2015. június 16
Még az idén 50 ezer forintos béren kívüli juttatásban részesülnek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alkalmazásában álló, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő munkatársak - jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kedden Budapesten.
Bővebben
A magyar nyugdíjasok rezsire (azaz lakásra, vízre, áramra, gázra és üzemanyagra), valamint mindennapi élelmiszerre költenek a legtöbbet, előbbire jövedelmük 27,7 százalékát, utóbbira pedig 24,6 százalékát fordítják - derül ki az Allianz International Pensions 32 európai országra kiterjedő elemzéséből.
Bővebben
Elfogadta az Országgyűlés kedden a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
Bővebben
Egy friss felmérés szerint a gazdagok további gazdagodása lelassítja a GDP bővülését, az egyenlőségre való törekvés viszont gyorsítja a nemzeti össztermék növekedését –
írja a HVG.
Bővebben
2015. június-júliusban a munkaügyi felügyelőségek a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést tartanak. Az ellenőrzés kiterjed a munkaszerződések alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére is –
írja a munkajog.hu.
Bővebben
Nem a szándék, hanem a pénz hiányzik az önkormányzatoknál arra, hogy adjanak béren kívüli juttatást a fenntartásuk alá tartozó óvodák oktató-nevelő munkát segítő dolgozóinak - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az M1 aktuális csatornán kedden.
Bővebben
Míg az ezredforduló környékén 12, jelenleg mintegy 18 százaléka tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon a gazdaságilag aktív, megváltozott munkaképességű személyeknek. Miközben ez az arány még mindig jóval elmarad az EU 40-50 százalék közötti átlagtól, kérdés az is, hogy az érintettek visszatérése a munkaerőpiacra mennyire lesz tartós, hiszen döntő többségük a jelenleg futó hazai és uniós bérköltség-támogatással tudott elhelyezkedni. A Trenkwalder alábbi összegzésében azt is bemutatja, hogy miközben az újonnan rokkanttá nyilvánítottak száma nyolc év alatt kevesebb mint a felére esett vissza, jelentősen átrajzolódott a munkaképességet befolyásoló különféle szervi bajok előfordulási gyakoriságának térképe is.
Bővebben
Munkavállalói oldalról gyakran hallható olyasfajta érvelés, hogy a magyar munkavállaló rengeteget dolgozik, többet, mint az uniós társai. Vajon van-e jogszabályban rejlő alapja ennek a vélekedésnek? Ennek kísérel meg jelen a
munkajog.hu cikkében utánajárni.
Bővebben
A gyártás és a vendéglátás keresi most a legtöbb új embert. A vállalatok 11 százaléka tervez bővítést a harmadik negyedévben, míg április–júniusban még 18 százalékuk jelezte ezt, továbbá 5 százalék gondolkodik elbocsátásban, míg 83 százalék nem tervez változást a dolgozók létszámában a harmadik negyedévben – áll a Manpower legfrissebb előrejelzésében, melyről a
Metropol is beszámolt.
Bővebben
A magyar nyelv szépségei a munkajogban is felismerhetők, a Munka Törvénykönyve ugyanis állásidőnek nevezi azt az időtartamot, amikor a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, azaz a munkáltatónál „megáll a munkavégzés”. Az állásidőre a munkavállalót alapbére, és ha munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra jogosult lett volna, bérpótlék is megilleti, kivéve, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni –
írja az ado.hu.
Bővebben