Diákokon is múlhat a fizetés

Feltételekkel, de támogatják az egyetemi oktatók, hogy a munkájuk értékelésekor fontos szempontként vegyék figyelembe a hallgatók elégedettségét – értesült a Magyar Nemzet. Az oktatók teljesítményértékelése ma egyetemenként eltérő, de várhatóan jövőre megjelenhet az egységes minősítési rendszer, jó esetben béremeléssel párosulva. A HÖOK azt szeretné, ha a diákság véleménye hatással lenne az oktatók fizetésére, jutalmazására is.

  Változatos képet mutat az egyetemi és főiskolai oktatók munkájának értékelése a felsőoktatásban: míg a Műegyetem egyes karain beleszámít az oktatók díjazásába, hogy a tanár munkájával menynyire elégedettek a diákok, az egri főiskolán nincs különösebb következménye a hallgatók értékelésének, sok helyen pedig a diákok többsége ki se tölti az oktatók szakmai felkészültségére, segítőkészségére, igazságosságára vonatkozó kérdőíveket – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kutatásából. A kisebb intézményekben alig van szankció, szinte kizárólag a tanszékvezető vagy intézetvezető döntése, kezd-e valamit az adatokkal.
 
  Az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszere elvileg minden intézményben működik, ám eltérő módszerekkel, hatékonysággal, ezért a HÖOK kezdeményezte a rendszer egységesítését. A diákvélemények hangsúlyosabb figyelembevétele már bekerült a felsőoktatási stratégiába, Gulyás Tibor HÖOK-elnöktől pedig úgy tudjuk, ha elkezdődik az új oktatói életpálya és bérrendszer kidolgozása, a szaktárca külön foglalkozni fog azzal, hogy a minősítési rendszerbe beépítse a hallgatók elégedettségét.
 
  A HÖOK azt szeretné, ha a minőség biztosítása és javítása érdekében a hallgatói értékeléseknek kellő súlyuk és következményük lenne, az eredmények pedig akár az oktatók fizetésére, jutalmazására, munkahelyi előrehaladására is hatással lennének. Javasolják az év oktatója díj odaítélését is, s hogy az értékelések legalább tanszéki szinten legyenek nyilvánosak, továbbá a diákok ennek megfelelően választhassanak kurzusokat. Leszögezték: a cél nem az, hogy a tanárok a hallgatók kedvében járjanak, hanem hogy a tananyagot megfelelő színvonalon adják át.
 
  A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt nyilatkozta: el tudná fogadni, hogy az oktatói teljesítményértékelésbe a hallgatók is beleszóljanak, amennyiben a diákok megfelelő, szakmai szempontrendszer alapján értékelnek, és tényleg csak azok minősítik a tanárokat, akik rendszeresen bejártak az órákra. – A hallgatói vélemények természetesen csak egyik komponensét képezhetik az oktatói munka komplex minősítésének, de bizonyos feltételek mellett támogatnánk a diákok bevonását. Fontosnak tartom például, hogy a hallgatói képviselet és az oktatói szakszervezet minden intézményben egyeztessen, milyen kérdések is kerüljenek fel az értékelő kérdőívekre. Ami pedig a dolog technikai oldalát illeti, szerintem jó volna egy elektronikus felületet létrehozni az értékelésekhez – fogalmazott lapunk kérdésére Tőrös Szilárd elnök.
 
  Mint mondja, az oktatói teljesítménymérésre jelenleg nincs országosan egységes gyakorlat, de ők is támogatnák, hogy legyen. – Célszerű lenne olyan központi értékelő rendszert létrehozni, amely az adott intézmény, illetve kar sajátosságait figyelembe véve, de egységes szempontok szerint minősítené az oktatók munkáját. Régi elképzelésünk például, hogy az oktatási és kutatási teljesítményt lehessen egymással kompenzálni, vagyis akinek kevés órája van, kutatómunkával ellentételezhesse. Az értékelési rendszernek minőségi és mennyiségi szempontokat egyaránt figyelembe kellene vennie, sőt az olyan plusztevékenységeket is, mint mondjuk a tehetséggondozás – magyarázza az FDSZ elnöke.
 
  Az érdekvédők javaslata szerint minden munkaköri kategóriában (például tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár) meg kéne határozni egy alsó és egy felső küszöbpontszámot. Az alsó mutatná, hogy mi a minimálisan elvárt teljesítmény az adott fizetési fokozatban, a felső határ pedig azt jelezné, milyen teljesítmény felett kell pluszban honorálni a többletmunkát. – Ha például egy oktató olyasmit végez, ami nem kötelező, de az intézménynek nagy hasznot hoz (például ipari megbízást vagy pályázati pénzt szerez), azt a bérén felül többletjuttatással is elismerhetnék. Fontos ugyanakkor, hogy az alaptevékenységet ne lehessen kiváltani az ilyen típusú pluszmunkákkal – mondta Tőrös Szilárd.
 
  Az FDSZ által régóta sürgetett oktatói bérrendezéssel kapcsolatban úgy értesültünk: a felsőoktatási államtitkárság ígérete szerint heteken belül döntés várható az egyes bérkategóriákat meghatározó százalékok megemeléséről.

Forrás: mno.hu