A húsz évvel ezelőtti kétszeresére nő a gyermektelenek száma
Emelni kell a nyugdíjkorhatárt
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. július 11. szombat, 14:30
Közzétéve: 2015. július 11. szombat, 14:30
Sokat tett, és talán még tehet is a kormány azért, hogy többen szülessenek, illetve, hogy kevesebben haljanak meg idő előtt Magyarországon, ám a demográfiai mutatók javulása nem csak ezen múlik – derül ki a Napi Gazdaság a demográfiai világnap alkalmából a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatójával készített interjújából.
Spéder Zsolt szerint jól mutatja ezt, hogy hiába hozott az utóbbi időszakban számos pozitív intézkedést a kormány a gyermekvállalás ösztönzésére, valamivel több gyermek születik ugyan, de hamarosan a húsz évvel ezelőtti kétszeresére nő a gyermektelenek száma. A most megjelenő Demográfiai Portréban a kutatóintézet munkatársai azzal számolnak, hogy 2060-ra az ország lélekszáma mintegy 2 millióval, 7,9 millióra fog csökkenni, a 65 éven felüliek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Az igazgató szerint ezért nem lesz más választás, mint a nyugdíjkorhatár növelése. Spéder Zsolt személyes véleménye, hogy a tartós monogám kapcsolat az, ami fontos a gyermekek számára, bárhogyan is nevezzük azt. A gyed extra és a gyermekvállalást ösztönző egyéb kormányzati lépések is előmozdíthatják a születések számának emelkedését, de fontos, hogy hosszú távon kiszámítható legyen a családpolitika.
– A KSH statisztikái szerint a születések száma idén mind a négy hónapban meghaladta a 2014-es szintet. Lehet-e ezt már azoknak a kormányintézkedéseknek a hatásaként értékelni, amilyen a családi adókedvezmény vagy a gyed extra?
– Valóban emelkedett a születések száma, és kétségtelen, hogy 2014 januárjában igen lényeges programot vezettek be, ám hogy ez annak a hatása, azt még korai lenne kijelenteni. Rövid idő telt el azóta, és míg a gyermekvállalásra a negatív intézkedések szinte azonnal hatással vannak, a pozitívak csak hosszabb idő után, mert idő kell, hogy beérjenek.
– Ezért mondják azt a demográfusok, hogy egy stabil, kiszámítható család-, illetve gyerektámogatási rendszerre van elsősorban szükség?
– Igen. A gyerekvállalás hosszú távra szóló döntés, és az elmúlt évtizedekben nem volt nemzeti, politikai konszenzus abban, hogy ez a társadalom jövője szempontjából is fontos kérdés. Folyamatos húzd meg, ereszd meg jellemezte a magyar családpolitikát, ami miatt azt sokféle jelzővel lehetett illetni, csak a stabillal nem.
– De azzal például, hogy bőkezű, talán igen.
– Nemzetközi összehasonlításban mindig bőkezű volt és ma is az a magyar családtámogatási rendszer. A baj csak az, hogy az állandó változtatások miatt az érintettek már nem tudják, hogy sűrű szövésű, vagy éppen lyukas a szociális védőháló. A jóléti állami intézmények lényege a stabilitás, hogy a piac, a gazdaság változékonyságából eredő bizonytalanságot ellentételezzék.
– Például gazdasági válság idején?
– Pontosan. De ha maga a szociális rendszer is kiszámíthatatlan, inkább nem terveznek vele. A gyerekvállalással kapcsolatos állami támogatásokkal is ez a helyzet. Egy angol elmélet szerint a fiatalok egytizede mindenképpen szeretne gyereket, függetlenül attól, mi van a világban. De ugyanekkora hányad az, amelyik semmilyen körülmények között nem akar gyereket, ugyancsak függetlenül attól, mi van a világban. A fennmaradó mintegy 80 százalék veszi figyelembe a döntésnél azt is, milyenek éppen a körülmények, például a család- és gyermektámogatási rendszer.
– Szakértők szerint a stabil, kiszámítható családpolitika mellett számos más tényezőtől, például a biztos munkahelytől és a perspektivikus jövőképtől is függ a családok gyermekvállalási hajlandósága. Egyetért ezzel?
– Ebben elég egyértelműek az elemzések eredményei. Gazdasági recesszió idején mindenütt kevesebb gyerek születik, visszaesik a termékenység. Ilyenkor az emberek kivárnak, függetlenül a jóléti rendszerek jellemzőitől. A gazdasági helyzet javulásának, a növekedésnek is van ilyen hatása, csak természetesen ezzel ellentétes.
– A gyermek az egyik legdrágább luxuscikk, a gyermekvállalás együtt jár az anyagi helyzet romlásával – hangoztatják sokan. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Tény: a gyerekvállalás egy éhes szájjal többet és egy keresettel kevesebbet jelent. Legalábbis átmeneti időre. A gyerekvállalás ily módon szegénységkockázati tényező, jóllehet éppen a gyed extra ezen a téren nagyon komoly előrelépést hozott. Egy francia demográfus mondta, hogy ha mindenki számításokat végezne, mielőtt gyereket vállalna, akkor nem születnének gyerekek. Szerencsére a többségünk nem végez szigorú költség-haszon elemzéseket, bár az is biztos, hogy a legtöbben sok szempontot mérlegelnek, ahogyan az is, hogy vannak élethelyzetek, amikor könnyebben vágunk bele a gyerekvállalásba. Statisztikailag is igazolható például, hogy az optimista férfiak és a vallásosabb nők inkább vállalnak gyermeket.
– Mi volt Magyarországon az utóbbi 25 évben a leginkább tetten érhető tendencia a gyermekvállalással kapcsolatban?
– Magyarországon és az összes posztkommunista országban mind későbbi életkorban szülik meg első gyermeküket a nők. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a ’60-as években elkezdődött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott nálunk is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggő tendencia a termékenység visszaesése, ami a ’90-es évek végétől gyakorlatilag napjainkig tart.
– Ez mintha emelkedett volna az utóbbi években.
– A teljes termékenységi arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet, 1,3-ról 1,4-re emelkedett, ami nem igazán jelent komoly emelkedést, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a válság miatt sokan halasztották a gyermekvállalást. A válságnak már vége, és mégsem emelkedik annyira a gyermekszám. Ráadásul a nagy létszámú Ratkó-unoka generáció, tehát az 1974–75-ben születettek, akiktől azt remélték, meglódítják majd valamelyest a születésszámot, lassan kifutnak a gyermekvállalási korból. Negyvenéves kor fölött pedig már nagyon kicsi az esélye a gyerekvállalásnak, különösen ha első gyermekről van szó. Nagyon valószínű, hogy nagymértékben emelkedik majd a gyermektelenek aránya.
– A Népességtudományi Kutatóintézet egyik munkatársának elemzése szerint terjed a gyermektelenség Magyarországon, különösen a fővárosi és a diplomás nők körében.
– A 41–45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. A budapesti gyermektelen nők száma 8 ezerről 12 ezerre emelkedett 2001 és 2011 között, míg a diplomás gyermektelenek száma 7 ezerről 12 ezerre.
– Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai példák azt mutatják: ha egy társadalomban magas szintre emelkedik a gyermeket egyáltalán nem vállalók aránya, akkor bizonyosan csökken a népesség.
– Több jel is utal arra, hogy sokan nem csupán egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, de teljesen le is mondanak róla. Ebben is egy trendváltás figyelhető meg, ami azonban még nem fejeződött be, hiszen az említett Ratkó-unokákkal kapcsolatban csak 49 éves korukban (eddig tartják hivatalosan gyermekvállalási korúnak a nőket) mondhatjuk azt, hogy már biztosan nem szülnek. De az 1974–75-ben születetteknél 18-19 százalékos ma a gyermektelenség, ez maximum 1-3 százalékkal, a legjobb esetben is maximum 14-16 százalékra mérséklődhet. Húsz évvel ezelőtt 8,5 százalék volt a gyermektelenek aránya. Egy-két százalékot még „be lehet hozni”, ha kicsit több „második” és „harmadik” gyerek születik, de ha kétszeresére nő a gyermektelenek száma, azt már nem tudják kompenzálni a többgyerekesek.
– Demográfiai szempontból, mint mondta, meghatározó az anya életkora. Az is az, hogy a gyermek házasságba születik-e? Mert minden demográfiai jelentés tartalmaz erre vonatkozó adatokat.
– Továbbra is igaz, hogy a házasságban élőknek több gyermekük van, mint azoknak, akik „csak” együtt élnek. Ugyanakkor az elsőszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülők sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat. Személyes véleményem, hogy a tartós monogám kapcsolat az, ami fontos a gyermekek számára, bárhogyan is nevezzük.
– A válások mennyiben befolyásolják a demográfiai folyamatokat?
– Lehet, hogy meglepő lesz, de a legújabb demográfiai irodalom szerint a gyerekszámot nem feltétlenül befolyásolja negatívan a válás intézménye. Sok esetben ugyanis a válás után a volt férj, feleség új párkapcsolatba lép, és az új párok elég gyakran egy közös gyermek vállalásával pecsételik meg a kapcsolatukat. A hazai vizsgálatok egy része is azt mutatja, hogy egy válást követően születnek meg a második, harmadik, negyedik gyerekek. A vizsgálatok másik részéből viszont az látszik: az új kapcsolatban a közös gyerek vállalásának éppen az a gátja, hogy a pár egyik tagjának már van gyereke. Mindenesetre a demográfiai szakirodalom már nem mondja ki egyértelműen, hogy a válás csökkenti a gyerekszámot.
– Az alacsony születésszám, a várható élettartam növekedése miatt Magyarország is elöregszik. Milyen következményekkel jár mindez?
– Az, hogy tovább élünk, alapvetően jó dolog, és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Egy mai 60 éves 5-6 évvel több egészségben eltöltött életévre számíthat, mint aki húsz évvel ezelőtt volt ennyi idős. A várható élettartam növekedésével persze a betegségben töltött életévek száma is növekszik. Erre a szociális, egészségügyi rendszerek még nem készültek fel, pedig a probléma egyre égetőbb.
– Miként az is, hogy mielőbb kitaláljuk: közép- és hosszú távon hogyan, miből kívánjuk fenntartani a nyugdíjrendszert.
– Az anyagi teher nagysága attól függ, hol húzzuk meg a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg a népesség valamivel több mint hatoda elmúlt 65 éves, de csak minden hetedik magyar 15 év alatti. Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada betölti a 65. évét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága.
– Mondhatjuk-e, hogy a korai halálozáson kívül, amit lapunknak adott interjújában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális vezetője, Jakab Zsuzsanna is az átlagosnál kedvezőtlenebbnek ítélt, demográfiai szempontból Magyarországon nagyjából ugyanolyan tendenciák érvényesülnek, mint általában Európában?
– Alapvetően az európai, főként a kelet-európai tendenciák érvényesülnek nálunk is, de azt kell mondanom, hogy azért a lehetőségeinkhez képest rosszabb a helyzet, akár a termékenységet, akár a halálozást nézzük.
– Az egészségi mutatóinkra ugyanez igaz. Vajon mi ennek az oka?
– Az biztos, hogy rosszabb helyzetből indultunk, mint például Csehország vagy Lengyelország. Sokan hajlamosak kizárólag rózsaszínben látni a Kádár-korszakot, holott akkor folyamatosan romlott a várható élettartam. De a visegrádi országokhoz mért lemaradásunk nem magyarázható csupán a múlttal.
– Kormányzati szinten mit lehetne még tenni a demográfiai mutatók javításáért?
– Lehetne még több bölcsődét nyitni, javítani az egészségügyi ellátás színvonalán, és ami nagyon fontos, csökkenteni a társadalmon belüli esélyegyenlőtlenséget. De van, amikor, illetve amiben már az egyéneken, és nem igazán a kormányon múlnak a dolgok.
– Tíz évvel ezelőtt az úgynevezett népesség-előreszámítások 8,5 millióra becsültek Magyarország lélekszámát 2050-re. Mit mutatnak a legújabb előreszámítások?
– Az alapváltozat szerint, amely a termékenység és a várható élettartam növekedését feltételezi, és azt, hogy a negatív vándorlási egyenlegünk a jövőben pozitívvá válik, 2060-ra az ország népességének száma mintegy 2 millióval, 7,9 millióra fog csökkenni.
– Mit kell érteni vándorlási egyenlegen?
– A migráció nagymértékben befolyásolja a lakosságszámot. Néhány évvel ezelőtt még inkább bevándorlási többletet feltételeztünk, most viszont, az elvándorlás állandósulása miatt, becslések szerint évi 6-7 ezer fős népességcsökkenéssel kell kalkulálnunk. Tavalyi becslésünk szerint 380 ezren vannak – és többségében vélhetően dolgoznak – külföldön azok közül, akiknek magyarországi bejelentett lakhelyük van. Ez a 18 és 49 év közötti, tehát az aktív népesség 7,4 százaléka, és valószínűsíthetően a reális becslés alja.
Forrás: Napi Gazdaság