Új munkahelyek, magasabb bérek kellenek
Bő 100 év múlva érhetjük el az euróövezet átlagos életszínvonalát
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. augusztus 09. vasárnap, 07:33
Közzétéve: 2015. augusztus 09. vasárnap, 07:33
Ehhez „csak” az kell, hogy gazdaságilag, vagyis egy főre jutó GDP-ben beérjük őket. Jelentős számú új munkahelyek, magasabb bérek is kellenek. A multikat meg itt kéne tartani, nem kiüldözni, mert a magyar vállalkozók „gyarapodása” kevés less – írja az fn.hir24.hu.
Az életszínvonal és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van. Minél nagyobb az utóbbi, annál magasabb lesz az előbbi. Ezért a fő kérdés, gazdaságilag mikorra érjük el a fejlett országok szintjét - állapítja meg a GKI elemzése.
Ez kellene ahhoz, hogy utolérjük őket
A konvergencia (felzárkózás) elmélet szerint az eltérő gazdaságok egy főre jutó jövedelmét az eltérő tőke- és munkaarány határozza meg, ugyanakkor egy kezdeteiben alacsonyabb tőke és munka arány magasabb növekedési potenciált teremt. A tényezők mobilitása mellett a munka a fejlett, míg a tőke azzal ellentétesen a fejlődő országba vándorol, mely így a jövedelmi különbségek kiegyenlítődése felé tereli az országokat (jelen viszonyok között Magyarországon a munka mellett a tőke is kiáramlik).
Ugyanakkor a növekedést a magasan képzett munkaerő, a magas szintű technológia is képes gerjeszteni. A távol-keleti országok az oktatás révén voltak képesek éllovassá válni a világgazdaság motorját jelentő információs és telekommunikációs szektor fejlődésében.
A magyar gazdaság az euróövezet átlagához csaknem 20 százalékpontnyit közeledett az elmúlt 20 évben és várhatóan további egy százalékponttal zárkózunk fel 2016-ig. A hasonló bázisról induló Szlovákia ennél jóval dinamikusabb volt, hiszen 30 százalékpontos, míg Lengyelország 26 százalékpontos növekedést tudott felmutatni. Csehország volt a régióban a leglassabb ezen a területen, ugyanakkor jóval magasabb bázisról indult, így még mindig a „legfejlettebb” államnak számít a régióban.
A belátható idejű tényleges reálkonvergenciához (azaz az euróövezeti átlag egy főre jutó GDP értékének közelítéséhez) a magyar gazdaságnak az euróövezet átlagos növekedését jóval meghaladó növekedést kellene produkálnia. Ennek oka, hogy az EU fejlettebb államaiban az egy főre jutó GDP magasabb értéke miatt egy alacsonyabb növekedési ütem is magasabb növekményt jelent.
Ezért ha az eurózónában 1 százalékos a GDP növekedési üteme, akkor legalább 1,6 százalékos növekedést kell elérni Magyarországon, 1,3 százalékos növekedést Csehországban, 1,6 százalékot Lengyelországban és 1,4 százalékot Szlovákiában ahhoz, hogy az elmaradás ne növekedjen.
2120-re talán
Ezt a jövőben nehezíti azonban az, hogy az euróövezet GDP-növekedése gyorsul, míg a magyar gazdaságé lassul – jegyzi meg a GKI. Az elmúlt húsz év növekedési átlagait előrevetítve a jövőben becslésük szerint Szlovákia 2030-ra, Lengyelország 2035-re, Csehország 2040-re, míg Magyarország 2075-re érné el az euróövezet akkori egy főre jutó GDP-átlagát (akkor sem a legfejlettebbekét!). Ugyanakkor, ha az elmúlt tíz év növekedési átlagát tekintjük, akkor Szlovákia 2025-re, Csehország és Lengyelország 2030-ra érné el az euróövezet egy főre jutó GDP-átlagát, szemben Magyarországgal, amely 2120-ra érné el ezt – valószínűsítik.
Ahhoz, hogy ennél hamarabb elérjük a fejlettebb országok átlagát számos lépés szükséges, így: az élőmunka költségének folyamatos csökkentése helyett a dolgozók „minőségének” javítására (oktatás) volna szükség, illetve jelentős külföldi tőkebeáramlásra (FDI), ahelyett, hogy ki akarnánk üldözni őket. Jelentős számú új munkahelyet, magasabb béreket és így magasabb egy főre jutó GDP-t csak így lehet elérni, ehhez a helyzetbe hozott magyar vállalkozók „gyarapodása” sajnos nem elegendő – figyelmeztetnek.
Már csak azért sem, mert a növekedés hordozói a nagy multinacionális vállalatok és azok beszállítói, akik pedig nem országokban, hanem nagyobb régiókban gondolkodnak. Így a többi régiós országhoz képest is jobb befektetési terepként kell megmutatkoznunk. Ehhez az egyedi „adományok”, támogatások csak ritkán elegendőek – állapítják meg végül.
Forrás: fn.hir24.hu