Startlaphoz Csatlakozz!

Már 100 éve ismert

Munkaerő-kölcsönzés: régi módszer új köntösben

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. máj. 12. hétfő, 11:57

Ez a szó, hogy munkaerő-kölcsönzés, ismeretlen fogalom volt évtizedekig Magyarországon, hiszen a rendszerváltást megelőző időkben a törzsgárda tagság és jelvény, no meg annak különféle fokozatai, komoly kitüntetések voltak, a munkavállaló számára tekintélyt, megbecsülést adtak. Akkor éppen az volt a cél, hogy minden üzem kialakítson magának egy állandó gárdát, olyan embereket, akik ismerik egymást, egymásra mindig számíthatnak, és számíthat rájuk a gyár is. No meg, bűncselekmény volt a munkakerülés. Ez a kettő eszmei szempontból kiegészítette egymást – olvasható a munkajog.hu oldalán.
 
Már 100 éve ismert módszer
 
   Nos, egy ilyen személetű munkaerőpiaci gazdálkodásba tényleg kevéssé fért volna bele a munkaerő-kölcsönzés fogalma, amely egyébként nem volt ismeretlen Magyarországon a húszas-harmincas években, hiszen a titkárnő bank, ahonnan rendelni lehetett gépírónőt, a mezőgazdasági idénymunkások vagy a cselédszerzők bizonyos fokig munkaerőt kölcsönöztek, csak akkor ezt még nem így hívták. De a kapitalizmus egyik nélkülözhetetlen jelensége, a munkanélküliség volt, (és ma is az) amely alapfeltétele annak, hogy működjön a munkaerő-kölcsönzés.
 
   Az elmúlt 15-20 évben a munkaerő-kölcsönzés és egyéb atipikus foglalkoztatási formák elterjedése meghatározó szerepet játszott az unió és Magyarország munkaerő-piaci rugalmasságának növelésében. A rugalmasság persze relatív dolog.
 
A röghözkötöttség hátrányai
 
   A magyar munkavállaló ugyanis nem mobil, hanem (itthon) röghözkötött. Ha úgy tetszik, nem rugalmas. A rugalmasság ugyanis lefordítva annyit jelent, hogy bárkit, bármikor át lehet(ne) irányítani az ország másik szegletében található vállalkozáshoz, ahol hozzájut megfelelő lakáshoz, képes annak bérleti díját kifizetni, a feleségének állást, a gyerekének iskolát, az anyjának megfelelő idősotthont találni. No meg: nem okoz számára gondot, hogy ha mégsem talál, mert képes kifizetni az ide-oda utazgatás magas benzinköltségét. Ebből rögvest kiderül, miért nehéz ezt nálunk megvalósítani. A magyarok ugyanis ezer szállal kötődnek az otthonukhoz, (amelynek nyögik a devizahitel részleteit) nem úgy, mint a nyugat-európai, de főleg amerikai munkavállalók, akik többsége csak béreli a lakását és gond nélkül ingázik, államról, államra.
 
   De mintha némi változás látszana: az egyik HR cég felméréséből kiderül, hogy a fiatalok, s főként a pályakezdők az iskolapadból kilépve szinte kivétel nélkül a fővárosra koncentrálnak, ugyanakkor az idősebb korosztályt képviselők előszeretettel gondolkodnak a vidékben is. A keleti régió lakosai könnyebben mondanak igent egy vonzó veszprémi vagy győri állásajánlatra, de összességében még mindig kevesen szánják el magukat a költözésre.
 
   Más a helyzet persze, ha külföldről van szó. Ilyenkor a háromszoros-ötszörös munkabér reményében nekivágnak sok ezer kilométerre az ismeretlennek, és utána már csak kevesen költöznek haza. Magyarországon belül az alacsonyabb kompetenciát igénylő munkakörökben - országrésztől függően hozzávetőlegesen 20.000 forintnyi bérkülönbség van. Ekkora összegért nehezen változtatnak az életkörülményeiken az emberek, inkább megvárják, hátha lesz a térségükben munkalehetőség.
 
Atipikus, de fejlődik
 
   A Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének tagjai – ahogyan honlapjukon fogalmaznak - évtizedes hazai foglalkoztatási tapasztalataikat kihasználva szeretnék a rugalmas munkavégzési formák előnyeit megismertetni, mind a piaci szféra szereplőivel, mind a munkavállalókkal, ezzel elősegíteni a munkahelyteremtést és a munkahelyek stabil megőrzését. (A rugalmasság azonban ebben a formában is elsősorban a munkáltatók részére jelent pozitívumot, ezt se feledjük el.)
 
   Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés a rendszerváltáskor vált ismertté. Az elmúlt 15-20 évben az atipikus foglalkoztatási formáknak (kölcsönzés, távmunka, részmunkaidő, határozott idejű foglalkoztatás, diákmunka) a megjelenése tekinthető a foglalkoztatás legdinamikusabban fejlődő területének, ami meghatározó szerepet játszott Magyarország munkaerő-piaci rugalmasságának növelésében is - állítják a szervezet tagvállalatai.
 
Vezetnek a kékgallérosok
 
   A munkaerő-kölcsönzés viszonylag szűk körű hazánkban. Ez a foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben, betanított és szakmunkák területén, arányuk az összes kölcsönzött dolgozók csoportjában majdnem 70 százalék. A fennmaradó több mint 30 százalékban fehérgalléros munkakörökben dolgoznak.
 
  Legnagyobb létszámban a service és call centerek foglalkoztatnak kölcsönzött munkavállalókat, de felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, kereskedelem és logisztika területén.
 
   (Utóbbiakban talán azért is kisebb ez az arány, mert ilyenkor a munkavállalónak már igényei vannak, nem mellékesen családja, ezért alkalmazása költségtöbblettel jár.)
 
  A munkaerő-kölcsönzést 2001 óta szabályozza a Munka Törvénykönyve (1992/XXII. törvény) amely azóta több ízben módosult, majd felváltotta a 2012. évi I. törvény, az új Munka Törvénykönyve.
 
Életszerű mozgástér
 
  Ottó Csaba, a Man at Work munkaerő-kölcsönző cég ügyvezetője szerint az Mt. munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szakaszai tovább biztosítják a munkaerő-kölcsönzés, mint legjelentősebb atipikus foglalkoztatási forma rugalmasságát. Az ideiglenesség fogalmát a határozott idejű munkaszerződések maximális 5 éves korlátjához köti, a már hatályban levő munkaszerződések esetén 2011. decembertől számítottan. Ez életszerű mozgásteret ad ennek a foglalkoztatási formának. A gazdasági versenyképesség megőrzése szempontjából a rugalmas foglalkoztatás elengedhetetlen követelmény, ezért ezen EU irányelv „beültetése” a magyar jogszabályokba, mindenképpen előny.
 
   Az ekvivalencia elvét már korábban is szabályozta a korábbi Munka Törvénykönyve. 2012. július 1-jétől pedig minden munkavállaló számára biztosítani kell  a kölcsönvevőnél munkaviszonyban állókra irányadó munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ettől eltérni 183 napig lehet, amennyiben a határozatlan a munkaszerződés, és a munkavállaló két kikölcsönzés között is díjazásban részesül, vagy munkaerőpiactól tartósan távollevő munkavállalót alkalmaz, illetve önkormányzati tulajdonban levő, esetleg közhasznú társaság a kölcsönvevő.
 
   Rendes felmondás esetén a kölcsönzésben a felmondási idő 15 napra módosult, amely időszak alatt a munkavállaló munkavégzésre nem kötelezhető. Ez a munkáltatónak (mind kölcsönvevői, mind kölcsönbeadói oldalon) a rugalmasságot biztosítja. Az, hogy nem ledolgoztatható, a munkavállalónak biztosít lehetőséget az újbóli álláskeresésre.
 
   A munkavállalói károkozás esetén a felelősség kérdését is másképp rendezi az új Munka Törvénykönyv. Az alkalmazott károkozása esetén munkáltatónak a kölcsönvevőt kell tekinteni.  A hatályos jogszabály nem tiltja a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítását, ami segít a vállalatoknak a termelés változását pontosan lekövetni.
 
Ahány ágazat, annyiféle igény
 
   Egyébként nem könnyű mindegyik ipari és szolgáltató ágazat érdekét még a munkaerő kölcsönzésben sem összehangolni. Abban többnyire egyetérthetünk, hogy a foglalkoztatás rugalmassága két tényezőn alapszik: egyrészt azon múlik, hogy a törvényben és a hozzá kapcsolódó rendeletekben a munkáltatónak milyen jogai és kötelezettségei vannak.
 
   Másrészt pedig azon, hogy az atipikus foglalkoztatási formák milyen egyéb rugalmas jogosultságokat élveznek, tehát az egyébként munkáltatóbarátnak mondható Munka Törvénykönyve hogyan teszi lehetővé a befektetők számára a még rugalmasabb foglalkoztatást, az erre specializálódott alvállalkozók, illetve szakértő cégek bevonásával.
 
Multik otthon és itthon
 
   A munkaerő-kölcsönzők alapvetően abból élnek, hogy a partnereknél hirtelen történő termelési felfutások esetén igényelt munkaerővel szolgáljanak. Itt tehát mindig át kell gondolni, milyen típusú munkaszerződést kötnek, hogyan javadalmazzák a munkavállalókat, és hogyan, milyen jogszabály által meghatározott formában mondanak fel nekik
 
  A külföldi termelő cégeknél természetes, hogy ideiglenesen alkalmazzanak munkaerőt, minél egyszerűben, minél átláthatóbb szabályok között. Ha nincs ilyenre lehetőség, esetleg át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról – ez az egyik munkaerő kölcsönző cég véleménye. Ugyanakkor azt sem szabad elfelednünk, hogy a nyugati cégek nagyon is kordában vannak tartva a téren otthonukban, ahol a szakszervezetek komolyan védik a kölcsönzött munkaerő érdekeit (is), csak éppen erről külföldön hajlamosak elfeledkezni.
 
Pozitív változások
 
  Ahogyan Dénes Rajmund, a Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség elnöke egy rádióinterjúban megfogalmazta, a több mint 20 éve megalapozott korábbi munkajogi kódexet felváltó új korszerű és gyakorlatias, kidolgozásában a szakemberek figyelembe vették az uniós jogharmonizáció és a modernizálódó foglalkoztatás szempontjait is. Ennek lehet az eredménye például, hogy szinten maradhatott a foglalkoztatás. A megreformált munka törvénykönyve a legtöbb változást a munkavállalók életében hozta (szabadság, távollétidíj-számítás, munkavállalói jogok, kötelezettségek), és ezzel valamennyire egyensúlyba is hozta a munkáltatói és a munkavállalói oldalt, bár maradt még csiszolni való. Az elnök szerint mostanra talán már tiszta is a kép, sikerült értelmezni, átláthatóvá tenni a kezdetben problémás pontokat a munkaadók és a munkavállalók előtt is.
 
Könnyebbség a kórházaknak
 
   Fontos szempont egyes helyeken, hogy az alap-tevékenységhez köthetően is lehessen alkalmazni kölcsönzött dolgozókat, ami a kórházak működésének néhol égetően szükséges nővérhiányon enyhít. Azt pedig már szinte mindegyik piaci szereplő régen kérte, hogy ezentúl a külföldi székhelyű kölcsönző cégeknek is a hazaiakkal azonos piacra lépési feltételeket ír elő a jogszabály, megszüntetve ezzel az itthoni kölcsönzők hátrányos megkülönböztetését.
 
  Többen hivatkoznak arra, hogy az EU idevonatkozó irányelvei speciális esetekben – integrációs céllal – lehetőséget adnak az egyenlő bérezéstől való eltérésre. Legjellemzőbb, amikor a munkaerő-kölcsönző vállalat a dolgozóval határozatlan munkaszerződést köt és a dolgozónak két kikölcsönzés között is díjazást fizet. Márpedig ha a két kikölcsönzés között is bért kap a dolgozó, akkor nem kellene segélyért folyamodnia, miközben a munkabérek adói, járulékai befolynának az államkasszába. A munkaerőpiactól távol lévők foglalkoztatása pedig szintén az állami költségek csökkenését eredményezi.
 
Fontos ágazat lett
 
   A munkaerő-kölcsönzés igen fontos nemzetgazdasági szempontból: az így létrejövő munkahelyek jelentős része nem jönne létre, ha nem létezne - vagy rugalmatlan szabályok közé szorulna - ez a foglalkoztatási forma. A gazdasági válság első hullámát követően 2011-2012-ben a hazai állások többsége ilyen keretek között valósult meg, hiszen a vállalatok nem tudták, vagy nem merték saját állományukat bővíteni.
 
  Az ágazat mára 130 ezer főt foglalkoztat, százmilliárdos adóbevételt hozva az államkasszának. A kedvezőbb szabályozási feltételek következtében a kölcsönzést igénybe vevők részéről a kereslet növekedése, ezzel a munkaerő-kölcsönzés és foglalkoztatás további bővülése várható a jövőben.

Forrás: munkajog.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkaerő-kölcsönzés: régi módszer új köntösben.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector