Egyetlen hazai kórház sem felel meg a betegbiztonságot garantáló minimumfeltételeknek

Siralmas állapotok – leginkább így jellemezhetjük, hogy mi vár arra a betegre, aki ma Magyarországon kórházba kerül. Bár eddig mindig azt mondták, a magyar szakemberek tudása ellensúlyozza a hiányosságokat, egy friss felmérés szerint ez koránt sincs így – írja a Blikk.

  A EuroHope hét országra kiterjedő vizsgálata szerint hazánk több betegségcsoport halálozási statisztikájában, például az infarktuséban vezeti a listát, de döbbenetes az a kutatás is, amelynek adatai arról árulkodnak, hogy hónapról hónapra egyre többen halnak meg a kórházakban. A KSH friss felmérése pedig azt mutatta, hogy 2015 első negyedévében 15 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban ugyanekkor. Ennek a Népszabadság szerint többek között oka lehet a hiányos egészségügyi ellátás is.
 
  A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felhívására szakdolgozók döbbenetes fotókat küldtek be a hazai kórházi helyzetről: málló vakolat, foghíjas csempék és kukazsákot laboránsruhaként használó személyzet. Nemrég a Facebookon keringő, ebéd címén adott, de leginkább moslékra hajazó koszt borzolta a kedélyeket, de sokan azon is elképedtek, amikor kiderült, hogy a szegedi kórház gyerekosztályán egy bevásárlókocsit használnak a kicsik szállítására.
 
  A Magyar Kórházszövetség már három éve megkongatta a vészharangot.

  Ahogy mondták, egyetlen hazai kórház sem felel meg a betegbiztonságot garantáló minimumfeltételeknek. Egyre nagyobb gondot okoznak a kórházi fertőzések is. Statisztikák szerint öt éven belül több ember hal meg gyógyintézményben összeszedett nyavalyában, mint rákban. Magyarországon évente legalább 100 ezer ember végét okozza valamilyen kórházi fertőzés.

  – A gyógyítóintézmények bejáratára mára kis túlzással kiírhatnák az ominózus mondatot: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! – kezdte Kiss László, a FESZ elnöke.
 
 A szakszervezet és öt másik hazai egészségügyes szervezet a Gazdasági Minisztérium előtt a napokban nonstop demonstrációt tartott Szegénykórház elnevezéssel, hogy felhívják a figyelmet a magyar egészségügy és a benne uralkodó állapotok és dolgozók lehetetlen helyzetére.
 
  – A kórházakban, rendelőkben siralmas állapotok uralkodnak. A rendszerből több ezer orvos és több tízezer szakdolgozó hiányzik. Míg Európa más országaiban, például Franciaországban 4-5 beteg jut egy ápolóra, itthon ez a szám 15-20-30! Sőt! Nem ritka, hogy éjszakai műszakban egyetlen ügyeletes ápoló „felügyel" akár 60 betegre is. Ez már büntetőjogi kategória, és úgy hívják: veszélyeztetés – hívta fel a figyelmet az elnök.

  A GDP 2%-a, vagyis öt-hatszáz milliárd forint – dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ekkora összeg hiányzik a magyar egészségügyből.
 
  – Évente legalább 100-150 milliárd forinttal többet muszáj a rendszerbe tenni, hogy az fenntartható legyen – kezdte az elnök. – Magyarország 1,5-2%-kal kevesebbet költ az egészségügyre, mint Szlovákia, Lengyelország, Csehország vagy Szlovénia. Szakmailag – bár a túlhajszolt személyzet, jónak nem mondható körülmények között, nagyon nyomott bérért dolgozik – helytállnak, és eredményesen dolgoznak. Tény, hogy a túlterhelt orvos és ápoló sokszor türelmetlen – summázta Velkey.
 
 – Ki kell mondani: ma a kórházi ellátórendszer nem biztonságos, a szolgáltatás minősége pedig silány! – szögezte le dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
 
Tűzoltásra sem elég

  A kormány időről időre „beszáll” a kórházi adósságtörlesztésbe. Legutóbb 60 milliárdot fordítottak a beszállítói tartozások csökkentésére, de hiába: most is nagyjából 30 milliárdos adóssághalmazt görgetnek maguk előtt az intézmények. A Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége szerint a kórházak lejárt tartozásának összege őszre ismét elérheti a 70 milliárdot.

Fejlesztésre nem marad

  A Péterfy Sándor Utcai Kórház II. belgyógyászati-kardiovaszkuláris osztálya 84 ággyal működik. Öt-, négy-, három- és kétágyas kórtermekben gyógyulhatnak a betegek.
– Kórházunk éves költségvetése 16 milliárd forint. Ennek több mint a 65%-át elviszik a bérek, pedig ezek igencsak alacsonyak nemzetközi összevetésben – mondta el a Blikknek dr. Sásdi Antal főigazgató.

Félezerből négy étkezés

– A szabályok szerint egy kórházi beteg étkeztetésére legalább nettó 550 forintot kell költeni naponta. Az előírás alapján ez napi három nagy- és egy kisétkezést jelent – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályán.

Forrás: Blikk