DEKA: Felhívás és tájékoztató Civil szervezetek számára

A „civil szervezetek” összefoglaló névvel jelölt szerveződések között tartjuk számon (1.) a politikai-társadalmi kérdések iránt érdeklődő szervezeteket, véleményközösségeket, (2) a szakszervezeteket, (3) a különféle szakmák  egyesületeit, a szakértői munkára szerveződött non-profit szervezeteket, (4) a polgári jogaikért, illetve általában e jogokért küzdő szervezeteket, és (5)  az úgynevezett rétegszervezeteket, amelyek egyes –általában – azonos szociális helyzetben lévő csoportok érdekeinek képviseletét látják el.

    A Magyar Szolidaritási Mozgalom részvételre és együttműködésre hívja fel e szervezeteket: vegyenek részt, illetve teremtsék meg képviseletüket a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal (DEKA) tárgyalásainak folyamatában.

    A DEKA azon civil szerveződések és pártok számára kínál keretet a programalkotó munkához és tárgyalásokhoz, amelyek elkötelezettek a fékek és ellensúlyok rendszerére épülő demokratikus jogállam, a parlamenti demokrácia, az állampolgárok és vállalkozók közösségeinek szabadsága, a közjó érdekében szabályozott gazdasági-társadalmi viszonyok mellett, és fontosnak tartják az eszmék és kultúrák sokszínűségét, a kirekesztés, gyűlöletkeltés  feltétel nélküli elutasítását, a szolidaritás alapelvein nyugvó nagy ellátó rendszerek és intézmények hatékony működtetését a szükséges, régóta halogatott korrekciók megvalósítása mellett.

    A DEKA azon civil szervezeteket és pártokat hívja a programalkotó munkához, amelyek elutasítják az Orbán kormány „Nagy átalakításának eredményeképpen létrejött MŰVET”, s ehelyett a legszélesebbre tervezett társadalmi párbeszéd lefolytatásával  kívánnak új jövőképet alkotni a magyar társadalom, valamint programot kínálni a következő parlament demokratikus alapelveket valló pártjai, és új kormánya számára.

    A Magyar Szolidaritási Mozgalom által indítványozott DEKA szabályozott kereteket kínál a tárgyalásokhoz a résztvevő felek számára. A civilek számára biztosítja a vélemények, célok, elvárások megjelenítésének egyenlő esélyeit, a múlt és jelen elemzésére, valamint a jövő illúziómentes elképzelésére épülő kormányzati program kereteinek kidolgozásához.

    A DEKA tárgyalások a civil oldal programalkotó munkájával kezdődnek, majd ezt követően történik meg a demokratikus alapelveket valló, parlamenti és parlamenten kívüli pártok meghívása.  

    A szakértőket is magába foglaló civil oldal feladata az „orbáni rontás” felszámolását megalapozó (1) rekonstrukciós program, valamint (2) az ezt követő előrelépés programja legfontosabb elemeinek kidolgozása. A DEKA folyamat második szakaszára meghívott pártokkal e két programvázlatról kezdődődnek meg a tárgyalások.
   
    A civil oldal első feladata a pártok számára felkínált programok tematikájának kidolgozása. Már e tematika kidolgozásához, a megvalósíthatóság realitásának megítéléséhez is szükséges a szakértők bevonása, amint természetesen a részletes programokat is a szakértők és társadalmi elvárásokat képviselő civilek párbeszédében érdemes kialakítani.  E szerteágazó feladat megoldására a következő modellt javasoljuk.

    A DEKA tárgyalások második- harmadik szakasza:

    Az eddig összefoglaló néven civileknek nevezett csoportok érdeklődésük és hozzáértésük szerint vehetnek részt a fenti ábrán  kis ellipszisekkel jelölt al-témák megbeszéléseiben, ahol a kidolgozó munkát a szakértők végzik.   

    A kidolgozott résztémák képezik a programok egyes fejezeteit. Az elkészült programok kerülnek – a folyamat második szakaszában – a pártokkal és vállalkozói képviseletekkel folytatott tárgyalóasztalra.

    Annak érdekében, hogy a programkészítés során elkerüljük az irreális megoldásokat, az álmodozást, javasoljuk, hogy az al-témákat feldolgozó munkacsoportok munkájának megkezdése előtt kérjük fel a három téma meghívott, a témákért felelős szakembereket: jelöljék ki azokat a kereteket, amelyek biztosítják az egyes kidolgozandó programok pénzügyi és igazgatási kereteit.  E kereteket kell majd figyelembe venni az al-témák kidolgozásánál.  Elképzelésünk szerint e meghívott szakemberek közismert, tekintélyes, lehetőség szerint jobb és baloldali körökből kerülnének ki.    

    A három fő témakörben a munka a következők szerint folyik

    Plenáris értekezlet, minden résztvevővel:

• A témáért felelős meghívott vezető szakemberek, valamint az öt civil szereplő csoport 1-1 képviselője.
• Párhuzamosan megvalósítható tematikus szakmai értekezletek

    A tulajdonképpeni munka plenáris üléssel kezdődik, amelyen a résztvevők meghatározzák a kidolgozandó témákat, kérdéseket, és az adott témára vonatkozóan megfogalmazzák, egyességre jutnak a probléma megoldás stratégiai iránya(i) vonatkozásában.
Ezt követően összeállítják a szakmai munkacsoportokat. E csoportok önálló munkába kezdenek. A problémamegoldás folyamatában, a stratégiai pontokon kérhetik a plenáris ülés összehívását a felmerülő, a továbbhaladást gátló dilemmák eldöntésére. Ezt követően folytatják a szakmai (csoport) munkát. A folyamat végén ismételten össze kell hívni a plenáris (döntéshozó) értekezletet.

    A DEKA tárgyalások harmadik szakaszának feladata, hogy a pártok, a civil társadalom (1,2,3,4,5)  képviselőivel folytatott párbeszéd  nyomása alatt megegyezzenek, a  jelenleg érvényes választási törvény szabta szűk keretek között olyan választási stratégiáról, amely valószínűsíti a demokratikus politikai erők  győzelmét.

    Felmerült az az elképzelés is, hogy a civil oldal program tematikájának létrejötte után (a részletes program kidolgozása előtt) készüljön el egy közvélemény kutatás, amely egyrészt lehetőséget ad a kijelölt témák fontosságának megerősítésére, a megfelelő hangsúlyok egzakt megállapítására, másrészt  a tematika kiegészítésére  a kutatás eredményei alapján.

• folyamatosan becsatolják vonatkozási csoportjuk véleményét
• tájékoztassák az általuk képviselt társadalmi csoportokat mind a DEKA folyamat előrehaladásról, mind a realitásokról, azokról a korlátokról, amelyeket a programok megvalósíthatósága érdekében el kell fogadni.

    A Magyar Szolidaritás Mozgalom magára vállalja a Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások elfogulatlan levezetését, felkéri a civilszervezeteket és a pártokat, hogy a békés hatalomváltás érdekében fogadják el a meghívást, támogassák a társadalmi párbeszéd e formáját, alakítsanak ki olyan –reális, megvalósítható programot, amely egyértelmű, a társadalom széles rétegei számára támogatható irányt mutat.

Budapest, 2012. január 29.