LMP: Az unortodox oktatásfejlesztési forráselosztásnak a diákok látják a kárát

Magyarország az uniós források felhasználásával igen rosszul áll. A kormányzati hozzá nem értés és szervezetlenség miatt sok ezermilliárd forintot bukhatunk. Különösen nehéz helyzetben van az oktatásügy, amely az átlagosnál is kevesebb fejlesztési lehetőséghez jut. A kevés elérhető pályázat lebonyolítása is botrányos körülmények között zajlik. A szánalmas projektmenedzsmentnek az iskolák és diákok, végső soron pedig az egész társadalom látja kárát.

    Az Innovatív iskolák fejlesztése címen kiírt pályázat (TÁMOP 3.1.4.) tipikus példája annak, milyen felelőtlenül bánik a kabinet az uniós forrásokkal. A magyar oktatási kormányzat egyik idei utolsó nagyszabású európai innovációs pályázatának beadási határideje szeptember 24-én járt le. A pályázat fő céljai közé tartozott az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulása, valamint a pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése szaktárgyi tanártovábbképzések révén. Országszerte rengeteg általános- és középiskola tantestülete töltötte a nyarat azzal, hogy megbirkózzon a bonyolult pályázati dokumentáció összeállításával. Az oktatási ágazatot érő kormányzati romboló politika miatt valóban nagy szükség is lenne legalább a külső uniós források hatékony bevonására.
 
     Az oktatási intézmények helyzetét nehezítette, hogy a végső beadási határidőt és az adatlapokat többször módosították, a dokumentáció a jelentkezés előtti napokban is változott. Nem számíthattak az iskolák megbízható pályázati tanácsadásra sem. További probléma, hogy az összesen 16 milliárdos keretnek csak töredéke jutott a közép-magyarországi régióra, holott csak Budapestről több mint 100 intézmény pályázott.
 
     Az eljárás dilettantizmusát mutatja az is, hogy az iskolák féltek attól, hogy magában a beadási folyamatban dől el a kemény előkészítő munka sorsa, hiszen a pályázatok beérkezésének sorrendjétől függ a források elosztása. Emiatt a jelentkezési határidő napján éjféltől több tucat futár állt sorba a pályázatokkal a leadás helyszínén.
 
     Egy zökkenőmentes és hatékony pályáztatási rendszer helyett szánalmas projektmenedzsmentet és az európai oktatásfejlesztési források unortodox elosztását látjuk. Mindennek az iskolák és diákok, végső soron pedig az egész társadalom fogja kárát látni.
 
     Az Országgyűlésben hamarosan kérdéseket teszünk fel az oktatásfejlesztésre szánt források pályáztatásával kapcsolatban, és arról, hogy a fejlesztési célra rendelkezésre álló milliárdokat miért nem használjuk fel. A TAMOP 3.1.4 pályázat esete ugyanis csak a jéghegy csúcsa.(OS)
 
Osztolykán Ágnes
országgyűlési képviselő,
az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke

    Kiadó: LMP Parlamenti Frakciója