégvezető támogat, de egy forintot sem láttam tőlük.”
 
Az irodában is történhet baleset
 
  Nem csak az építőipar számít veszélyesnek: az irodai dolgozó vagy az árufeltöltő is szenvedhet olyan egészségkárosodást, ami élete végéig megváltoztatja az életminőségét – érvel az ügyvéd a munkavállalókra köthető kötelező felelősségbiztosítás mellett.
 
   Ma Magyarországon a munkáltatók által kötött felelősségbiztosítások száma 3-4 százalék körül mozoghat, ami rendkívül csekély arány. Ikanov Gábor szerint, ahogy a gépjárművekre is kötelező felelősségbiztosítást kötni, a dolgozók esetében is érdemes lenne megfontolni. Ez 3-4 millió munkavállalót érint Magyarországon. 
 
  Kiss József azt mondja, tudja, hogy a per akár évekig is eltarthat, de az ő „életének annyi”. Nehezen szokja a kerekesszékes létet, mondja a könnyeivel küzdve. A baleset óta sokkal szorosabb lett a kapcsolata a feleségével, Tünde segít neki mindenben, fürdeti, emelgeti. A legnagyobb vágya, hogy jogosítványa legyen, és vezethessen. 
 
Sokkoló ítéletek kellenek
 
  Ikanov Gábor ügyvéd pár hónapja rekordösszegnek számító kártérítést nyert egyik ügyfelének, aki szintén munkahelyi balesetben bénult le. A betonacél-feldolgozó vállalatnak havonta egymillió forintot kellene fizetnie a balesetet szenvedett alkalmazottjának. 
 
  Ám a nyertes per után elkezdődött a cég felszámolása, ezért Ikanov Gábor most a felszámolóval és az NGM-mel egyezkedik. 
 
  Az ügyvéd szerint elrettentő mértékű kártérítési ítéletekre van szükség a munkaügyi perekben, nem kell feltétlenül törvényeket módosítani, de olyan ítéletek kellenének, amik sokkolók, és rábírják a munkáltatókat a biztosítás megkötésére. 
 
 A kedvezmények segítenének?
 
  „Valóban elenyésző azoknak a cégeknek a száma, amelyek felelősségbiztosítást kötnek ma Magyarországon a munkavállalóikra” – erősítette meg az Origónak Hergert Ottó, a Magyar Biztosítók Szövetsége Felelősségbiztosítási Bizottságának elnöke. 
 
 A tapasztalatok szerint jellemzően a multik felelősségteljesebbek. A felelősségbiztosítás a néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozásoknak havi néhány ezer forintba kerül. A nagyobb, száz főt foglalkoztató cégeknek ez nagyobb kiadást jelenthet, egy multinak akár havi százezres nagyságrendű összeget kell fizetnie.
 
 A Mabisz szakági elnöke európai példákat említve elmondta, eltérő modellek vannak. Néhány helyen kötelező a biztosítás, más országokban azonban kötelezettség hiányában is nagy a biztosított munkáltatók aránya.

  Hergert Ottó szerint jó eszköz lehet a munkáltatók ösztönzése például a biztosítással rendelkező munkáltatóknak adott kedvezményekkel. A Mabisz a cégvezetők között a munkáltatói felelősségbiztosításokkal kapcsolatos tudatosságot fokozná. Megfelelő piaci szabályozás és ellenőrzés mellett mindenki számára sokkal jobb megoldás a tudatos, felelős gondolkodás elősegítése, mint egy kötelező biztosítás bevezetése.
 
 Ikanov Gábor becslése szerint évente 400–500 milliárd forint közé tehető, amit a magyar állam ezek miatt a munkahelyi balesetek miatti kártérítési összegekre költ. Az ügyvéd úgy véli, nem az adófizetők pénzéből kellene fizetni ezeket a hatalmas összegeket. Nincs értéke Magyarországon az emberi életnek. Kiss József rokkant ma Magyarországnak havi 70 ezer forintot ér, ez pedig semmi – mondta Ikanov Gábor.
 
Forrás: Origo