Elfogy a munkaképes magyarok ötöde 2050-re

 2050-re a teljes hazai lakosság várhatóan 5,5%-kal, a munkaképes korú lakosság pedig 19%-kal fog csökkenni. Ez a nyugdíjak jelentős csökkenéséhez és az egy főre jutó államadósság növekedéséhez vezethet. A gazdasági következményeket rövid távon valószínűleg a bevándorlás ösztönzésével lehet a leginkább orvosolni – írja a blog.defacto.io.

Magyarország népességének alakulása befolyásolhatja mind a magyar nemzet jövőjét, mind a magyar gazdaság működését. Vajon a következő ötven évben hogyan változik a hazánkban élők és dolgozók száma, és ez milyen gazdasági következményekkel jár?
 
  Egy ország lélekszámát a születések és halálozások száma, valamint a bevándorlás és a kivándorlás különbsége határozza meg. Mivel az ilyen demográfiai mutatók trendje időben lassan változik, az Eurostat több évtizedre szóló hivatalos előrejelzései viszonylag megbízhatónak tekinthetők.
Első ábránk Magyarország és az EU népességének alakulását mutatja 1960-tól 2080-ig. Az ábrát úgy készítettük, hogy a múltbeli adatokat (2013-ig) és az Eurostat “alap szcenárió” szerinti előrejelzését (2013 után) összefűztük. A két vonal a teljes lakosság, illetve a munkaképes korú 15-64 éves lakosság alakulását mutatja, mindkettőt a saját 2013-as szintjének arányában. (Adathiány miatt az EU-ból kihagytuk Horvátországot, és az EU 27-ben élő aktív korúakat csak 1985-től mutatjuk. Ábráink adatai elérhetőek itt.)

  Az ábra borús képet fest a jövőről. Bár hazánk lakossága az elmúlt három évtizedben fokozatosan csökkent, az aktív korúak száma ez idő alatt még viszonylag stabil maradt. Azonban a következő néhány évtizedben már mindkét csoportban csökkenésre számíthatunk. Számokkal: 2013-hoz képest 2050-re a teljes lakosság 5,5%-kal, a munkaképes korú lakosság pedig jóval nagyobb mértékben, 19%-al fog csökkenni. Az EU egészében alig jobb a helyzet: bár a teljes népesség egyelőre még nő, az aktív korú lakosság mostanában tetőzött, és gyorsan csökkenni fog.

   Amellett, hogy hazánk népességének csökkenése veszélyeztetheti a magyar identitást, kultúrát és nyelvet, a jelenség komoly gazdasági kihívást is jelent. Az egyik nagy probléma az államadósság. Ha a munkaképes korú lakosság létszáma csökken, akkor unokáinknak fejenként nagyobb összeget kell az államadósság törlesztésére fordítaniuk.

   Egy másik komoly probléma a nyugdíjak alakulása. Második ábránk az aktív korúak teljes népességen belüli arányát mutatja, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából fontos mutató.

   Ma az arány hazánkban közel kétharmad, vagyis két eltartó jut egy eltartottra. Azonban 2050-re már 60% alá csökken, vagyis akkor már kevesebb, mint másfél eltartó jut egy eltartottra. Kiszámolható, hogy a változás - ha nem nő meg az eltartók átlagos hozzájárulása - az egy eltartottra jutó összeg drasztikus, 35 százalékos csökkenésének felel meg. Az ábrán az is látszik, hogy a nyugdíjak szempontjából az EU sokáig még nálunk is rosszabb helyzetben lesz.

   Hogyan lehetne a népességcsökkést hatékonyan lassítani? Az Eurostat előrejelzések a fentebb bemutatott alapeset mellett négy “alternatív szcenáriót” is közölnek: magasabb várható élettartam, alacsonyabb születésszám, alacsonyabb bevándorlás, illetve nulla bevándorlás. Az előrejelzésekben alkalmazott főbb feltevések elérhetőek itt. A születések számára és a várható élettartamra vonatkozó feltevések változtatása a vizsgált időtávon alig van hatással a népesség alakulására. A bevándorlás hatása jelentősebb, de itt is csak az alapesettől lényegesen eltérő feltevésnek—nulla bevándorlás—van komoly hatása: ez körülbelül 15 százalékkal kevesebb aktív korút eredményezne 2050-re.

   A Defacto szerint a demográfiai folyamatok komoly kihívást jelentenek a magyar gazdaság számára. Egy lehetséges szakpolitikai beavatkozás, hogy honfitársainkat nyugdíjcélú megtakarításokra ösztönözzük, ezzel ellensúlyozva a várhatóan alacsonyabb járandóságokat. Egy másik irány a népesedési probléma közvetlen kezelése. Kutatások szerint gazdasági ösztönzőkkel a születések száma csak kismértékben növelhető. Ráadásul az ilyen beavatkozás hatása a népességre csak hosszú távon jelentkezik. Ezért rövid távon a gazdasági következményeket leginkább a bevándorlás ösztönzésével (mint például a kettős állampolgárság bevezetése) lehet orvosolni. Ahhoz, hogy a bevándorlás ne vezessen társadalmi feszültségekhez, fontos, hogy a bevándorlók integrációját is elősegítsük.

Forrás: Defacto