Férfi 40: az egyenlő bánásmód elve alapján járna a nyugdíj

A férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód alkotmányos alapelvének érvényesülését nem írhatják felül költségvetési szempontok - jelentette ki Lehoczkyné Kolonnai Csilla egyetemi tanár csütörtökön Budapesten a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről és a Munka törvénykönyvéről tartott, „Férfi 40” női szemmel elnevezésű konferencián.

    A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) női tagozata által rendezett eseményen a szakértő hozzátette: egyenlőségi kérdésről van szó elsősorban, ami abból is látszik, hogy  a Férfi 40 kapcsán beadott népszavazási kérdésben nem szerepel évszám. Nem a pénzről, hanem az egyenlő feltételek biztosításáról van szó – fogalmazott Lehoczkyné Kolonnai Csilla.   

      A jogász szakértő elmondta: 2010-ben bevezetett, a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő szabályozás egyértelműen diszkriminatív, nemcsak a férfiak, hanem a nők számára is. Ennek a szabálynak a magyar jogrendben nincs helye, mivel semmilyen objektív alapja nincs a megkülönböztetésnek – szögezte le. Azon kívül, hogy a nők munkaerő-piaci jelenlétének lebecsülését tartalmazza, hozzájárul a női időskori szegénység és gazdasági függőség megörökítéséhez, mivel növeli a férfi és női nyugdíjak közötti különbséget – mondta Lehoczkyné Kolonnai Csilla.

    A szakértő vélekedése szerint kizárt, hogy azonnal 150 ezren mennének nyugdíjba, ha a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosító szabályozás a férfiakra is érvényes lenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a női 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével 2011-2012 során összesen 100 ezren éltek– ismertette.

    A korkedvezményes nyugdíjazásról szólva az egyetemi tanár hangsúlyozta: a társadalmi igazságosság jegyében azt, akinek aránytalanul súlyosak a munkahelyi terhei, előnyben kell részesíteni.  
   Kordás László, a MaSzSz elnöke elmondta: a népszavazási kezdeményezés kapcsán előjöttek a nyugdíjrendszer alapvető problémái, amelyekről eddig nem esett szó. Ennek része az egyenlő bánásmód kérdése - jelentette ki. A szakszervezeti vezető elmondta: augusztus végére tárgyalást kezdeményezett a munkáltatók képviselőivel egy közös álláspont kialakítására egy igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerről. Ezt követően szeptemberben a kormány képviselőivel is folytatnák a megbeszéléseket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében - tette hozzá.  

   Megtörni látszik a jég, a munkaadók is elismerték, hogy cselekedni kell – fogalmazott Kordás László, utalva arra a sajtóban csütörtökön megjelent hírre, hogy a munkaadók készek a párbeszédre a nyugdíjrendszer átalakításáról. A szakszervezet mindenképpen a tárgyalás és a megállapodás mellett van, mivel szakértők egybehangzó véleménye szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer nem fenntartható – mondta Kordás László.   

  A szakszervezeti vezető szerint a korhatár előtti – korkedvezményes és korengedményes – nyugdíjak 2014. december 31-i megszűnésének „egyedüli vesztesei a munkavállalók”.   

  A népszavazást magánemberként kezdeményező Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője elmondta: országszerte zajlik az aláírásgyűjtés. A tisztségviselő elmondása szerint eddig nem találkozott még olyan megszólított állampolgárral, aki ne támogatta volna a kezdeményezést, több tízezer aláírást összegyűjtöttek már. Hangsúlyozta: bízik abban, hogy november 2-ig a szükséges 200 ezernél sokkal több aláírás gyűlik majd össze.   

  A népszavazási kezdeményezés elindításához az utolsó lökést az adta a szakszervezeti tisztségviselő szerint, hogy a kormány – ígérete ellenére – nem tűzte napirendre a korhatár előtti nyugdíjakat kiváltó rendszer kérdését a tavaszi ülésszakon. Az emberek többsége meg sem éri azt, hogy igénybe vegye a befizetett járulékot, mivel a férfiak átlagéletkora 70,2 a nőké 78,4 év – ismertette a tisztségviselő a KSH adataira hivatkozva.

    Bodnár József elmondta: egy 55 év fölötti munkavállalónak, aki egészségügyi szempontból „kipontozódik” a munkahelyéről, esélye sincs arra, hogy munkát kapjon. Ezzel az az utolsó 5-8 év, ami nagyon szükséges a nyugdíjának megállapításához, elmarad, nem lesz befizetése erre az időszakra. Ezért is fontos lenne biztosítani a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba menetel lehetőségét a  férfiaknak is – jegyezte meg. Herczegh Mária, a MaSzSz női tagozatának elnöke elmondta: nem volt kétséges, hogy támogatni kell a női tagozatnak is a népszavazási kezdeményezést. Elfogadhatatlan minden különbségtétel, az alaptörvény is kimondja, hogy férfi és nő egyenlő, így a nyugdíjba vonulás feltételeinek is egyenlőnek kell lenni – jelentette ki.