Érdemi tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Magyar Szakszervezeti Szövetség

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a választásokat megelőzően megfogalmazta és közzé tette a következő kormánnyal szembeni elvárásait. A „Milyen legyen Magyarország következő 4 éve?” című dokumentumban 14 pontban foglaltuk össze a célokat, és követeléseket.

    Magyarország még nehéz helyzetben van, de ennek nem az az oka, hogy a magyar dolgozók sokat keresnének. Mi a továbblépés lehetőségét éppen abban látjuk, ha elismernék munkahelyen tett erőfeszítéseinket. Egyetértünk az Európai Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésével amely szerint:„Európának a bérekre úgy kell tekintenie, mint a növekedés forrására és az árstabilitás oszlopára. (…) A reálbérek jelentős növekedésére van szükség ahhoz, hogy a gazdaságot erős növekedési pályára sikerüljön állítani és a fizetőképes keresletet növelni lehessen.” Ezt az elvet kell érvényesíteni Magyarországon is.
 
A Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezi, hogy az új kormányzati ciklusban érdemi tárgyalásokat folytassunk:

• a gazdasági növekedéshez és egyben a foglalkoztatottság bővüléséhez szükséges gazdaság- és társadalompolitikai feltételekről;
• a bérek és jövedelmek felzárkóztatásáról, a dolgozói szegénység felszámolásáról;
• a közszférában dolgozók életpálya rendszereiről;
• a munka átalakuló világának kérdéseiről;
•  a fejlődést támogató oktatásról, szakképzésről, kulturális rendszeről;
• az ifjúság jövőjéről, a pályakezdő munkanélküliség felszámolásáról;
• a lehetőségeket a szükségleteket is figyelembe véve működő szociális- és egészségügyi rendszerről;
• az életképtelen nyugdíjrendszer átalakításáról, hosszú távú kiszámíthatóságának megteremtéséről, a nyugdíjasok szociális helyzetéről;
• a nehéz helyzetben lévők társadalmi felzárkóztatásáról.

Vannak olyan ügyek, amelyek rendezése nem tűr halasztást, amelyekben gyors megállapodás, majd ezt követően még ebben az évben jogszabály változtatás, illetve új jogszabály alkotás szükséges.

1. A Munka törvénykönyve és a jogállási törvények
   A Munka Törvénykönyve úgy változott meg, hogy az a munkáltató számára nyújtson szinte korlátlan lehetőségeket a minél olcsóbb foglalkoztatásra. Az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken lehetetlené tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága.
   Sürgősséggel rendezni kell olyan kérdéseket, mint:
   • a dolgozói érdekképviseleti és érdekérvényesítési jogosítványok visszaállítása;
   • a szervezkedés szabadságát korlátozó rendelkezések megszüntetése, az érdekképviseletek működési feltételeinek rendezése;
   • köztulajdonú vállalatoknál a kollektív szerződés kötés diszkriminatív szabályozásának megszüntetése;
   • a pótlékrendszer változásának korrekciója;
   • szabadságkiadás rendjének a nemzetközi jogi normáknak megfelelő szabályozása;
2. Közszolgálati bérrendezés
   Több közszolgálati szakterületen hat éve nem volt béremelés, felsőfokú szaktanfolyamon végzett, pótolhatatlan szaktudással rendelkező és több évtizede dolgozó munkatársaknak is csak a garantált bérminimum a havi illetménye, mert a bértábla ennél is kevesebbet tartalmaz. Elkerülhetetlen, hogy a kormány a bér, az előmeneteli rendszer, a szociális juttatások tekintetében rövid időn belül teremtse meg minden közszolgálati munka méltó körülményeit.
3. A korkedvezményes nyugdíj
   Tízezreket érintő kérdés az év végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjat felváltó új rendszer megalkotása, és egyes speciális foglalkoztatási helyzetekhez kötődő nyugdíjszabályok változtatása.
4. A korengedményes nyugdíjat felváltó új rendszer
   Az elmúlt időszak napi gyakorlata bebizonyította, hogy feltétlenül szükséges a megszűnt korengedményes nyugdíj helyetti új, a munkaerő piaci problémák kezelésére alkalmas rendszer bevezetése.
5. Hatékony fellépés a törvényes foglalkoztatásért
   A munka világa törvényeinek betartatása, a közös foglalkoztatási törekvések érvényesülésének biztosítása, a feketefoglalkoztatás megszüntetése, a biztonságos és egészséges munkafeltételek biztosítása érdekében feltétlenül meg kell erősíteni a munkaügyi-munkavédelmi ellenőrzési rendszert.
6. A sztrájktörvény
   A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény dolgozói érdekérvényesítést korlátozó pontjainak megszűntetését kezdeményezzük.
7. A párbeszéd intézményrendszere
   Végül, de nem utolsó sorban a szociális párbeszéd meglévő fórumait tartalmas és konstruktív döntés-előkészítő műhelyekké kell alakítanunk. Kormányzati érdek is, hogy az ágazati párbeszédbizottságok az érdemi megállapodások intézményeivé váljanak. Az elmúlt évek tapasztalatait értékelve új fórum(ok) létrehozásával teljessé kell tenni a párbeszéd intézményi feltételeit.

Fontosnak tartjuk, hogy a fenti konkrét jogalkotást érintő kérdésekben a kormányalakítást követően azonnal kezdődjenek egyeztetések. Készek vagyunk az új kormány ez évi jogalkotási tervéhez konkrét, a jogszabályokat és jogszabályhelyeket megjelölő javaslatokat tenni.  


Orbán Viktor
miniszterelnök

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Elnöksége az új kormánnyal érdemi tárgyalásokat kezdeményez a Szövetség által, a munkavállalók érdekében fontosnak tartott kérdésekben.

Ezek felsorolását a mellékletben találja. Külön felhívom a figyelmét az Elnökség által halaszthatatlannak ítélt ügyekre, amelyekben az egyeztetések megkezdését a kormány megalakulását követően azonnal indokoltnak tartjuk.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség konstruktív, megállapodásokra törekvő tárgyalásokban érdekelt, amelyek keretéül elsősorban a társadalmi párbeszéd létező intézményeit (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács) ajánlja, de ugyanakkor nyitott a kétoldalú tárgyalásokra is.   

Budapest, 2014. június 3.
                    
Tisztelettel:             

Pataky Péter
elnök