Magas a Budapestről távozott, felsőfokú végzettségű külföldön élők aránya

Töretlenül veszít népszerűségéből a házasság, a gyermekvállalás halasztása azonban már nem tolódik tovább. Hosszabb a születéskor várható élettartam, de nemzetközi összehasonlításban csak Bulgáriát és Romániát sikerült lehagyni az EU-n belül, a daganatos halálozás pedig kiugróan magas a kontinens országaival összehasonlítva - hangzott el a KSH Demográfiai Portré 2015 című tanulmány legfontosabb megállapításainak ismertetésekor.

 A háromévente megjelenő kötet készítésénél már három népszámlálás adatait vetették össze a rendszerváltozás óta eltelt időszak elemzésénél, és a társadalmi egyenlőtlenségeket is igyekeztek vizsgálni a területi megoszlás és az iskolai végzettség függvényében - ismertette a kiadványt Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője, aki a tanulmány 13 fejezetéből a párkapcsolat-gyerekvállalás, halandóság és nemzetközi vándorlás területét emelte ki.
 
  A kutatás szerint a párok már nem halasztják tovább az első gyerek megszületését, vagyis 2011 óta nem nőtt az első gyermeket vállalók kora. Az első házasságkötésre azonban továbbra is egyre később kerül sor. Mint Spéder fogalmazott, az elmúlt 25 évben töretlen a házasság népszerűségvesztése, ami mögött részben az élettársi kapcsolatban élők, és az egyedülállók arányának növekedése áll. Míg a kilencvenes évek elején az összes első házasságban végződő párkapcsolat kétötöde élettársi viszonnyal kezdődött, 2013-ban 10-ből kilenc későbbi házaspár élettársként kezdte az életét.
 
Kevesebb a gyerek a vártnál
 
  A termékenységi arányszám a kilencvenes évek elejéről az évtized végére 1,8 -ről 1,3- ra csökkent, a tendencia azóta megfordult és 1,41- re nőtt az utóbbi évben, de ez még mindig kevesebb a vártnál - tette hozzá Spéder Zsolt. Uniós összehasonlításban hátulról a nyolcadikak vagyunk ezzel a mutatóval. Jelenleg a gyerekek 48 százaléka házasságon kívül születik, az első gyereknél ez az arány 52 százalék.
 
Nálunk halnak meg a legtöbben tumoros betegségben
 
 Kovács Katalin a halandóság, egészségi állapot, öregedés mutatóiról szólva kiemelte, hogy 1990-2011 között a születéskor várható élettartam a nőknél 74 évről 79 évre nőtt, amivel Magyarország csak Romániát és Bulgáriát hagyja le az EU-ban. Az okok között megemlítette, hogy a kardio-vaszkuláris halálozás kevésbé csökkent a kívánatosnál, és EU-szerte is nagyon rossznak számítanak a bármely tagországénál jóval magasabb tumoros halálozási mutatóink. A várható élettartam terén a férfiaknál különösen nagyok, 10 évet is meghaladóak az eltérések a várható élettartamban a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek között, 2007-2012 évek során.
 
A csúcsfejeket veszti el hazánk
 
  Gödri Irén a nemzetközi vándorlás témakörről szólva elmondta: a bevándorlók jelentős része a négy szomszédos országból érkezett, mindenesetre nemzetközi összehasonlításban Magyarország a sorrend vége felé található. Az elvándorlás 2007-től nagyot nőtt, különösen magas a Budapestről távozott, felsőfokú végzettségű, ideiglenes külföldön élők aránya. Az elvándorlásban összességében is felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek.
 
  Az EU 28 tagállamának népessége 2014-ben elérte a 506,8 millió főt, ami 1,7 millióval több, mint egy évvel korábban, a növekedés 1960 óta meghaladta a 100 millió főt. A nemzetközi vándorlás egyenlege 16 országban volt pozitív, 13-ban pedig a kivándorlók száma meghaladta a bevándorlókét.