A KSZSZ elvárásai a 2014-2018. közötti kormányzati ciklusra

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) az 1990. évi megalakulása óta képviseli a Szövetségbe tömörült szakszervezetek köztisztviselőit, kormánytisztviselőit, közalkalmazottait, az ügyészeket, a bírákat és a nemzetbiztonság területén dolgozókat. Fellép a munkahelyek biztonságáért, a munkavállalók munkafeltételeinek javításáért, az életminőség javításáért. Tekintettel van arra a társadalmi elvárásra és felelősségre, ami az általa képviselt munkavállalók iránt megnyilvánul.

    A KSZSZ szükségesnek tartja az átfogó társadalmi-gazdasági reformokat az ország versenyképességének javítása, a fenntartható fejlődés megalapozása érdekében. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az átalakulás áldozatokkal jár, de nem fogadjuk el, hogy az áldozatokat főleg a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, elsősorban a közszféra munkavállalói viseljék el. A reformokat három alapelv betartása mellett tartjuk megvalósíthatónak:

szakszerűség, jogszerűség és humanitás!

    A következő kormányzati ciklusra is érvényesnek tekintjük Széchenyi István gondolatait, mely szerint „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!” A KSZSZ az elkövetkező négy évben aktív és konstruktív szereplője kíván lenni Magyarország modernizálásának.

    A KSZSZ elvárásai a következő választási ciklusra – címszavakban – az alábbiak.

Társadalmi szintű elvárások

• valódi  államreform:  mi az állam feladata, mennyi forrást biztosít hozzá, milyen struktúrán keresztül finanszírozza és mi legyen a társadalom számára fontos „maradék” feladatokkal
• Társadalmi Gazdasági Megállapodás (TGM) megkötése
• szakmai megalapozottságú deregulációs program kidolgozása és megvalósítása
• a közszféra racionális, rendszerszerű átalakítása
• az ország fejlődését szolgáló politikai, szakmai, tudományos, érdekvédelmi és civil szervezetek együttműködése.
• érdemi, társadalmi szintű párbeszéd megvalósítása.

Foglalkoztatáspolitika

• a foglalkoztatási szint EU átlag szintjére emelése
• a fekete foglalkoztatás felszámolása
• az állami feladatok „kiszervezésének” újragondolása
• a foglalkoztatás biztonságának javítása, a munkaügyi normák betartása
• arányos közteherviselés elvének gyakorlati megvalósítása
• az esélyegyenlőség maradéktalan betartása
• az atipikus foglalkoztatás feltételeinek megteremtése
• a munkahelyi képzés megvalósítása minden korosztály számára alapkövetelmény
• a pályaalkalmasság követelményeinek betartása, különösen a vezetői posztokon.

Közszolgálati foglalkoztatás- és keresetpolitika

• a közszolgálat minden alágazatában korszerű életpálya modell kidolgozása és fokozatos bevezetése
• a 2008. óta befagyasztott bérek rendezése, a közszolgálat minden alágazatára bérfelzárkóztatási program kidolgozása és folyamatos bevezetése az EU átlag elérése érdekében
• stabil és kiszámítható foglalkoztatás- és keresetpolitika
• a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők elismerése a különböző bértáblákban, tekintettel a nyugdíjkorhatár emelésére
• a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselők elmaradt bérszínvonalának mielőbbi felzárkóztatása
• a TÉR (Teljesítményértékelési Rendszer), illetve a MÉR (Munkakör alapú Értékelési Rendszer)  szabályozásának korszerűsítése
• a rekreációs szabadság rendszerének újbóli bevezetése
• a vezetők kiválasztásának és folyamatos értékelési módszertanának javítása
• a közszolgálatban állók részére egységes, legalább a versenyszféra átlagával azonos mértékű, köztehermentes cafetéria rendszer bevezetése.

Szociális párbeszéd és szociálpolitika

• társadalmi párbeszéd útján kidolgozott, a nemzetközi normáknak is megfelelő szakszervezeti törvény megalkotása
• a szakszervezetek működéséhez szükséges alapvető feltételek megteremtése országos, ágazati és munkahelyi szinten
• az érdekegyeztetés rendszerének helyreállítása az ILO egyezmények és az Európai Unió direktíváinak figyelembe vételével, a tripartizmus alapelvére építve
• ágazati és munkahelyi szintű kollektív szerződések, szabályzatok, együttműködési megállapodások kidolgozása és folyamatos működtetése
• a KÉF (Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum) és az OKÉT (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) érdemi működésének helyreállítása
• a munkavállalói, munkáltatói, szakmai és civil szervezetek létrehozásának és színvonalas működési feltételeinek megteremtése
• az iskolapadból kikerülő korosztályok társadalmi, munkahelyi beilleszkedésének, szervezett munkavállalóvá válásának elősegítése
• a választott szakszervezeti vezetők munkajogi védelmének biztosítása
• a biztos megélhetést garantáló, fenntartható nyugdíjrendszer
• a nyugdíjasokkal való törődés társadalmi szintre emelése
• egységes, kötelező, átlátható és kiszámítható társadalombiztosítási rendszer
• a kiszámítható önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári rendszer kiterjesztése.

A KSZSZ partner kíván lenni a demokratikus jogállam keretei között a konfliktusok tárgyalás útján való megoldásában és ezt várja el az új parlamenttől és kormánytól.

Budapest, 2014. április 23.

KSZSZ Szövetségi Tanácsa