LIGA Szakszervezetek: Tanulmány készült az új Mt-ről

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma által biztosított keretek között, a LIGA Szakszervezetek felmérést készíttetett az MTA kutatóival, hogy kiderüljön, az új Mt. milyen hatással van a munkahelyekre és munkavállalókra. Nemrég az NGM államtitkára jelezte, a törvény "finomhangolására" még szükség lehet.
 
    Az új munka törvénykönyve (Mt.) gyakorlati működéséről szóló visszajelzések szinte kivétel nélkül megerősítették az új törvény megalkotásának szükségességét, és bár a törvény "finomhangolására" még szükség lehet, a gyakorlati tapasztalatok átfogó összegzését legalább egyéves alkalmazás után célszerű elvégezni - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az MTI-nek még január elején.
 
    Az Mt.-ről szóló törvényt - amely 1992-es elődjét váltja fel - 2011 decemberében fogadta el a parlament, és a legtöbb rendelkezése már
2012 júliusában hatályba lépett. Ugyanakkor csak 2013. január elsejétől hatályosak a többi között a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra, a szabadságra, annak kiadására, valamint a távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezések.
 
    A LIGA Szakszervezetek felkérésére a kutatók (Nacsa Beáta, ELTE ÁJK; Neumann László, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, és Laki Mihály, MTA Közgazdasági Kutató Intézet) 16 vállalat munkavállalóit és munkaadóit keresték fel, és mérték fel a változásokat. A kutatók felmérték, hogyan változtak a kollektív szerződések, felmondták-e tömegesen a munkaadók vagy sem, sikerült-e átmenteni a bérpótlékokat, valamint valóban csökkentek-e a bérek az új Mt. bevezetése kapcsán. A kutatás arra is kitért, hogyan változtak a szakszervezetek pozíciói a vállalatoknál, az új Mt. miatt meggyengült jogosítványaik kapcsán.
 
    A kutatásból kiderült, hogy egyhangú véleményt fogalmaztak meg a megkérdezettek a következőkben:
 

• A munkavállalókra nézve kedvezőtlenebbek lettek a szabályok;
• A munkáltatók szerint a foglalkoztatás rugalmasságát és a versenyképességet szolgálja az új törvény;
• A szakszervezeti vezetők szerint a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá;
• A szakszervezeti vezetők szerint (rendkívüli mértékben) megnőtt a kiszolgáltatottság;
• Még a munkáltatói interjúalanyok is megfogalmazták kétségeiket, hogy szükséges és indokolt volt-e ilyen mértékű joglerontás a munkavállalói oldalon.

 
    A kutatás során végzett interjúk alatt sokszor visszaköszöntek a jogalkotást megalapozó sztereotípiák:
 

• feltétlenül szükség volt a módosításra,
• elavult volt az Mt.,
• nem volt elég rugalmas a foglalkoztatás,
• emelni kellett a megállapodásos szabályozás mértékét.

 
    A kutatás alapján a munkabérek csökkenése az alábbi összetevőknek köszönhető:
 

• Délutáni műszakpótlék csökkenése;
• A munkanélküli időszakra fizetendő díjazás csökkenése (átlagkereset helyett távolléti díj);
• Hosszabb munkaidőkeret (csökkenő túlmunka, elvesző állásidő);
• Munkaidő-beosztásról való értesítés lerövidítése (hétről négy napra - csökken a beosztástól eltérő munkavégzés);
• Munkaközi szünet nem a munkaidő része;
• 6 hónapos próbaidő;
• Távolléti díj nem jár elháríthatatlan külső ok esetén;
• Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak bére különösen csökkent.

 
    A teljes tanulmány, a végleges eredményekkel letölthető a LIGA Szakszervezetek honlapjáról!
 
http://www.liganet.hu/page/88/art/6810/akt/1/html/tanulmany-keszult-az-uj-mt-rol-szukseges-lesz-a-valtoztatas.html
 
LIGA Szakszervezetek