Így változott a pedagógusok besorolása

 2014. március 26-án módosult a pedagógusok előmenetelére és foglalkoztatására vonatkozó végrehajtási rendelet. A módosítások legnagyobb része a pedagógusok besorolását, minősítését érinti, ideértve a Pedagógus I. fokozatba való előrelépéshez teendő minősítő vizsgára, illetőleg a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítő eljárásra való jelentkezés feltételeit, a vizsga lebonyolítását, illetve a gyakornoki idő szabályait – írja a munkajog.hu.
 
  A pedagógusokat az új, közalkalmazottakra és munkavállalókra egységesen vonatkozó besorolási rendszer életbe léptetésével, 2013. szeptember 1-jével két kategória valamelyikébe sorolták. Az ekkortól első ízben jogviszonyt létesítőket, illetve a két év szakmai gyakorlattal még nem rendelkezőket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 64. § (4) bekezdésében meghatározott gyakornoki fokozatba; a többieket pedig Pedagógus I. fokozatba [Nkt. 97. § (20) bekezdés]. A továbblépéshez az Ép.r. több utat biztosít.
 
   A gyakornokok esetében a két év gyakorlati idő letelte után, attól függően, jogviszonyukat 2013. szeptember 1. előtt vagy után létesítették, az új szabályok szerinti minősítő vizsga letételére, vagy a régi, Kjt. szerinti gyakornoki minősítéssel történő megmérettetésre kerül sor. Ez utóbbi lehetőség csak azok számára áll nyitva, akik jogviszonyukat 2013. szeptember 1. előtt létesítették; esetükben változást jelent, hogy az Ép.r. 36. § (9) bekezdése választási lehetőséget biztosít számukra. Döntésük szerint az új szabályokban meghatározott minősítő vizsga letételével is eleget tehetnek az előrelépés feltételeinek.
 
   A Pedagógus I. fokozatba soroltak az Ép.r. 3. § (1) bekezdése alapján hat év szakmai gyakorlat megszerzését követően jelentkezésük alapján, kilenc év megszerzésekor pedig kötelezően vesznek részt a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítő eljárásban.  Ha 2013. szeptember 1-jén már legalább nyolc évvel rendelkeztek, akkor a kötelező minősítés számukra elvileg már aktuálissá válik, vagy vált; ehhez kapcsolódóan írja elő az Ép.r. 36. § (2) bekezdése, hogy az ilyen pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárásban való részvételét. Akik pedig 2013. szeptember 1-jén már legalább 14 év gyakorlati idővel rendelkeztek, 2014. április 30-ig akár a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes átsorolásukat is kezdeményezhetik, mégpedig 2015. január 1-i hatállyal. Ezáltal 2018. december 31-ig nyernek haladékot a minősítési eljárásban való részvételre [Ép.r. 36. § (3)-(4) bekezdés].
 
   A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez elvileg csak a Pedagógus II. fokozatba történt besorolást követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor, de az új rendszerre való átállás érdekében, ettől eltérően, az Ép.r. 36. § (5)-(8) bekezdése a 2013. szeptember 14-én legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezők számára is elérhetővé teszi ezt a fokozatot. Ennek feltételei közé tartozik a pedagógus szakvizsgával rendelkezés, a miniszter által közzétett pályázati eljáráson való megfelelés, a szaktanácsadói továbbképzés elvégzése, az országos szakértői illetve a szaktanácsadói névjegyzékre való felvétel elnyerése, és annak vállalása, hogy a pedagógus külön díjazás nélkül részt vesz majd a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában. (Ide kapcsolódik az Ép.r. 35. § (4) bekezdésének kiegészítése is, amely a pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozatokat, címeket, szakvizsgákat sorolja fel. A kiegészítés értelmében ilyenként el kell fogadni a tanácsadó szakpszichológusi szakvizsgát is.) Megjegyzendő továbbá, hogy az Ép.r. módosítása átmenetileg azt is lehetővé teszi, hogy a „csak” Pedagógus I. vagy II. fokozatba sorolt, ám legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező, illetőleg a szakértői névjegyzéken szereplő pedagógusok – Mesterpedagógus fokozatba való előresorolás nélkül is – végezzenek olyan szakértői, szaktanácsadói, ellenőrzési feladatokat, amelyeket később csak a legalább Mesterpedagógus besorolással rendelkezők láthatnak majd el.
 
 A szakmai gyakorlat
 
   Az Nkt. 64.§ (4) bekezdése szerint a pedagógus előmenetel tényezői közé tartozik – az iskolai végzettségen, az állam által elismert szakképesítésen, doktori címen, tudományos fokozaton, akadémiai tagságon, publikációs tevékenységen kívül – a szakmai gyakorlat, valamint a minősítésen való megfelelés.
 
   A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat szabályait az Ép.r. 13-14. §-ai határozzák meg. A figyelembe vehető szakmai tevékenységek – pedagógus, pedagógiai szakértő, óraadó tanár, pedagógus-képzésben felsőoktatási oktató, stb. – körét a módosítás egy speciális pedagógus-réteg, a gyermekvédelmi és a gyámügyi igazgatási intézményekben foglalkoztatottak vonatkozásában egészítette ki. Az ő esetükben a magasabb fokozatba való előrelépéshez figyelembe kell venni, a  család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben vagy vezető beosztásban, vagy a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, illetőleg – a miniszter igazolása alapján – közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységek időtartamát is [Ép.r. 15. § (2) bekezdés].
 
   Pontosítás található az  Ép.r. 13. § (2) bekezdésében: a munkaviszony jellegű jogviszonyban, pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be az az idő, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása (munkaideje, tevékenységének gyakorlási ideje) nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának 25 százalékát. Korábban általában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre utalt a rendelkezés, de ez – az  Nkt.62. § (6) bekezdése szerint – a teljes munkaidő 55-65 százaléka is lehet, azaz heti 22-26 óra között mozoghat. Az egyértelművé tett szabály szerint tehát heti legalább öt és fél óra pedagógusi tevékenység szükséges ahhoz, hogy a jogviszony ideje beszámítható legyen.
 
   A nem pályakezdőként elhelyezkedő pedagógusok esetében a gyakornoki szakasz alól akkor enged mentesítést az Ép. r. 14. § (3) bekezdése, ha ugyan nincs két év gyakorlati idejük, de legalább hat év – részben vagy egészben gyakorlati időnek nem számító munkakörben eltöltött – foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkeznek. Ennek szabályait csupán pontosabban fogalmazta meg, de lényegében nem változtatta meg a módosítás.
 
  Az Ép.r. 36. § (2) bekezdésének új szabálya kimondja, hogy a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok saját kezdeményezésükre induló minősítési eljárásában a szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.
 
A minősítés
 
  A Pedagógus I. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítő vizsgára vonatkozó 2. §, valamint a további fokozatokhoz előírt minősítési eljárás 4. §-ba foglalt szabályain csak apró, a kifejezések pontosítását szolgáló módosítások átvezetésére került sor (pl. szakóra helyett tanóra, az „összegző értékelés” kifejezés használata).
 
   Emellett a minősítő bizottság összegételével kapcsolatos eljárásjogi rendelkezések cizellálása történt meg, így a rendelet például meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelni a bizottsági tagnak, ha a szakképző iskolában tanító tanár minősítése esetén vele azonos végzettségű-szakképzettségű bizottsági tag nem jelölhető [Ép.r. 7. § (6) bekezdés]; illetve felhatalmazást ad a miniszternek, hogy évente közzétegye a minősítő vizsgák és minősítési eljárások szervezésének központi szabályait is [Ép.r. 10. § (1) bekezdés]. Az Ép.r.  11. § (1) bekezdésének – mely a minősítő bizottságnak a kormányhivatal általi  összeállítását szabályozza – legsokatmondóbb változása, hogy a „felkéri” igét „kijelöli” igére változtatja: amint a Mesterpedagógus fokozatba való besorolás kapcsán fentebb jeleztük, a besorolás feltétele, hogy a pedagógus vállalja az ilyen jellegű feladatok ellátását. Egyébként az Ép.r. 37. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kormányhivatal vizsgaszervezéssel, a minősítő eljárás megszervezésével kapcsolatos feladatait – köztük az előbb említetteket is – 2014-ben átmenetileg az Oktatási Hivatal látja el.
 
  A megismételt és a saját kezdeményezésre lefolytatott minősítések nem ingyenesek. Az Ép.r. 12. § (3) bekezdése a díj megfizetésére 15 napos határidőt ad, melynek eredménytelen eltelte esetére kimondja, hogy a jelentkezés érvénytelen, a pedagógust törölni kell a minősítési tervből. Ez a szabály csak 2014. április 25-én lép hatályba.
 
   Végül a minősítést érinti az uniós forrásból támogatott, 2013 októbere és 2014 júliusa között tartott próbaminősítő vizsgák szabályainak módosítása is. Az Ép. r. 37. § (1) bekezdése szerint, aki ilyen vizsgán, minősítési eljáráson sikeresen vett részt, erről az Oktatási Hivatal által kiadott tanúsítványt kap, mely tanúsítvány alapján őt az abban szereplő fokozatba kell előresorolni, mégpedig a következő év január 1-jétől. A módosítás gyakornokok esetén ezt pontosítja: ők csak a két év gyakornoki idő megszerzésének évét követő év január 1-jétől kerülhetnek át a Pedagógus I. fokozatba, a próbaminősítő vizsga sikeres letétele tehát nem mentesít a gyakornoki idő megszerzésének kötelezettségétől.
 
Egyéb módosítások
 
   Az Ép. r. 32. § (5)-(6) bekezdése egyfelől a gyógypedagógiai pótlék alapját határozza meg: ez megegyezik a besorolásnál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalappal. Másfelől a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak nem teszi lehetővé felzárkóztatási pótlék fizetését, ők csak nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra lehetnek jogosultak – ha a feltételeknek megfelelnek, akkor viszont kötelezően biztosítani kell számukra e pótlékot, az nem tartozik munkáltatói mérlegelési jogkörbe.
 
   Fontos pontosítást tartalmaz az Ép.r. módosított 1. § (2) bekezdése is. Ennek alapján a munkaviszonyban álló pedagógusokra is alkalmazni kell a nevelő- és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra, a szabadságnak a tanév rendjéhez igazodó kiadására, az ügyelet és készenlét elrendelésére és díjazására, valamint a gyógypedagógiai, illetve a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultságra vonatkozó szabályokat [Ép.r. 30. §, 32. § (5)-(6) bekezdés, 33. §].
 
   Az Ép. r. 17. § (1) bekezdés 22. pontja a pedagógus kötött munkaidejének a neveléssel-oktatással le nem kötött részébe tartozó feladatként tünteti fel a gyakornoknak a minősítő vizsgára való felkészülési idejét is; az intézményvezető tehát nem írhat elő a kötött munkaidőbe tartozó annyi feladatot a gyakornok számára, hogy a felkészülést csak a szabad felhasználású munkaidőrészben, vagy a munkaidőn túl legyenek képesek teljesíteni.
 
Forrás: munkajog.hu