Az oktatóknak a jövőben munkaidejük 20 százalékát kutatásra kell fordítaniuk

Elfogadta az Országgyűlés 123 igen és 65 nem szavazattal a felsőoktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatot. A már korábban is bemutatott változások közül az egyik legfontosabb, hogy az egyetemeknek képzéseik egy részét idegen nyelven is meg kell hirdetniük. A sokat vitatott konzisztóriumok is létrejönnek, amelyek az intézmények stratégiai döntéseit készítik elő, valamint segítik és ellenőrzik a gazdálkodást. Az ötfős testület tagja a kancellár és a rektor, a további három személyt az emberi erőforrások minisztere delegálja, akiknek a megbízása öt évre szól, és munkájukért nem kapnak díjazást – írja a Napi Gazdaság.

  A változás érinti az oktatók munkaidejének a felhasználását is. A módosítás következtében a munkáltató a korábbi 70 helyett csak 40 százalékkal emelheti meg a tanításra fordított, törvényben meghatározott időkeretet. Új elem, hogy az oktatóknak a munkaidejük 20 százalékát kutatásra kell fordítaniuk. Legfeljebb öt évig külföldi, magyar nyelvű képzést folytató egyetemen is taníthatnak a miniszter által meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében, miközben idehaza megmarad a munkaviszonyuk.
 
 Az egyetemek szeptembertől felvehetnek mesteroktatókat, mint arról már korábban is írtunk, fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján az intézmények határozzák meg. Az államilag finanszírozott képzésen a hallgatóknak két félév átlagában legalább 18 kreditet kell megszerezniük félévente, különben át kell sorolni őket önköltséges képzésre.
 
  A módosítás következtében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának tisztségviselői legfeljebb négy évig tölthetik be a posztot. Lesznek hallgatói kompetenciamérések, és létrejöhetnek a közösségi felsőoktatási képzési központok is. Új intézményi formaként megjelent az alkalmazott tudományok egyeteme megjelölés is.

Forrás: Napi Gazdaság