KIM közigazgatási államtitkár válasza a SZEF elnökének levelére

Tisztelt Elnök Úr!

A közszolgálati, a közszféra munkavállalóival és érdekvédelmi szervezetivel összefüggésben Miniszterelnök Úr részére megküldött, 2012. április 20-án kelt levelére - Miniszterelnök Úr megbízásából - a következő tájékoztatást adom.

Levelében általánosságban kifogásolja a közszféra szabályozását, arra hivatkozással, hogy a közszféra munkavállalóit és érdekvédelmi szervezeteit súlyosan diszkrimináló és jogaikat korlátózó változások léptek életbe. Konkrétan nem jelöl meg sérelmesnek tartott rendelkezést, ezért engedje meg, hogy magam is általánosan foglaljam össze az egyeztetések során felvetett szakszervezeti kifogások kapcsán kialakított álláspontunkat.

    1. A szakszervezetek kifogásolták, hogy eltérő a kollektív munkaügyi kapcsolatok szabályozása a versenyszférában, mint a közszférában, és a versenyszférában több jog biztosított az érdekképviseletek részre, mint a közszférában.

    A kormánytisztviselőkkel összefüggésben szükséges kiemelni, hogy az Alaptörvény róluk külön rendelkezik.

    Az Alaptörvény 17. cikk. (5) bekezdése kimondja, hogy a kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza. A rájuk vonatkozó speciális szabályozás további indoka, hogy a köztisztviselőktől eltérően a kormánytisztviselők tevékenységével szemben speciális (többlet) követelmények érvényesülnek, ezek közül kiemelt jelentősége van a bizalomnak, a vezetők iránti szakmai lojalitásnak és a szervezeten belüli mobilizálhatóságnak. Lehetőség van arra, hogy a törvényalkotó külön szabályozást alakítson ki a kormánytisztviselőkre (8/2011 AD határozat, Bihari Mihály párhuzamos indokolása).

    A versenyszférában az érdekegyeztetés, illetve az érdekvédelem alapvetően a munkáltató szintjén koncentrálódik, mivel a jogviszony tartalmát törvény keretei között a felek megállapodása határozza meg. Az érdekegyeztetés és érdekvédelmi tevékenységnek ezért itt van a legszélesebb mozgástere s emiatt az ezzel kapcsolatos kedvezményeket (például helyiséghasználat, munkaidő- kedvezmény) a versenyszférában indokolt szélesebb körben biztosítani. Ezzel szemben a közszférában a jogviszony tartalmát nem a felek megállapodása, hanem jogszabályok határozzák meg. Ennélfogva az érdekegyeztetési tevékenység döntően központi szinten koncentrálódik. Erre tekintettel a munkahelyi szinten igénybe vehető kedvezmények körének korlátozása a közszférában az érdekegyeztetési tevékenység különbözőségével indokolható.

    A jogállási törvények tartalma közötti különbségekkel összefüggésben pedig arra is fontos utalnom, hogy az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában nem tekintette azonos szabályozási körbe tartozónak a különböző foglalkoztatási viszonyokat szabályozó jogállási törvények hatálya alá tartozó jogalanyokat. Határozataiban kimondta, hogy önmagában az, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményeket eltérően szabályoznak, nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt.

    2. A szakszervezetek több ponton kifogásolták továbbá a Magyar Rendvédelmi Karra és a Magyar Kormánytisztviselői Karra vonatkozó szabályozás tartalmát, így egyebek mellett azt, hogy a karok nem kizárólag közfeladatot látnak cl, vagyis feladataik között keverednek a köztestületi és az érdekképviseleti funkciók. Véleményük szerint ez egyrészt alkotmányossági szempontból, másrészt nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaink szempontjából aggályos lehet.

    Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kívánom, hogy mindkét kar - jellegét tekintve - szakmai érdek-képviseleti funkciót lát el, amely szemben a munkavállalói érdekvédelemmel - elsősorban az érdekek kiegyenlítését célozza a nemzeti érdekekkel való összhang megteremtése érdekében. Ezt támasztja alá a karra vonatkozó törvényi szabályozás is, amely szerint a kar szakmai érdekképviseleti köztestület és ehhez igazodóan legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy védje a kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, megalkossa a hivatásetikai részletszabályokat, valamint, ha indokolt, etikai eljárásokat folytasson le. A szakmai érdek-képviseleti tevékenység keretében továbbá szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet, továbbá megfigyelőként részt vehet a vizsgáztatásban és továbbképzésben is.

    Fontos utalnom arra Is, hogy egyrészt az Alaptörvény előírásainak, másrészt a nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően került kialakításra a karra vonatkozó szabályozás. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján megállapítható, hogy az adott kamarára telepített feladatok köre nem kifogásolható, amennyiben azok magukban foglalnak egyrészt érdek-képviseleti feladatokat (például tagok érdekeinek képviseletét s védelmét, .a szakma tekintélyének védelmét), másrészt pedig a köztestület önkormányzati funkcióiból eredő közfeladatokat (például névjegyzék vezetését, a szakmára jellemző speciális vizsga tartalmi feltételeinek kialakítását és lebonyolítását, a megfelelő szakmai képzés elősegítését, etikai normák megalkotását, a tagokkal szemben ezek alapján etikai eljárás lefolytatását) [41/2002. (X. 11.) AB határozat].

    3. Végül a szakszervezetek kifogásolták, hogy az érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény csak a tisztviselők és a munkáltató megállapodása esetén alkalmazható a közszférában. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy a szabályok ilyen tartalmú módosítása és hatályba lépésének az időpontja (2012. január 1 -je) a Kormány döntésén alapult. Ehelyütt kell utalnom arra is, hogy a kifogásolt szabályok nem tekinthetők Új szabályoknak, mert az 1991. évi XXIX. törvény hatályba lépésétől egészen 2002 júliusáig hatályos szövege - a munkavállalók mellett - választási lehetőséget biztosított a munkáltatónak is: vállalja-e vagy sem a tagdíj levonását és átutalását. Valamint megítélésem szerint 2012-re - különös tekintettel a megváltozott pénzfizetési, pénzforgalmi feltételekre - a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonása és átutalása - egy egyszeri banki, illetve internetbankon keresztüli ügyintézést követően - a tisztviselők részéről kiváltható akár egy állandó banki átutalási megbízás adásával is.

Budapest, 2012. május 18.

Tisztelettel:
Dr. Bíró Marcell