Négyhavi bónuszt adnak az EU-pénzek lehívásáért

Az első fél évben teljesült a kormányzat által a 2007–2013-as EU-források százszázalékos lehívásának érdekében előírt időarányos kifizetési érték, így a pályázati intézményrendszer munkatársai hamarosan négyhavi bónuszt kapnak. A hazai kifizetési arányához képest a Brüsszel által az országnak átutalt támogatások rátája viszont jóval alacsonyabb, amit részben az uniós kifizetéseknek az egyes programokra vonatkozó felfüggesztése okoz – írja a Világgazdaság.

  A legfrissebb adatok szerint elérte a 7800 milliárd forintot a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban hazánk rendelkezésére álló uniós fejlesztési keretből a nyertes pályázóknak kifizetett támogatások értéke, vagyis idén már több mint 900 milliárd uniós forrás jutott el a kedvezményezettekhez. Egy március elején megjelent kormányhatározat szerint a források százszázalékos lehívásának érdekében a kabinet erre az évre 2236 milliárdos kifizetéssel számol, miután a 2007–2013-as keret felhasználására – amelynek mértéke mintegy 8200–8700 milliárdot tesz ki a forintárfolyam alakulásától függően – ez év végéig van lehetőség. Ha teljesül a 2236 milliárdos kifizetési cél, akkor az azt jelenti, hogy a pályázati intézményrendszer összesen mintegy 9100 milliárdot fizet ki, miután tavaly év végéig már 6880 milliárd eljutott a nyertes pályázókhoz. A fejlesztési keret túlvállalásának célja, hogy a bebukott vagy szabálytalannak ítélt projektek ellenére is az ország fel tudja használni az EU-támogatások 100 százalékát.

  Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak – tudtuk meg Csepreghy Nándortól. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a június végére előírt szintet már június 10-én elérte a kifizetések értéke. „A munkatársak újabb négyhavi bónuszt kapnak, ha az év végén a teljes évre előírt szintet is teljesíteni tudja az intézményrendszer” – tette hozzá. A százszázalékos forráslehívás érdekében alkalmazott ösztönzőrendszerre még egy februárban megjelent kormányhatározat ad lehetőséget.

  A hazai intézményrendszer által a nyertes pályázóknak kifizetett támogatások jelenlegi értéke azt mutatja, hogy az év végéig valóban sikerülhet a kormányzat azon célja, hogy száz százalékban lehívja az ország rendelkezésére álló forrásokat, hiszen a jelenlegi 7800 milliárdos kifizetési szint a 8200 milliárdos keretre vetítve 95 százalékos lehívási arányt jelent. (Ha a forintárfolyam alakulásának hatását is figyelembe vesszük, még egy 8700 milliárdos keretértéknél is már 90 százaléknál jár a lehívás aránya.)

  A fenti kifizetési arányoknál azonban jóval alacsonyabb az a lehívási ráta, amely azt veszi figyelembe, hogy az Európai Bizottság mekkora összeget fizetett már ki az országnak a hazai intézményrendszer által benyújtott számlák után. (A hazai költségvetés ugyanis a nyertes pályázóknak a benyújtott számlák ellenében előre megfinanszírozza az EU-támogatásokat, amelyeket Brüsszel utólag térít meg a kormánynak.) A bizottság InfoRegio nevű honlapján elérhető, naponta frissülő adatok szerint Brüsszel eddig a 2007–2013-as források 79,5 százalékát utalta át Magyarországnak.
 
Az Európai Bizottság által mostanáig átutalt EU-támogatások aránya (2007–2013)
Lengyelország: 92,0
Magyarország: 79,5
Csehország: 79,1
Szlovákia: 66,2
Románia: 62,2
EU-átlag: 83,8
Forrás: Európai Bizottság, InfoRegio

  Arra a kérdésünkre, hogy mi okozhatja a jelentős eltérést a hazai intézményrendszer kifizetési rátája, illetve a brüsszeli átutalások mértéke között, Csepreghy Nándor azt válaszolta, hogy a különbség egyrészt abból fakad, hogy a két tétel között egy háromhavi eltérés van, miután a hazai intézményrendszer a pályázóknak történő kifizetés után negyedévente küldi ki a költségnyilatkozatokat a bizottság számára, amelynek 90 napja van a kifizetésre. A helyettes államtitkár egyben azt is hozzátette, hogy a brüsszeli és a hazai kifizetési számok közötti eltérést emellett az egyes operatív programokat érintő brüsszeli kifizetési felfüggesztések is okozzák.

   Az egyik jelentős kifizetési felfüggesztés a gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) első három prioritására vonatkozik. Itt Brüsszel egy audit során túlfizetésre hivatkozva kifogásolta a nyertes pályázatok kiválasztásának gyakorlatát. A bizottság ez ügyben mintegy 150 milliárd forint értékű támogatást függesztett fel még áprilisban.

  Csepreghy Nándor ez ügyben most azt mondta, hogy pár héten belül megszülethetett a megállapodás a kormány és a bizottság között a kifizetési felfüggesztés feloldásáról. Kiemelte: várhatóan sikerül egy olyan méltányos megoldást elfogadtatni a brüsszeli testülettel, amely nem eredményez forrásvesztést az ország számára, miután a várhatóan 10 százalék alatti mértékű korrekció során az egyes projektektől elvont támogatásokat a túlvállalási kereten belül a hazai költségvetés fedezete mellett elszámolt és már befejezett vagy zárás előtt lévő projektek finanszírozására lehet majd fordítani. A GOP első három prioritásának teljes kerete mintegy 700 milliárd forint, aminek azért van jelentősége, mert a szankcióként kivetendő korrekció százalékos mértékét erre az összegre vetíti majd ki Brüsszel, vagyis egy 10 százaléknál kisebb korrekció esetén kevesebb mint 70 milliárdot kellene a túlvállalási keret hazai forrásból elindított projektjeinek finanszírozására átirányítani.
 
Az aszfaltügyben 43 milliárd sorsa a tét
 
  Az aszfaltkeverőügyben – ahol Brüsszel versenykorlátozónak minősítette azt a gyakorlatot, amely a közbeszerzési kiírásokban előírta, hogy a pályázóknak 50 kilométeres távolságon belül aszfaltkeverő teleppel kell rendelkezniük – is jelentős összegek kifizetését függesztette fel az Európai Bizottság. A regionális EU-biztos szóvivőjének a BruxInfónak adott múlt heti nyilatkozata szerint a felfüggesztés mintegy 175 milliárd forintnyi támogatás kifizetésére vonatkozik. Ebben az ügyben a bizottság 25 százalékos korrekciót vetne ki, amit azonban Csepreghy Nándor múlt heti nyilatkozata szerint a kormány túl magasnak tart, és várhatóan nem fogad el, hanem az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. Ha a kormány valóban így tesz, és a luxembourgi testület nem neki ad igazat, akkor a korrekcióval érintett összeget, mintegy 43 milliárd forintot nem lehetne átcsoportosítani a túlvállalási keretben lévő, a hazai költségvetés fedezetével elindított projektek finanszírozására, vagyis ez a támogatási összeg ténylegesen elveszne az ország számára.

Forrás: Világgazdaság