Túl nagyok a bérekre rakódó terhek
Mennyi tűnt el a bérünkből 20 év alatt?
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. július 24. péntek, 08:47
Közzétéve: 2015. július 24. péntek, 08:47
A rendszerváltás, sőt a jelenlegi adórendszer bevezetése óta nyomasztó probléma a munkabérekre rakódó terhek magas szintje. Az utóbbi években javult a helyzet, ugyanakkor az egész adórendszer sokat változott, és különböző okok miatt a mainál nehezebb lenne sokkal jobbat találni – írja a Privátbankár.
Gazdaságunk és egyben versenyképességünk egyik fő problémája, hogy a bérekre rakódó terhek túl nagyok, pontosabban jóval nagyobbak, mint a legtöbb európai országban. Ennek megvannak az okai: túlméretezett állam, és a lakosság számához képest alacsony foglalkoztatottság. Így viszonylag kevés munkavállalónak kell eltartania a túlméretezett államot, a nyugdíjasokat és az egészségügyet. Az utóbbi kettőt ráadásul teljes mértékben, miután az állam egyéb bevételei (forgalmi adók, különadók, nyereségadók stb.) csak az állami költségvetés kiadásait fedezik.
Javuló tendencia
A helyzet mindennek ellenére javul. A tényleges arányt akkor látjuk, ha a teljes bérköltség és a nettó bérek hányadosát nézzük, hisz ez a kettő az, ami a tényleges összegeket mutatja. A bruttó bér egy virtuális összeg, semmilyen jelentősége nincs, tulajdonképpen nem is értjük, miért van rá szükség. Az ésszerű az lenne, ha a teljes bérköltség lenne a bruttó bér (ez azt jelentené, hogy a jelenleginél kb. 28 százalékkal lenne magasabb), és a levonásokat úgy arányosítanák, hogy a tényleges összegük és persze a nettó bér ugyanazok maradjanak. Ez a szisztéma egyszerűbb lenne, és lenne egy jelentős lélektani hatása is: a munkaadók kevésbé éreznék, hogy még külön fizetnek a munkavállalók után, jóllehet a kifizetendő összeg ugyanakkora lenne. Mindemellett, jelentősen leegyszerűsödne az adminisztráció is.
Átlagkeresetek
Év | Nettó | Bruttó | Bérköltség |
1994 | 23424 | 33 939 | 50399 |
1995 | 25891 | 38 900 | 57767 |
1996 | 30544 | 46 837 | 68850 |
1997 | 38145 | 57 270 | 83982 |
1998 | 45162 | 67 764 | 99003 |
1999 | 50076 | 77 187 | 108574 |
2000 | 55785 | 87 645 | 123097 |
2001 | 64915 | 103 558 | 142968 |
2002 | 77607 | 122 453 | 166138 |
2003 | 88751 | 137 187 | 184537 |
2004 | 93783 | 145 675 | 195774 |
2005 | 103134 | 158 315 | 212156 |
2006 | 110896 | 171 239 | 227985 |
2007 | 114112 | 185 004 | 246155 |
2008 | 122028 | 198 942 | 260802 |
2009 | 124086 | 199 775 | 261634 |
2010 | 132628 | 202 576 | 257272 |
2011 | 141127 | 213 054 | 270579 |
2012 | 144040 | 222 990 | 283197 |
2013 | 151085 | 230 664 | 292943 |
2014 | 155 717 | 237 736 | 299974 |
De visszatérve a konkrét számokra: jól látszik, hogy 2001-2002-ig a teljes bérköltség és a nettó bér hányada extrém magas, 2,2 körüli volt. Akkor ez csökkenni kezdett, de csak viszonylag mérsékelten, 2,05-ig. Ez jórészt úgy jött össze, hogy a Medgyessy kormány bevezette az ún. adójóváírást, vagyis a minimálbér összege után megszűnt a személyi jövedelemadó, gyakorlatilag belépett egy 0 kulcsú sáv. Ennek viszont igen súlyos következménye lett: óriási kiesést okozott az állami bevételekben, amit a kormány nem pótolt. Részben ennek a következtében lett olyan nagy a hiány, hogy azt csak a 2006-os gigantikus megszorításokkal tudta kezelni a Gyurcsány-kormány. Ezek a lépések viszont újra növelték a bérek terheit, egyrészt mert belépett egy 40 százalékos átmeneti adósáv, másrészt mert az adójóváírást kissé csökkentették.
Lineáris adózás
2010-ben aztán az Orbán-kormány megszüntette az adójóváírást és lineáris adózásra tért át. Miután ez viszonylag alacsony, 16 százalékos SZJA kulcs mellett valósult meg, és megjelent a gyermek-kedvezmény is, érdemben csökkent a bérekre rakódó teher, mégpedig a rendszerváltás óta először 2 alá esett az arányszám. Ez az európai 1,7 körüli átlaghoz képest még mindig magas, de a helyzet ezáltal érzékelhetően javult. A kieső szja bevételt a növekvő áfa és néhány egyéb, nem munkabérhez kötődő adónem pótolta.
Sokan úgy vélik, hogy ezáltal egy igazságtalanabb szisztéma jött létre, miután a minimálbérnél ugyanakkora a bruttó/nettó, ill. a teljes bérköltség/nettó bér arány, mint a magas béreknél. Társadalmilag ugyan valóban igazságtalan lehet, de a hazai gyakorlatban ez az egyetlen fenntartható rendszer. Korábban ugyanis igen magas volt a szürkegazdaság aránya, vagyis a bejelentett, adózott bérek és a tényleges jövedelmek közti különbség. A nagymértékben eltérő sávok ugyanis arra ösztönözték a munkaadókat, hogy az alacsony adózású sávú minimálbért fizessék, az e fölötti részt zsebbe, adózatlanul adják a munkavállalónak. Így viszont az állam bevételei igencsak megcsappantak.
A legkisebb rossz
A minimálbéresek országa lettünk, amiből nyilvánvaló volt, hogy a minimálbér nem lehet adómentes, sem túlzottan alacsony terhelésű, hisz akkor az állam képtelen értékelhető bevételhez jutni. És ezt azzal sem igazán tudja kompenzálni, hogy a magas jövedelmekre nagyobb terhet rak, mert kevesen tartoznak a magasnak minősíthető jövedelmi kategóriába. Ha pedig olyan szinten lépne be a magasabb sáv, ahol már sokan kerülnek bele, akkor megint a szürkegazdaság irányába tolná az egyébként szépen fehéredő rendszert.
Így a jelenlegi megoldás még a körülményekhez képest viszonylag optimális, persze az lenne az előrelépés, ha ezt a bizonyos arányt sikerülne az európaihoz közelíteni. Ehhez viszont jóval magasabb bérekre, ahhoz pedig erőteljes gazdasági növekedésre lesz szükség a következő években.
Nettó fizetés és a bérköltség | Nettó és bruttó fizetés |
2,151596653 | 1,448899 |
2,231161407 | 1,502453 |
2,254125196 | 1,533427 |
2,201651593 | 1,501376 |
2,192174837 | 1,500465 |
2,16818436 | 1,541397 |
2,206632607 | 1,571121 |
2,202387738 | 1,595286 |
2,140760498 | 1,57786 |
2,079266712 | 1,545752 |
2,087521193 | 1,55332 |
2,057090775 | 1,535042 |
2,055845116 | 1,54414 |
2,157135095 | 1,621249 |
2,137230799 | 1,630298 |
2,108489274 | 1,609972 |
1,93980155 | 1,5274 |
1,917273094 | 1,509662 |
1,966099695 | 1,548112 |
1,938928418 | 1,526717 |
1,926404953 | 1,526718 |