Buszok és sofőrök kellenek a BKV-nak

A metrókocsik jövőre kezdődő felújítása miatt 150 csuklós buszt kell beszerezni, és akár több száz új buszvezetőre is szüksége lehet a BKV-nak. A személyszállítás mellett a közúti áruszállításban is keresik a járművezetőket, a hiány enyhítésére szolgálhat a most induló kormányzati támogatási program – írja a Világgazdaság.

   Autóbusz-vezetőket keres hirdetéseiben a BKV, amelynek azért van szüksége az új járművezetőkre, mert a fővárosi kötöttpályás közösségi közlekedést érintő fejlesztések miatt – a beruházások ideje alatt – pótlóbuszokkal szállítják az utasokat, ami az alapmenetrendhez képest többlet-járművezetőket igényel. Emellett az M3-as metró jövőre kezdődő infrastruktúra-felújításának idején a fővárosi autóbuszos „teljesítmények” jelentősen emelkedni fognak – közölte a Világgazdasággal a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., amely azt is hozzátette, hogy a jelenlegi becsléseik alapján, rendszerszinten akár 300-400 fővel több autóbuszvezetőre lesz szükség. A BKK fő célja, hogy valamennyi pótlási feladat során megfelelő járművezetői létszámmal rendelkezzen a közlekedési társaság. Ezért tehát jelentős az igény az autóbuszvezetők iránt. A BKV autóbusz- és trolibuszágazata közel négyezer főt foglalkoztat, ebből több mint 2400 fő autóbusz-, körülbelül 300 pedig trolibusz-járművezető. Az autóbusz-járművezetők száma az elmúlt három évben az egyéb piaci szolgáltatók térnyerésével, azaz a BKV teljesítménycsökkenésével arányosan lecsökkent.
 
  A BKK az utóbbi időben a szolgáltatásvásárlásra helyezte a hangsúlyt, s ennek eredményeként például több száz új Mercedes autóbusz jelent meg a fővárosi utakon. Jelenleg a BKK által kiírt tenderek már a szerződéskötés után, a szerződések teljesítésének fázisában vannak – közölte a BKK. A Dél-Budapest kiszolgálásának javítását szolgáló fejlesztés keretében ötven szóló autóbusz már forgalomba állt, amit további 25 követ majd. Szintén ennek a pesti régiónak a közlekedését javítja a 120 csuklós jármű forgalomba állítása, amelyek közül 25 autóbusszal már elindult a szolgáltatás, 2015-ben és 2016-ban további 95 autóbusz áll még forgalomba. Egy másik fejlesztésnek köszönhetően jövőre 25 midiautóbusz áll majd forgalomba, amelyek mellé a BKK 16 Karsan Atak típusú midibuszt is beszerez.
Mindeközben lezárult az az eljárás, amelynek keretében a BKV legalább harminc használt, alacsonypadlós, dízelüzemű szóló autóbuszt szerez be.
 
 Szintén véget ért a húsz használt, alacsonypadlós szóló autóbusz beszerzésére vonatkozó eljárás, 75 szóló-csuklós dízel és szóló elektromos autóbusz rendelkezésre tartása pedig folyamatban van, ahogyan a húsz (opciókkal együtt pedig negyven) elektromos midiautóbusz beszerzése is. Egy korábbi pályázatnak köszönhetően pedig lehívhatják a Mercedes Conecto buszokat is. Az előbbieken felül körülbelül 150 csuklós autóbusz jövő évi beszerzésének előkészítésén is dolgoznak, amit az M3-as metró felújítása alatti pótlás indokol. A járműbeszerzések az elérhető források függvényében valósulhatnak meg – közölte a BKK.
 
  A személyszállítás mellett a közúti áruszállítási piac járművezetői hiánnyal küzd, részben azért, mert egy ilyen jogosítvány megszerzése több százezer forintot is igényel. A kormány most arról döntött, hogy ötmilliárd forintos uniós és hazai támogatással mintegy hatezer leendő gépjárművezető részére fedezi a C és E kategóriájú jogosítvány megszerzésének költségeit. Az utóbbi években a tehergépkocsi-vezetői és kamionsofőri foglalkozásokban volt a legtöbb olyan állásajánlat (2014-ben mintegy 7300), amelyekre nem volt elegendő, illetve megfelelő jelentkező – indokolta a döntést Varga Mihály , a gazdasági tárca vezetője. A konstrukció lényege, hogy a képzést a kormány finanszírozza, az esetleges ösztöndíjat, illetve végzés után a munkahelyet a fuvarozók biztosítanák a hivatásos jogosítványt megszerzőknek. – Stabilizálhatja a közúti fuvarozói piacot, és a szektor növekedését is segítheti az új program – mondta a Világgazdaságnak Áchim Mihály Miklós, aki az 1990-ben alapított Áchim+Áchim Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, egyben a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének társelnöke.
 
  – A szakma ugyanis jelentős szakember-utánpótlási problémával küzd, aminek egyik oka a külföld elszívó hatása, de a képzés magas költsége is gátolja a C+E+Gki kategóriás jogosítványok megszerzését. Vannak olyan járműszerelvények, amelyek azért nem indulnak el, mert nincs elegendő járművezető a piacon – mondta cégvezető, aki szerint ez egyaránt igaz a nemzetközi és a belföldi fuvarozásra.
 
  Ez utóbbin tehát egyértelműen segíthet az új támogatás. Arra a kérdésre pedig, hogy ezzel nem a külföldre távozókat és ott munkát vállalókat támogatja-e a kormány, Áchim azt válaszolta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján senkit sem lehet röghöz kötni, vagyis a munkaadó és a munkavállalói közötti viszonynak kell megalapoznia az itthon maradást. De azok a járművezetők, akik külföldön vállalnak munkát (a sofőrök például az orvosokkal ellentétben nem életvitelszerűen tartózkodnak külföldön, nem telepednek le ott), azok a jövedelmük jó részét itthon költik el, ami – a különböző adók és járulékok formájában – végső soron a magyar gazdaságot táplálja – mondta a cégvezető.
 
Nemzeti jogosítványt javasolnak
 
  A kormány keddi ülésén megtárgyalja Wáberer György miniszterelnöki megbízott beszámolóját a magyar fuvarozás helyzetéről – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

 
   A Wáberer által készített anyagnak kiemelten kell foglalkoznia a magyar fuvarozók helyzetével, európai versenyképességével. Lapunk információi szerint a fuvarozók 12 pontos programmal állnak majd elő, amely egyebek között javaslatot tesz a nemzeti jogosítvány bevezetésére. A C, illetve E kategóriás jogosítvánnyal már 18 éves kortól lehetne tehergépjárműveket vezetni belföldön, és az engedély a járművezető 21 éves korában válna uniós jogosítvánnyá, amellyel így már Európában is lehetne fuvarozni.
 
Állásukat féltik a volánosok
 
  Kövér László házelnök segítségét kéri a Volán-társaságok megmaradásához a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) – közölte a szervezet az MTI-vel. A KMSZ attól tart, hogy megszűnnek az autóbuszos közlekedési társaságok, miután információik szerint az egyik lehetséges változat, hogy a Volán-cégeket beolvasztják a MÁV-Startba. Az érdekvédők szerint a tervezett integráció a MÁV nehézkes, túlméretezett struktúrája miatt működésképtelenséghez vezethet. A Volán 18 ezer embert foglalkoztat, és 5500 gépjárműből álló flottát működtet. A zsáktelepüléseket és az aprófalvakat a Volán-járatok kötötték és kötik össze a nagyobb településekkel – emlékeztetett a szövetség.

Forrás: Világgazdaság