Startlaphoz Csatlakozz!

A LIGA Szakszervezetek üdvözli az Alkotmánybíróság döntését

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. máj. 28. szerda, 17:22
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdésének „a felmondás közlését megelőzően” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre (várandósság, emberi reprodukciós eljárás) a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta.” Előzetes tájékoztatás tehát már nem szükséges. A LIGA Szakszervezetek üdvözli az Alkotmánybíróság döntését.
 
    Az új Munka törvénykönyve számos területen jelentősen, méltánytalanul szűkítette ugyanis a munkavállalók jogait, s eszközök nélkül, kiszolgáltatott pozícióban hagyta őket a válság által megtépázott munkaerőpiacon. A legsúlyosabb negatív változás éppen a munkaviszony megszüntetésének a területe. Ebből következően a LIGA Szakszervezetek küzd a Munka törvénykönyve rendelkezéseinek átfogó módosításáért a munkavállalók érdekében. Ezen körbe tartozik a várandós nők jogainak a garantálása a munkaerő piacon. A várandóság előzetes bejelentésének a kötelezettsége nem csupán méltánytalan volt, hanem a gyakorlatban alkalmazhatatlan szabálynak is bizonyult.

    Az alapvető jogok biztosa 2012. december 14-én az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (3) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 24. § (2) bekezdése alapján indítványozta a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. § (5) bekezdése vizsgálatát és megsemmisítését. A kifogásolt rendelkezés a felmondás közlését megelőző tájékoztatási kötelezettséget írt elő a várandósságra, illetve az emberi reprodukciós eljárásban való részvételre tekintettel fennálló felmondási tilalomra hivatkozás feltételeként. A biztos elismerte, hogy az állam általában maga jogosult dönteni abban, hogy a gyermeket vállaló nők számára miként biztosít többletvédelmet. Bizonyos kedvezmények tájékoztatáshoz való kötése aggályokat nem is vet fel, ilyen például a munkaidő-kedvezmény kérdése. Amennyiben a munkavállaló élni kíván az adott kedvezményekkel, akkor tehát bejelentési kötelezettség terheli. Más a helyzet azonban a várandós nők felmondási védelmével összefüggésben. A védelem ebben a körben nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, így a terhesség tényének a bejelentése indokolatlan. Ezen túlmenően a bejelentési kötelezettség szenzitív adatokat tartalmaz, mivel az érintett személy egészségügyi, családi állapotára vonatkozik. A biztos álláspontja szerint a helyzet a nő magánéletén kívül az emberi méltóságát is sérti, mivel megalázó. Ezt a megalázó helyzetet tovább fokozza, ha a terhesség megszakad, hiszen erről is hasonlóképpen tájékoztatni kellett a munkáltatót.

    Az Alaptörvény L) cikkének (1)-(2) bekezdései szerint Magyarország védi a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját, illetve támogatja a gyermekvállalást. A II. cikk kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van továbbá az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét pedig a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A VI. cikk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, illetve mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez. A XV. cikk akként rendelkezik, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, valamint, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak. Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Arra is hivatkozik, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Végezetül a XVII. cikk (3) bekezdése alapján minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

    A gyermekvállalást a nemzetközi jog is védelembe veszi. Ezen a területen említeni érdemes az anyaság védelméről szóló 183.sz. ILO Egyezményt, a TANÁCS 92/85/EGK irányelvét, a TANÁCS 76/207/EGK irányelvét, az Európai Unió Bíróságának Brown, illetve McKenna döntéseit, valamint az EU Alapjogi Kartáját.

    Az Alkotmánybíróság a biztos panaszának részben adott helyt az alábbiak szerint:

    A határozat történeti áttekintéssel kezdődik, melyben a felmondási védelem alakulását mutatja be. Kiemeli, hogy az új Mt. a felmondási védelem rendszerén változtat. A korábbi, un. abszolút felmondási tilalmak mellett bevezeti az un. relatív felmondási tilalmakat. Előbbi alapján a védelmi időszakban a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt (abszolút felmondási tilalom), míg utóbbi esetben a munkáltató megszüntetheti ugyan, de a felmondási idő csak meghatározott tartam lejártát követően kezdődik (relatív felmondási tilalom). A szóban forgó védelem az abszolút felmondási tilalmak körébe tartozik. Az AB ezt követően bemutatja, hogy az abszolút felmondási tilalom mely esetekben áll fenn:  a) várandósság, b) szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama [Mt. 65. § (3) bekezdés].  Rámutat arra, hogy az Alaptörvénybe nem került bele a régi Alkotmány azon szabálya, mely a gyermekek és anyák születés előtti, illetve utáni kiemelt védelmét mondta ki. A hatályos szabályozásból azonban hasonló (bár nem azonos) tartalom az Alkotmánybíróság szerint kiolvasható. Az Alaptörvény ugyanis a családot a nemzet mellett kiemelt védelemben részesíti. Ezt egészíti ki a törvényi szabályozás: a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI: törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, illetve az Mt. Utóbbi az általános magatartáskövetelmények között rögzíti a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségét, valamint tájékoztatási kötelezettséget is előír. Azt is kiemeli, hogy a felmondási védelemre nincsen senkinek alanyi joga, az az állam szabad elhatározásából következik. A felmondási védelemmel összefüggésben a kialakult bírói gyakorlatra is támaszkodik. Az új Mt-ben bevezetett előzetes tájékoztatási kötelezettséget ugyanis a bíróságok nem minden esetben követték, illetve nem követelték meg a tájékoztatást abban az esetben sem természetesen, amikor a várandós anya a terhességéről maga sem tudott. Az Alkotmánybíróság tehát észlelte, hogy a terhesség kötelező közlése és a felmondás az új szabályozás alapján szétvált, ami problémákat vetett fel. A tájékoztatásról megállapította, hogy az szükségszerű és az általános magatartáskövetelményekből továbbra is következik. Az Mt. 65.§ (5) bekezdésben megjelölt "felmondás közlését megelőzően" kitétel azonban szükségtelenül korlátozza a gyermeket vállaló munkavállalók magánélethez és emberi méltósághoz való jogát, mely sérti az Alaptörvény VI. cikkének (1) bekezdését, valamint a II. cikkét.

    Végezetül az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotó figyelmét a közszféra hasonlóan aggályos szabályainak áttekintésére. Ez utóbbi felhívás vonatkozásában Dr. Juhász Imre alkotmánybíró párhuzamos indoklásában kifejtette, hogy a munkaviszony és az egyéb foglalkoztatási jogviszonyok eltérő természetűek, illetve kérelem sem érkezett be azokat érintően, így az Alkotmánybíróság eljárása e tekintetben álláspontja szerint minden jogi alapot nélkülöz.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
2014.05.28.

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A LIGA Szakszervezetek üdvözli az Alkotmánybíróság döntését.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector