Megdöbbentő csalások a magyar munkahelyeken

A foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokat ellenőrizte a hatóság június végén és az eredmény megint lesújtó: alig van cég, amelynél minden rendben lenne.

  Június 22. és július 10. között zajlott a munkaügyi hatóság legújabb akcióellenőrzése, melyben azt nézték, hogy a cégek törvényesen foglalkoztatják-e a dolgozóikat. Hát nagyon úgy tűnik, hogy nem, mivel a vállalkozások 84 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést, ez pedig a dolgozók 64 százalékát érintette.
 
 A vizsgálatok fókuszában az építkezések, kereskedelmi egységek (boltok, standok, pékségek), változó (fesztivál, vásár) és állandó helyen működő vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, szálláshely szolgáltatók), mezőgazdasági területek és feldolgozóipari létesítmények, illetve a különböző szolgáltatásokat (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, takarító, gépjárműszerelő, rendezvényekhez kapcsolódó, stb.) nyújtó munkáltatók voltak.
 

 A hatóság azt is kiemelte, hogy a vizsgálatokat nem csak munkaidőben végezték, hanem akár hétvégén, vagy a hivatali időn túl is ellenőriztek.
 
„Ma vagyok itt először”
 
 Visszatérve az ellenőrzések eredményeire, az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglalója szerint a szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 101 db munkaügyi bírság kiszabása várható. Mivel a hatályos jogszabályok szerint kkv-t első alkalommal büntetni nem lehet, így 310 figyelmeztetést is kiadott a hatóság. Ezzel a szabállyal egyébként eléggé visszaélnek a cégek, mondván ha nincs büntetés, akkor kihasználják a lehetőséget és a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentősen csökkentik a költségeiket.
 

  Az adatok ennek megfelelően meghökkentőek: a jogsértéssel érintett munkavállalók 30 százaléka nem volt bejelentve, így nem meglepő, hogy az összes ügy 42 százalékát a feketefoglalkoztatás tette ki. A jelentés szerint az építőiparban a legrosszabb a helyzet: az ágazat fertőzöttségét jól mutatja, hogy a hatóság a véletlenszerűen kiválasztott építőipari munkáltatóknál is szinte mindig talált bejelentés nélküli foglalkoztatást, azaz még csak közérdekű bejelentésre vagy panaszra sincs szükség, hogy súlyos szabálytalanságot találjanak a felügyelők. Nem lehetnek túl büszkék az eredményeikre a mezőgazdaságban dolgozó cégek sem: bár csak a vizsgálatok 3 százalékát tartották náluk, a feketén foglalkoztatottak 10 százaléka innen jött.
 
  Érdekesség, hogy az elmúlt évek tendenciája - amely szerint a bejelentés elmulasztása egyre nagyobb mértékben az egyszerűsített foglalkoztatásban fordult elő - megfordult és újra a „hagyományos” munkaviszonyú foglalkoztatásnál jelent meg.
 
  Amikor az érintett dolgozókat kérdezte a hatóság, akkor a legtöbben azzal védekeztek a papírok hiányára, hogy éppen az ellenőrzés napján kezdtek dolgozni („ma van az első munkanapom”, „csak ma kezdtem”, „ma jöttem először dolgozni”, stb.), ám arra a keresztkérdésre, hogy meddig tart a munkaidő már többen nem figyeltek és azt mondták, hogy „változó (néha 8, néha 9 órát szoktam dolgozni)”.
 
  A munkáltató cég pedig azzal szokta magyarázni a bejelentés hiányát, hogy gyakran változik a jogszabályi környezet, ám az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya a jelentésben felhívta a figyelmet, hogy az erre vonatkozó munkajogi szabályozás érdemben nem változott az utóbbi időben. Gyakori ezen felül az adminisztrációs hibára való hivatkozás, valamint tipikus kifogás, hogy a munkavállalók bejelentéséhez szükséges adatokat időben leadták a könyvelőnek, de a könyvelő elmulasztotta a bejelentésüket. Előfordult az a magyarázat, hogy próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van.
 
  A hatóság szerint egyértelműen megjelent a foglalkoztatók részéről a „kockáztatás”. Egyes cégek nehezen megközelíthető, eldugott helyen tevékenykednek, így pedig nem számolnak ellenőrzéssel. A felügyelőségek beszámolói szerint ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést a munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja, mivel ismeri a jogszabályi kötelezettséget, a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik. Ugyanakkor - bízva a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában - azt a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, illetve saját maga csak akkor teljesíti törvényi kötelezettségét, ha az már elkerülhetetlen (pl.: hatósági ellenőrzés, munkavállaló kifejezett kérése).
 
Éjszakai pótlék a pincérnek? Ne vicceljünk!
 
  Az előbbieken felül gyakori volt még a hiányos vagy hamis nyilvántartás, de olyan is előfordult, hogy a cégek nem is törődtek azzal, hogy egyáltalán vezessék a nyilvántartást. Nem meglepő módon ebben a kategóriában is az építőiparnál volt a legtöbb probléma.
 
A munkaidővel viszont a kereskedelemben és a vendéglátóiparban dolgozó cégek csalnak a leginkább, de kiemelkedő volt a feldolgozóipar negatív statisztikája is. Ilyen szabálytalanság lehet a munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése, a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése is. Ugyanakkor a hatóság szerint a munkaidővel kapcsolatos adatok - egy-egy munkanapra vonatkozó - hiányos nyilvántartása mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, „szándékosság nem feltételezhető” a munkáltatók részéről.
 
  Előfordult ugyanakkor olyan eset, amikor a munkaidő-nyilvántartás nem volt a munkavégzés helyén. Ez a hatóság szerint szándékos csalás a legtöbb esetben, mivel bár az utólag megküldött iratanyag alapján jellemzően nem állapítható meg jogsértés, mégis erős a gyanú, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják.
Úgyszintén sokan csalnak a munkabérrel: a vendéglátóiparban például sokan nem igen fizetik ki a
pótlékokat - rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék - a dolgozóknak.

Egy tipikus jogsértés:
 
  Közérdekű bejelentésre indult munkaügyi ellenőrzés egy tatabányai áruházban működő kínai üzletben. A bejelentő tíz hatóságot tájékoztatott arról, hogy a munkáltató jogellenesen foglalkoztatja a munkavállalóit. Az üzlet minden pontja kamerával volt felszerelve, hangfelvétel is készíthető irányítottan a dolgozók elmondása alapján. A 3 szinten működő üzletben összesen 7 munkavállaló dolgozott. A munkavállalók foglalkoztatásukkal kapcsolatosan a bejelentést alátámasztva féltek nyilatkozni. Volt, aki a jegyzőkönyvet nem merte aláírni, elmondta, ha nyilatkozik, holnaptól kirúgják az ellenőrzés miatt. Azok a munkavállalók, akik nem a kamerával megfigyelt területen nyilatkoztak, alátámasztották a bejelentésben foglaltakat, de azt is elmondták, hogy holnaptól nem lesz emiatt munkahelyük. Az ügyvezető igazgató a meghallgatás közben érkezett meg. Telefonon kért tolmácsot, a tolmács a bejelentésről tájékoztatta, azonban az ügyvezető mindent tagadott. Tagadta a május 1-jei ünnepnapi munkavégzést, azt is, hogy a munkavállalók hétfőtől szombatig tartó munkahétben reggel 08,00 órától délután 18,00 óráig dolgoztak, szabadnap nélkül. A bejelentést „aljas rágalomnak, idegengyűlöletnek” tartotta.

És aki inkább már nem kockáztatott

  Egy Győr-Moson-Sopron megyei fesztivál területén egy Kft. munkáltatót érintően lefolytatott helyszíni munkaügyi ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a munkáltató - eladó munkakörben - 2 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződéssel és bejelentéssel foglalkoztatott a fesztivál ideje alatt. A hatósági ellenőrzés feketefoglalkoztatással kapcsolatos visszatartó erejét a hatóság szerint jól szemlélteti, hogy a munkaügyi hatóság a munkáltatót korábban munkaügyi bírság megfizetésére kötelezte. A javuló jogkövető magatartásban szerepe van annak is, hogy a munkáltató képviselőjének elmondása szerint a tavalyi év tapasztalatából kiindulva számoltak azzal, hogy a fesztiválokat kiemelten ellenőrzi a munkaügyi hatóság és a területileg illetékes adóigazgatóság is, ezért nem „kockáztatnak”.