Hibázott a törvénygyár, elbocsátások jöhetnek

Ellátási gondok mellett elbocsátásokhoz is vezethet az az új jogszabály, amely szerint társadalombiztosítási (tb) támogatással csak olyan gyógyászati segédeszköz (gyse) forgalmazható, melyet a forgalmazó az eszköz forgalomba hozójától szerzett be. A törvény kizárja a láncból a nagykereskedőket, akik ezért már nem szerződnek a hazai gyse gyártó kkv-kal. Mivel a gyártók logisztikai háttér nélkül nem tudják teríteni az árut, kénytelenek lesznek leépíteni felesleges kapacitásaikat.

  Az egészségügyi salátatörvény részeként június 9-én elfogadott rendelkezés kizárja a gyógyászati segédeszköz ellátási láncból azokat a viszonteladókat (nagykereskedőket), amelyek a forgalomba hozóktól vásárolják, és a forgalmazóknak adják tovább a segédeszközöket. Ilyenek különösen a gyógyszertárak részére elsősorban kötszereket és inkontinencia termékeket szállító gyógyszer-nagykereskedelmi cégek, de a magyar piacon van néhány kifejezetten gyógyászati segédeszköz nagykereskedelemre szakosodott vállalkozás is, amelyek elsősorban a vidéki, kisebb forgalmazókat látják el eszközökkel.
 
  Mint arról lapunk már beszámolt, a nagykereskedők kizárásánál a jogszabályalkotó nem vette figyelembe, hogy bár a gyógyszertárak elméletben nem csak gyógyszer-nagykereskedőtől, hanem közvetlenül az importőrtől is vásárolhatnak, logisztikai infrastruktúra hiányában, a járulékos plusz költségek miatt túllépnének a tb támogatott áron, vagyis jellemzően mégis csak a nagykereken keresztül szerzik be a gyógyászati segédeszközöket. A vidéki kis gyse boltok nem is tudnak szerződni közvetlenül a forgalomba hozóval, és amúgy sem rendelkeznek raktározási, logisztikai, szállítási kapacitásokkal, mellesleg egyre kevesebb is van belőlük.
 
A magyar kkv-k járnak rosszul
 
  A patikák és a kisboltok mellett a gyógyászati segédeszközöket gyártó magyar kkv-k is pórul jártak az új jogszabállyal. A nagykereskedők ugyanis emiatt már nem kötnek szerződést a gyártókkal a lekötött kontingensre, hiszen az új szabályozás következtében ők kimaradnak majd a folyamatból. A kis magyar gyártó cégeknek nincs logisztikai bázisa, azért szerződnek a nagykereskedővel, aki megfelelő infrastruktúra birtokában naponta kétszer is szállít a gyógyszertárakba, kis vidéki gyse boltokba. Egy kisebb forgalmazó, vagy gyártó akkor sem képes ezt produkálni, ha autója, vagy  saját üzlete is van, mert  hiányzik az a profi logisztikai rendszer, aminek a kiépítése milliárdokba kerül - válaszolta lapunk kérdésére Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
 
  Lekötés híján a tőkeszegény hazai kkv-k nem fognak felesleges kapacitásokat finanszírozni, ezét a támogatott termékekkel foglalkozó állományt gyorsan leépíthetik - véli Rásky.
 
Nincs idő az őszi módosításra várni
 
  A szövetség jelezte az egészségügyi államtitkárságnak, milyen veszélyekkel jár a nagykereskedők kihagyása az ellátási láncból, ami vélhetően technikai hibaként csúszott a jogalkotásba. Információik szerint a jogszabályt várhatóan felül is vizsgálják az őszi szezonban, csakhogy a gyártók nem érnek rá addig várni - mondja a főtitkár. Ha szeptemberben megkötik a szerződést, épp négy hónap múlva szállíthatnák a termékeket a nagykernek, amikortól már hatályba lép az új törvény,  miszerint nagykereskedőtől nem szerezhet be a gyógyszertár, illetve a gyse bolt. Ezért érthető, hogy a nagykereskedők ódzkodnak a megrendeléstől, csakhogy így feleslegessé válnak az adott gyártókapacitások.
 
  A helyzet maga a 22-es csapdája - fogalmaz Rásky.  Világos, hogy a rendelkezés módosításra szorul, de parlamenti szünet alatt ez nem lehetséges, mire viszont ősszel lefut a változtatás, már késő lesz a vállalkozásoknak. Egy majdani, esetleges törvénymódosítás reményében nem vállalnak ilyen rizikót a nagykereskedő cégek. Egyedüli megoldás az lehet, véli a főtitkár, ha az államigazgatásban valamilyen módon deklarálnák, hogy a nagykereskedők továbbra is részei lesznek az ellátásnak, egy elfogadott, s ezzel egyelőre egyértelműen ellentétesen rendelkező törvény dacára.