Közmunkást csinálna a menedékkérőkből a kormány

Pintér Sándor törvénymódosító csomagot nyújtott be, amely több ponton megváltoztatná a menekültügyi rendszert. A menekültügyi eljárás felgyorsítása és a kerítésépítés jogi alapjainak megteremtése mellett a tervezet része az is, hogy a Magyarországon időző menedékkérők részt vehessenek a közfoglalkoztatásban. Az így megkeresett pénzből valamit meg kellene téríteniük, de a törvényszövegből nem derül ki pontosan, hogy mit – írja a HVG.

  A parlament elé került az a Pintér Sándor belügyminiszter nevéhez kötődő törvénymódosító csomag, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon időző menedékkérők részt vehessenek a közfoglalkoztatásban.
 
  A csomag egyébként a menekültügyi eljárás felgyorsításáról, illetve a szerb-magyar határon felhúzandó kerítés jogi alapjainak megteremtéséről szól – írta a VS.hu.
 
  „Közérdekű használati jogot” jegyeznének be a határ menti telkekre
 
  A törvényben szerepel, hogy az államhatártól befelé eső tízméteres sáv a határ rendjének védelmét biztosító létesítmények céljára igénybe vehető. Ezért a határ menti ingatlanok tulajdoni lapjára „közérdekű használati jogot” jegyeznének be, amiért egyszeri kártérítés illeti meg a tulajdonost – a javaslat szerint. Ha ráépítenek a telekre, akkor évi kártérítés jár a tulajdonosnak, amelynek összegét a megyei kormányhivatal állapítja meg, de a rendőrség költségvetéséből fizetik.
 
 A javaslat szerint a rendőrség a jövőben 12 óra helyett 24 óráig tarthatja vissza a határon elfogottakat, és ha valaki menedékjogot kér, az idő még 12 órával hosszabbodik.
 
  A törvénytervezet szerint a menedékkérelmet nem lehet befogadni, ha valaki biztonságos harmadik országból érkezett, és ott lehetősége lett volna menedéket kérni. (Egy másik módosítás szerint hamarosan a kormány mondja meg, mely államok minősülnek biztonságos harmadik országnak. Feltehető, hogy Szerbiát annak fogják tekinteni.)
 
Migránsokból közmunkások
 
  A menedékkérő, ha más jövedelme nincs, jogosult részt venni a közfoglalkoztatásban – áll a törvénytervezet szövegében. Az első kilenc hónapban a menekülttáborban és környékén dolgozhatna, később pedig a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatnák a menedékkérőket.
 
 Az így szerzett jövedelméből a menedékkérő köteles „a (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni”. Tehát ő is beszállna ellátása költségeibe. Csakhogy a hivatkozott bekezdés nem létezik, így lehetséges, hogy később fog kiderülni, pontosan mibe, és mennyivel kell beszállniuk a Magyarországon időző migránsoknak.
 
Forrás: HVG