Egyéni nyugdíjszámlák: papírvékony Trabantok és besárgult emberek

 Megpróbáltunk utánajárni, mi a helyzet a kormány által öt éve ígérgetett egyéni nyugdíjszámlákkal, de közben sokkal fontosabb dolgokra és vészjósló adatokra bukkantunk Simonovits András nyugdíjszakértő segítségével – olvasható az ATV oldalán.

  Az Orbán-kormány egyik legfőbb ígérete volt még 2010-ben a nyugdíjrendszer átalakítása, amit rövid időn belül meg is valósítottak. Igaz, nem úgy, ahogy sokan várták: 3000 milliárd forintostul államosították a magánnyugdíjrendszert. Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként ekkor ígérte meg, hogy mindenkinek lesz egyéni nyugdíjszámlája. Ezt később kormányhatározatban is megerősítették, majd 2013-ban Rogán Antal megígérte, hogy legkésőbb annak az évnek a végéig mindenkinek jóváírják a magánnyugdíjpénztári befizetéseit az egyéni számláin. Egy évvel később Varga Mihály elmondta, hogy az ügy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál van, majd tavaly novemberben az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár bejelentése újabb fordulatot hozott:
 
  Orbán Gábor azt nyilatkozta, hogy a kormány szerint most nem prioritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése.
 
  Az államtitkár kijelentése óta több mint fél év telt el, gondoltuk, a stabilizálódott gazdasági körülmények és az, hogy már Orbán Viktor szerint is „mindenki léphet egyet előre”, az egyéni nyugdíjszámlák korszakát is elhozhatja, ezért megkerestük az illetékeseket, mikorra várható a rendszer bevezetése. Kérdéseinket elküldtük a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, egyelőre várjuk a válaszokat.
 
Nem ez a legnagyobb baj
 
 Az egyéni nyugdíjszámlák ügyében megkerestük Simonovits András nyugdíjszakértőt is, szerint a jelenlegi helyzetben egyéni nyugdíjszámlákkal foglalkozni olyan, mint amikor a Trabantok esetében azt nézegették, hogy miért nincs szivattyúja, vagy fogyasztásmérője, miközben ezeknél sokkal, de sokkal fontosabb kérdés volt, hogy „plasztikból van és ütközésnél meghalt benne az ember”.
 
  Simonovits úgy látja, hogy teljesen értelmetlen ígéretet tett korábban az Orbán-kormány, ugyanis „teljesíthetetlen ígéret”, hogy azoknak, akik visszaléptek a magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási rendszerbe, nyilvántartsák minden befizetését. Ráadásul csak 1988 óta van jelentősége, hogy az embernek mennyi a fizetése, az az előtti időszakot csak a ledolgozott évek száma szerint veszik figyelembe, így akinek a rendszerváltás előtt jól fizető munkája volt, azóta viszont kevesebbet keres, nagyon rosszul jár.
 
 A szakember úgy látja, hogy „fölöslegesen bonyolult a magyar rendszer”, és olyan gyakran változtatnak a szabályokon, hogy szinte lehetetlen kikalkulálni, mit várhat a járulékfizető, ha egyszer nyugdíjba megy”.
 
  Simonovits szerint egyszerűsíteni kellene a formulát és meg kellene próbálni összhangot teremteni a járulékbefizetések és a járadék kifizetések között.

  Magyarország egyik nagy problémája ugyanis a társadalom elöregedése, azaz egyre kevesebb ember befizetéséből kell egyre több nyugdíjas ellátását biztosítani.
 
  Szakértők szerint néhány éven belül ez több száz milliárdos problémává nőheti ki magát.
 
  Simonovits arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2013-as döntésével eltörölte a nyugdíjplafont, így néhány éven belül lesznek, akik milliós nyugdíjakat kaphatnak, „míg mások a sárga irigységtől a falnak fognak menni”. Hozzátette: „a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne lehessen megismerni a nyugdíjakkal kapcsolatos részletes információkat”, pedig nagyon fontos lenne tudni, hogy pontosan hány dolgozó fizet és milyen járulékot.
 
Négymillió befizető?
 
  Simonovits felhívta a figyelmet rá, hogy a kormányzati kommunikáció által hangoztatott 4,1 milliós járulékfizetői szám nem ad valós képet a jelenlegi állapotokról, hiszen, aki például „nem értékteremtő munkát végez, mint amilyen a közmunka, az után hiába fizetnek járulékot, ez pusztán egy áljárulék”. A számokat ismertetve elmondta: a magyar GDP most éri el a 2007-es szintet. Viszont sokkal többen dolgoznak, mint nyolc évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a mai gazdaság termelékenysége jóval kisebb a 2007-esnél.
 
   Az igazi problémák a szakértő szerint a következők: - a minimálnyugdíj összege 2008 óta nem változott, ráadásul az elmúlt hét évben az infláció ennek a 28500 forintnak több mint a 20 százalékát elvitte,
 
  - Magyarország bruttó adósságrátája lassan csökken, ami azt jelzi, hogy a valutatartalékokat feltöltötték, viszont az „ésszerűtlen adócsökkentés” következtében meredeken nő a nettó államadósság,
 
  - Magyarországon azt fogják elvárni egy 65 éves férfitól, hogy dolgozzon, miközben a nálunk sokkal fejlettebb és egészségesebbnek számító amerikai, vagy svéd társadalomban – ahol ráadásul hosszabb élettartamra is számíthatnak a férfiak – már 61 éves korukban nyugdíjba mehetnek.
 
  Simonovits András az ellenzéki pártoknak is adott egy-két tippet: ha bátrak lennének ezek a politikai formációk, akkor olyan dolgokról beszélnének, hogy a kormány rossz döntései miatt néhány év múlva milyen lehetetlen helyzet állhat elő például a nyugdíjrendszerben, majd összeszednének más területekről is ilyen, szemléletesen bemutatható dolgokat, amik érzékenyen érintik az emberek hétköznapi életét.

  Ehelyett - úgy látja - „gyáván viselkednek és agyament ötletekkel állnak elő”, mint például „az 5-10-15 százalékos szja-kulcs”.
 
Forrás: ATV